Helyzetszám - Laptörténet

Laci: /* Forrás */

2020-08-26T01:49:46Z

Forrás

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 26., 01:49-kori változata
44. sor:		44. sor:
	* {{nyitrai\|2. és 18}}		* {{nyitrai\|2. és 18}}
	{{nyitrai3\|3}}		{{nyitrai3\|3}}
			* {{erdey2}}

	[[Kategória:Jelölések]]		[[Kategória:Jelölések]]

Laci: /* A vegyületek számozása */

2020-08-26T01:49:29Z

A vegyületek számozása

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 26., 01:49-kori változata
12. sor:		12. sor:

	== A vegyületek számozása ==		== A vegyületek számozása ==
	A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:		A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:<ref group="Erdey">C-15.1., 203–205. oldal.</ref>
	# [[kiemelt hidrogén]]		# [[kiemelt hidrogén]]
	# utótag		# utótag

Laci, 2020. augusztus 26., 01:48-n

2020-08-26T01:48:14Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 26., 01:48-kori változata
10. sor:		10. sor:

	Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).		Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).

			== A vegyületek számozása ==
			A számozást úgy kell megválasztani, hogy az alábbi prioritás szerint a legkisebb számozást kapjuk:
			# [[kiemelt hidrogén]]
			# utótag
			# az aciklusos vegyületekben és a cikloalkánokban a kettős és hármas kötés. Ha mindkettő van, akkor a kettős kötésnek előnye van.
			# [[hidro-]], [[-én]] és [[-in]] együttesen. A háromféle helyszámot egy listába rendezzük növekvő sorrendbe, és ezeket hasonlítjuk össze.
			# az ábécé-sorrend alapján elsőként megnevezett előtag.

	== Nagybetűs helyszám ==		== Nagybetűs helyszám ==

Laci, 2020. augusztus 21., 12:38-n

2020-08-21T12:38:35Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 21., 12:38-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.		Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

	<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.		<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t és a latin betűt úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.

	Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).		Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).

Laci, 2020. augusztus 21., 12:37-n

2020-08-21T12:37:42Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 21., 12:37-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.		Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

	latin betű < görög betű < szám ~~< <code>′</code>~~.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.		<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.

	Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).		Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).

Laci, 2020. augusztus 21., 12:34-n

2020-08-21T12:34:27Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 21., 12:34-kori változata
7. sor:		7. sor:
	Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.		Két helyszámsorozatból az a kisebb, amelyiknek a másiktól különböző első tagja kisebb. Tehát az 1,2,8 és 1,3,4 helyszámból az előbbi a kisebb.

			latin betű < görög betű < szám < <code>′</code>.<ref group="Nyitrai">R-0.2.4.2., 18. oldal.</ref> A <code>′</code>-t úgy kell érteni, hogy a <code>′</code>-s nagyobb, mint az ugyanolyan helyszámú <code>′</code> nélküli.
	<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.

	Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).		Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).
35. sor:		35. sor:
	== Forrás ==		== Forrás ==
	* {{nyitrai\|2. és 18}}		* {{nyitrai\|2. és 18}}
			{{nyitrai3\|3}}
	<references group="Nyitrai"/>

	[[Kategória:Jelölések]]		[[Kategória:Jelölések]]

Laci, 2020. augusztus 16., 23:11-n

2020-08-16T23:11:27Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 16., 23:11-kori változata
8. sor:		8. sor:

	<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.		<code>′</code> < latin betű < görög betű < szám.

			Görög betűs helyszámot [[konjunktív művelet]]ben használunk (lásd ott).

	== Nagybetűs helyszám ==		== Nagybetűs helyszám ==

Laci: /* Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal */

2020-08-08T18:02:13Z

Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 8., 18:02-kori változata
18. sor:		18. sor:

	=== Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal ===		=== Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal ===
	Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: {{hulink\|Izoszorbid-dinitrát}} (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:		Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: {{hulink\|Izoszorbid-dinitrát}} (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:<ref>[https://www.chemspider.com/Chemical-Structure.6619.html isosorbide dinitrate] (ChemSpider)</ref>
	<code>2,5-di-''O''-nitro-1,4:3,6-dianhidro-{{dexter}}-glucitol</code>		<code>2,5-di-''O''-nitro-1,4:3,6-dianhidro-{{dexter}}-glucitol</code>
	Azt jelenti, hogy két [[nitro-]] csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.		Azt jelenti, hogy két [[nitro-]] csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.

Laci: /* Nagybetűs helyszám */

2020-08-08T18:00:35Z

Nagybetűs helyszám

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 8., 18:00-kori változata
16. sor:		16. sor:

	Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az ''N'' az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.		Ha az alapvegyületben és az utótagban is van nitrogén, az ''N'' az utótagra vonatkozik. Tapasztalati tény, nem láttam szabályban.

			=== Nagybetűs helyszám sokszorozó taggal ===
			Erre végképp nem láttam szabályt, csak példát: {{hulink\|Izoszorbid-dinitrát}} (magyar Wikipédia). A IUPAC-név:
			<code>2,5-di-''O''-nitro-1,4:3,6-dianhidro-{{dexter}}-glucitol</code>
			Azt jelenti, hogy két [[nitro-]] csoport kapcsolódik a glucitol-dianhidrid 2-es és 5-ös szénatomon levő oxigénjéhez.

	== Hangzóváltozás ==		== Hangzóváltozás ==

Laci, 2020. augusztus 8., 17:56-n

2020-08-08T17:56:12Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 8., 17:56-kori változata
1. sor:		1. sor:
⚫	[[Fájl:BAM15.svg\|bélyegkép\|jobbra\|320px\|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben\|Kémia:BAM15}}]]

	A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).		A '''helyszám''' vagy '''helyzetszám''' az atomok molekulabeli helyét megadó jelölés. Nemcsak szám lehet, hanem latin vagy görög betű és ezek vesszővel elválasztott sorozata is, melynek minden tagja egy-egy atomot jelöl. A latin betű lehet kicsi vagy nagy, álló vagy dőlt. A számot latin vagy görög betű, felső index vagy más jel egészítheti ki (pl. <code>′</code>).

	A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref>		A helyzetszámot mindig az atom(csoport) neve elé tesszük, amire vonatkozik.<ref group="Nyitrai">R-0.1.2</ref> Tehát pl. pentán-1-ol (nem 1-pentanol).

	A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.		A számozásra vannak szabályok, de ezek olyan eljárásokat adnak meg, ami többféle eredményt adhat. Ilyenkor a <dfn>legkisebb</dfn> helyzetszámot kell választani.
12. sor:		10. sor:

	== Nagybetűs helyszám ==		== Nagybetűs helyszám ==
		⚫	[[Fájl:BAM15.svg\|bélyegkép\|jobbra\|320px\|''N''<sup><font color="blue">5</font></sup>,''N''<sup><font color="blue">6</font></sup>-Bisz(<font color="magenta">2</font>-fluorfenil)-[<font color="red">1</font>,<font color="red">2</font>,<font color="red">5</font>]oxadiazolo[<font color="red">3</font>,<font color="red">4</font>-''<font color="green">b</font>'']pirazin-<font color="blue">5</font>,<font color="blue">6</font>-diamin<br>{{bővebben\|Kémia:BAM15}}]]

	A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-\|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-.		A nagy latin betű nitrogénen, oxigénen vagy kénen keresztüli kapcsolódást jelöl ([[N-\|''N''-]]), <code>''O''-</code> ill. <code>''S''-</code>). Általános szabályt nem találtam a nevezéktanban, csak bizonyos vegyülettípusok nevének megadásánál írták le. Viszont olyan példát találtam PubChem-ben, amikor a gyűrűhöz kapcsolódó nitrogénatomokat a gyűrű helyszáma alapján különböztették meg egymástól.<ref>[https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/4259181 <nowiki>3-N-Cyclopropyl-7-[(4-propan-2-ylphenyl)methyl]pyrrolo[3,2-f]quinazoline-1,3-diamine</nowiki>] (PubChem)</ref> Pl. a gyűrű 3-as szénatomjához kapcsolódó nitrogénhez kapcsolódó helyettesítő tag a 3-''N'' vagy N3- előtagot kapta. Úgy tűnik, ennek írásmódja ''N''<sup>3</sup>-.
	{{lásd még\|Kémia:SCH-79797}}		{{lásd még\|Kémia:SCH-79797}}