H-

Innen: kémia
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. augusztus 2., 21:19-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Kiemelt hidrogén az utótagban)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A H- előtaggal jelöljük az ún. kiemelt hidrogént. Ez olyan teljesen telítetlen gyűrűkben fordul elő, ahol meg kell jelölni egy vagy több atomot, amihez nem kapcsolódik kettős kötés. Ilyenek pl. a Hantzsch-Widman-névvel megadott páratlan atomszámú teljesen telített gyűrűk. A H- előtagot mindig helyszám(ok) előzi(k) meg.

A kiemelt hidrogén elhagyható, ha a telített atom helye enélkül is egyértelmű, pl. az atomok vegyértéke vagy a szubsztituensek miatt.[1]

Az 1H- előtagot a gyakorlatban gyakran elhagyják. Ha választási lehetőség van (pl. a hidro- előtag miatt), a kiemelt hidrogén helyszámát a lehető legkisebbre kell választani.[Erdey 1]

Példa:

1H-Pirrol


A pirrol triviális név, a Hantzsch-Widman-név azol. Mindkét névben fel kell tüntetni a kiemelt hidrogént a tautomerek megkülönböztetésére.

Kiemelt hidrogén az utótagban

Benz[cd]indol-2(1H)-on

Ha az alapnév utótagja megbont egy kettős kötést (pl. -on), és emiatt kiemelt hidrogén keletkezik, a H-t az utótagba tesszük. Pl.: 2(1H)-on.

Jegyzetek

  1. FR-9 Indicated Hydrogen. IUPAC (1998) FR-9.3, 2. megjegyzés.

Forrás

  • Nyitrai József – Nagy József: Útmutató a szerves vegyületek IUPAC nevezéktanához. Budapest: Magyar Kémikusok Egyesülete (1998) R-1.3., 36–37. o. Az IUPAC Szerves Kémiai Nómenklatúrabizottságának 1993-as ajánlása alapján.
  • A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai. Szerkesztette: Erdey-Grúz Tibor és Fodorné Csányi Piroska Budapest: Akadémiai Kiadó (1972)
  1. A-23.1., 138–139. oldal.