Szubsztituens - Laptörténet

Laci, 2020. augusztus 10., 11:37-n

2020-08-10T11:37:27Z

← Régebbi változat		A lap 2020. augusztus 10., 11:37-kori változata
22. sor:		22. sor:

	A szilán képlete {{képlet\|SiH<sub>4</sub>}}.		A szilán képlete {{képlet\|SiH<sub>4</sub>}}.
	{{lásd még\|~~Hidrid#~~Egycentrumos hidridek\|Klór-\|Metil-}}		{{lásd még\|Egycentrumos hidridek\|Klór-\|Metil-}}
	{{clear}}		{{clear}}

Laci, 2020. május 21., 11:23-n

2020-05-21T11:23:01Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 11:23-kori változata
22. sor:		22. sor:

	A szilán képlete {{képlet\|SiH<sub>4</sub>}}.		A szilán képlete {{képlet\|SiH<sub>4</sub>}}.
	{{lásd még\|Hidrid#Egycentrumos hidridek}}		{{lásd még\|Hidrid#Egycentrumos hidridek\|Klór-\|Metil-}}
	{{clear}}		{{clear}}

Laci, 2020. május 21., 11:22-n

2020-05-21T11:22:27Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 11:22-kori változata
13. sor:		13. sor:

	Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/>		Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/>
			{\| border="1" style="float: left; clear: left; margin-right: 10pt"
	{\| border="1"
	! Képlet !! Név		! Képlet !! Név
	\|-		\|-
20. sor:		20. sor:
	\| {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> \|\| klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán		\| {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> \|\| klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán
	\|}		\|}

			A szilán képlete {{képlet\|SiH<sub>4</sub>}}.
			{{lásd még\|Hidrid#Egycentrumos hidridek}}
			{{clear}}

	== Jegyzetek ==		== Jegyzetek ==

Laci, 2020. május 21., 11:20-n

2020-05-21T11:20:01Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 11:20-kori változata
18. sor:		18. sor:
	\| {{képlet\|Cl─SiH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub> \|\| klór-metilszilán<br>1-klór-1-metilszilán		\| {{képlet\|Cl─SiH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub> \|\| klór-metilszilán<br>1-klór-1-metilszilán
	\|-		\|-
	\| {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> \|\| klórmetilszilán<br>1-(1-klórmetil)szilán		\| {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> \|\| klórmetilszilán<br>(klórmetil)szilán<ref group="Nyitrai">R-0.1.5.1., 6. oldal.</ref><br>1-(1-klórmetil)szilán
	\|}		\|}

25. sor:		25. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
	* {{nyitrai2\|3}}		* {{nyitrai2\|4}}
	* {{kék könyv\|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm\|R-0.2.2 Groups}}		* {{kék könyv\|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm\|R-0.2.2 Groups}}

Laci, 2020. május 21., 11:16-n

2020-05-21T11:16:51Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 11:16-kori változata
3. sor:		3. sor:
	A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]).		A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]).

	Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai">R-0.1.3.5., 3. oldal.</ref> E szabályból következik, hogy		Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai" name="R0135">R-0.1.3.5., 3. oldal.</ref> E szabályból következik, hogy
	* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel		* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
	* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.		* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.
11. sor:		11. sor:
	Például a {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-5.4.2., 93–94. oldal.</ref>		Például a {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-5.4.2., 93–94. oldal.</ref>
	{{lásd még\|Klór-\|Etil-\|Propán\|-amin}}		{{lásd még\|Klór-\|Etil-\|Propán\|-amin}}

			Az egymás után egybeírt szubsztituensek, ha sem kötőjel, sem zárójel nincs bennük, balról jobbra asszociatívak. A zárójel vagy kötőjel azt jelzi, hogy a szubsztituens az alapnévhez tartozik. Pl.<ref group="Nyitrai" name="R0135"/>
			{\| border="1"
			! Képlet !! Név
			\|-
			\| {{képlet\|Cl─SiH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub> \|\| klór-metilszilán<br>1-klór-1-metilszilán
			\|-
			\| {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─SiH<sub>3</sub> \|\| klórmetilszilán<br>1-(1-klórmetil)szilán
			\|}

	== Jegyzetek ==		== Jegyzetek ==

Laci, 2020. május 21., 08:58-n

2020-05-21T08:58:05Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 08:58-kori változata
3. sor:		3. sor:
	A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]).		A szubsztituens nevét elő- vagy utótagként írhatjuk le. Az előtag nevét leggyakrabban [[szubtrakció]]val képezzük ([[-il]]).

	Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai">R-0.2.3.5., 3. oldal.</ref> E szabályból következik, hogy		Az alapszerkezethez közvetlenül kapcsolódó szubsztituenseket egybeírjuk az alapnévvel. Az egymáshoz közvetlenül nem (csak az alapszerkezeten keresztül) kapcsolódóakat kötőjellel választjuk el egymástól.<ref group="Nyitrai">R-0.1.3.5., 3. oldal.</ref> E szabályból következik, hogy
	* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel		* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
	* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.		* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.

Laci, 2020. május 21., 08:51-n

2020-05-21T08:51:29Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 08:51-kori változata
9. sor:		9. sor:
	A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.		A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.

	Például a {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.		Például a {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.<ref group="Nyitrai">R-5.4.2., 93–94. oldal.</ref>
			{{lásd még\|Klór-\|Etil-\|Propán\|-amin}}

	== Jegyzetek ==		== Jegyzetek ==
15. sor:		16. sor:

	== Forrás ==		== Forrás ==
	* {{nyitrai2\|2}}		* {{nyitrai2\|3}}
	* {{kék könyv\|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm\|R-0.2.2 Groups}}		* {{kék könyv\|https://www.acdlabs.com/iupac/nomenclature/93/r93_106.htm\|R-0.2.2 Groups}}

Laci, 2020. május 21., 08:49-n

2020-05-21T08:49:04Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 08:49-kori változata
8. sor:		8. sor:

	A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.		A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.

			Például a {{képlet\|Cl─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─NH─CH<sub>2</sub>─CH<sub>2</sub>─CH<sub>3</sub>}} egyik lehetséges neve <code>''N''-(2-klóretil)propán-1-amin</code>. Itt a <code>klóretil-</code> nem a <code>propán</code>hoz, hanem az <code>-amin</code>hoz kapcsolódik.

	== Jegyzetek ==		== Jegyzetek ==

Laci, 2020. május 21., 08:03-n

2020-05-21T08:03:00Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 08:03-kori változata
7. sor:		7. sor:
	* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.		* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.

	A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg a ~~hozzá~~ nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.		A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg az alapnévhez nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.

	== Jegyzetek ==		== Jegyzetek ==

Laci, 2020. május 21., 08:02-n

2020-05-21T08:02:23Z

← Régebbi változat		A lap 2020. május 21., 08:02-kori változata
6. sor:		6. sor:
	* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel		* az alapnevet közvetlenül megelőző szubsztituenset egybeírjuk az alapnévvel
	* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.		* az utótagot egybeírjuk az alapnévvel.

			A [[funkciós csoportnév\|funkciós csoportnevet]] az alapnév részének tekintjük.<ref>Ennek erősen ellentmond, hogy a funkciós csoportnevet kötőjellel kapcsoljuk az alapnévhez, míg a hozzá nem tartozó utótagot egybeírjuk vele.</ref> Ez azt jelenti, hogy a funkciós csoportnévben megadott atomot az alapszerkezethez tartozónak tekintjük, és az ahhoz kapcsolódó előtagot is egybeírjuk az alapnévvel.

			== Jegyzetek ==
			<references/>

	== Forrás ==		== Forrás ==