Előtag
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. április 12., 12:17-kor történt szerkesztése után volt.
A nevezéktani műveletek jelzésének egyik módja az előtagok használata.
Az előtagoknak több típusa van. Ezek az előtagok sorbarendezésekor fontosak.
- el nem váló előtagok
- vázmódosító előtagok:[Nyitrai 1] F függelék (csak az A–C publikus). Természetes vegyületekben, esetleg triviális vagy félszisztematikus nevekben fordulnak elő.
- vázatomot helyettesítő előtagok[Nyitrai 2]
- szubtraktív[Nyitrai 3] és additív[Nyitrai 4] előtagok. Rendezéskor az előbb felsorolt előtagok elé kerülnek.
- elváló előtagok
- egyszerű előtagok: a sokszorozó tag nem számít a rendezéskor
- összetett előtagok: az előtag első betűje szerint rendezünk
Nem számít előtagnak (bár a név elé írjuk) a
Forrás
- Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-0.1.8., 11–13. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
- A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972) 1. kötet, C-16.11., 205–206. o.