https://www.gyimesilaszlo.hu/kotta/index.php?title=Speci%C3%A1lis:%C3%9Aj_lapok&feed=atom&hideredirs=1&limit=50&offset=&namespace=0&username=&tagfilter=&size-mode=max&size=0kotta - Új lapok [hu]2024-03-29T16:01:23ZInnen: kottaMediaWiki 1.39.4https://www.gyimesilaszlo.hu/kotta/index.php/Kadencia_(dal)Kadencia (dal)2023-07-31T20:51:59Z<p>Kotta: </p>
<hr />
<div>{| align="right" border="1"<br />
! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb<br />
|-<br />
| prím || align="center" colspan="2" | 1<br />
|-<br />
| kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII<br />
|-<br />
| nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII<br />
|-<br />
| kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI<br />
|-<br />
| nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V<br />
|-<br />
| kvart || align="center" | 4 || align="center" | V<br />
|-<br />
| tritónusz || align="center" | ♯4 || align="center" | ♯ IV<br />
|-<br />
| kvint || align="center" | 5 || align="center" | IV<br />
|-<br />
| kis szext || align="center" | ♭6 || align="center" | III<br />
|-<br />
| nagy szext || align="center" | 6 || align="center" | ♯ II<br />
|-<br />
| kis szeptim || align="center" | 7 || align="center" | II<br />
|-<br />
| nagy szeptim || align="center" | ♯7 || align="center" | ♯ I<br />
|-<br />
| oktáv || align="center" | 8 || align="center" | I<br />
|}<br />
Dalok esetén a kadencia a sorok utolsó hangjainak magassága a dal utolsó hangjához képest. A magasságot arab számokkal adjuk meg, ha azok magasabbak az utolsó hangnál: 1=prím (azonos hang), 2=nagyszekund, 3=nagyterc, stb. A hangközöket a szám elé írt ♭ fél hanggal csökkenti, a ♯ fél hanggal növeli.<br />
<br />
Ha a hang alacsonyabb a dal utolsó hangjánál, a viszonyítási alap az utolsó hangnál egy oktávval mélyebb. A hangközöket római számokkat jelöljük.<br />
<br />
A fentiekből következik, hogy egy római és a vele azonos arab számmal jelölt két kadencia oktáv távolságra van egymástól.<br />
<br />
A 3 nagy tercet, a 6 nagy szextet jelenti. A dalokat nemzetközi megállapodás alapján úgy transzponálják, hogy utolsó hangjuk G legyen. A G-ről induló előjegyzés nélküli (mixolíd) skálában pedig nagyterc és nagyszext van.<br />
<br />
<score><br />
{<br />
\override Staff.TimeSignature #'stencil = ##f<br />
\override Score.BarLine.stencil = ##f<br />
\override Score.BarNumber #'break-visibility = #'#(#f #f #f)<br />
<<<br />
\relative c' {<br />
<e f> <d e> <d f> <f a> <d g> <d gis> <d a'> \bar "" <e c'> <d b'> <d c'> <c b'> <d d'><br />
}<br />
\addlyrics {<br />
kis_szekund nagy_szekund kis_terc nagy_terc kvart tritónusz kvint kis_szext nagy_szext kis_szeptim nagy_szeptim oktáv<br />
}<br />
>><br />
}<br />
</score><br />
<br />
A főkadenciát zárójelbe tesszük; ennek csökkenő sorrendje a mutató első rendezési kulcsa. Négysoros népdaloknál ez csaknem mindig a második sor utolsó hangja. Az utolsó sor kadenciája a fenti szabályok szerint mindig 1, ezért ezt fel sem tüntetjük.<br />
<br />
Például az {{hulink|Az én lovam, Szajkó}} sorvéghangjai a kottában: B', Esz, Esz, C, így a kadenciája <code>7 (♭3) ♭3</code>.<br />
<br />
A módszert Ilmari Krohn<ref>[[wikipedia:de:Ilmari Krohn|Ilmari Krohn]] (német Wikipédia)</ref> használta először a finn népdalok rendszerezésére. Bartók már 1912-ban javasolta az eredeti Krohn-rend a módosítását (a fő kadencia szerinti rendezést magyar népdalok esetén).<br />
<br />
== Jegyzetek ==<br />
<references/><br />
<br />
== Források ==<br />
* {{CitWeb|url=http://real-j.mtak.hu/4702/1/ZenetudomanyiDolgozatok_2001-2002.pdf|aut=Bereczky János|tit=Zenetudományi dolgozatok 2001–2002|subtit=Ilmari Krohn hatása a magyar népzenetudományra|red=MTA Zenetudományi Intézete|loc=Budapest|ann=2002|pag=30–36|accd=2016-12-01}}<br />
<br />
[[Kategória: Zeneelmélet]]</div>Kottahttps://www.gyimesilaszlo.hu/kotta/index.php/HangterjedelemHangterjedelem2023-07-31T20:46:56Z<p>Kotta: Új oldal, tartalma: „{| align="right" border="1" ! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb |- | prím || align="center" colspan="2" | 1 |- | kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII |- | nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII |- | kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI |- | nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V |- | kvart || align="center" | 4 || align="center" | V |- | tritónusz…”</p>
<hr />
<div>{| align="right" border="1"<br />
! Hangköz !! Feljebb !! Lejjebb<br />
|-<br />
| prím || align="center" colspan="2" | 1<br />
|-<br />
| kis szekund || align="center" | ♭2 || align="center" | ♯ VII<br />
|-<br />
| nagy szekund || align="center" | 2 || align="center" | VII<br />
|-<br />
| kis terc || align="center" | ♭3 || align="center" | VI<br />
|-<br />
| nagy terc || align="center" | 3 || align="center" | ♯ V<br />
|-<br />
| kvart || align="center" | 4 || align="center" | V<br />
|-<br />
| tritónusz || align="center" | ♯4 || align="center" | ♯ IV<br />
|-<br />
| kvint || align="center" | 5 || align="center" | IV<br />
|-<br />
| kis szext || align="center" | ♭6 || align="center" | III<br />
|-<br />
| nagy szext || align="center" | 6 || align="center" | ♯ II<br />
|-<br />
| kis szeptim || align="center" | 7 || align="center" | II<br />
|-<br />
| nagy szeptim || align="center" | ♯7 || align="center" | ♯ I<br />
|-<br />
| oktáv || align="center" | 8 || align="center" | I<br />
|}<br />
Népdalokban a hangterjedelmet a záróhanghoz viszonyítjuk. A záróhang az 1, a nála magasabb hangokat arab, az alacsonyabbakat római számok jelzik; az utóbbi esetben a záróhang alsó oktávjához képest. A távolságokat a mixolíd skála szerint mérik,<ref>A nemzetközi kiadványokban a dallam záróhangját egyvonalas g-re transzponálják, a g-re végződő törzshangos skála pedig a mixolíd.</ref> ezért a kis szeptim 7-es számjelzése elé nem kell a ♭, mert a mixolídben kis szeptim van, a nagy szeptimet jelző 7 elé viszont kell a ♯ (lásd a jobb oldali táblázatot).<br />
<br />
Pl. a {{hulink|Szánt a babám}} kottabeli záróhangja F, legalacsonyabb hangja az egyvonalas C, legmagasabb a kétvonalas C, így a teljes dal, és szokatlan módon minden sor ambitusa is V—5. A {{hulink|Madárka, madárka}} soronkénti ambitusa <code>1–4 5–8 4–7 1–4</code>, így a teljes dalé <code>1–8</code>.<br />
<br />
A népdal {{anchor|plagális}} <dfn>plagális</dfn>, ha a legmélyebb hangja V vagy alacsonyabb (a záróhanghoz képest). Ilyen pl. az előbb említett a <cite>Szánt a babám</cite>. A dal {{anchor|autentikus}} <dfn>autentikus</dfn>, ha a legmélyebb hangja nem éri el az V-öt. A dallam <dfn>kevert hangterjedelmű</dfn> ({{anchor|tonus mixtus}}<cite>tonus mixtus</cite>), ha mindkét típust magában foglalja (V–8).<br />
<br />
A magyar népdalok legnagyobb része autentikus, sőt, általában a záróhang a legmélyebb (vagyis az ambitus első értéke 1).<br />
<br />
== Jegyzetek ==<br />
<references/><br />
<br />
== Forrás ==<br />
* {{CitWeb|url=http://lfze.hu/documents/672647/4779005/Avasi_Bela--Zeneelmelet-1--RESZLET.pdf/6de18956-a80c-4194-b7ef-10690b886f02|tit=Zeneelmélet|aut=Avasi Béla|accd=2016-05-27}}<br />
* {{CitWeb|url=http://www.vm-knyek.hu/dokuk/enek/enek10.pdf|tit=Ének-zene 10. osztály|pag=11|accd=2018-02-10}}<br />
<br />
[[Kategória:Zeneelmélet]]</div>Kottahttps://www.gyimesilaszlo.hu/kotta/index.php/HangfajHangfaj2023-07-31T19:08:25Z<p>Kotta: /* Hétfokú hangsor */</p>
<hr />
<div>E szócikkben '''hangnemtípus'''on (másik szóval '''hangfaj''' vagy a tágabb értelemben használt '''hangnem''') a zeneműben található hangok közötti távolságot és azok sorrendjét értjük a {{hulink|kromatikus skála|kromatikus skálában}}. E fogalom abban különbözik a {{hulink|hangnem}}től, hogy nem foglalkozik az alaphang magasságával.<br />
: Ha pl. a hangnem C dúr, a hangnemtípus a ''dúr''.<br />
<br />
{{hulink|Hangsor|<dfn>Hangsor</dfn>}}on vagy <dfn>skálá</dfn>n a zenemű hangjait értjük egy {{hulink|oktáv}}on belülre vetítve.<ref>Csak a „lényeges” hangokat vesszük figyelembe, az egyszer-egyszer előfordulókat (melyeket általában {{hulink|Zenei módosítójelek|módosítójel}} előz meg), nem, így a meghatározás nem teljesen egzakt.</ref> A hangnemtípus <dfn>foka</dfn> az így kapott hangsor hangjainak száma.<br />
<br />
A hangsor <dfn>modális</dfn>, ha van alaphangja. Az alaphang sem egzakt fogalom, amit jól mutat, hogy nem ismert olyan algoritmus, mely egy dallamról teljes biztonsággal eldöntené annak alaphangját.<ref>{{CitWeb|url=http://last.hit.bme.hu/download/firtha/Egy%C3%A9b/F%C3%BCl%C3%B6pTibprB%C3%ADr%C3%A1lat/thesis.pdf|tit=Zeneszámok hangnemének automatikus<br />
felismerése|aut=Fülöp Tibor|work=Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék|misc=szakdolgozat|date=2012-05-17|accd=2016-05-22}}</ref> E szócikkben nem foglalkozunk az alaphang magasságával, csak a hangsorbeli helyével az oktávon belül.<br />
<br />
Az egy oktávnyi skálát körrel ábrázoljuk, kis pontokkal jelöljük a kromatikus skála hangjait, nagy pontokkal a dallam hangsorához tartozókat. A hangok közötti távolság mértékegysége a félhang (1=kis {{hulink|szekund}}, 2=nagy szekund, 3=kis {{hulink|terc}}).<br />
<br />
== Hétfokú hangsor ==<br />
<br />
{| border="1" align="right"<br />
! Ábra !! Alaphang !! Hangnemtípus !! width="200pt" | Megjegyzés<br />
|-<br />
| colspan="4" align="center" | Kistercet nem tartalmazó hangnemtípusok<br />
|-<br />
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia prima.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || {{hulink|dúr}} || rowspan="7" | 2-2-1-2-2-2-1<p>{{hulink|Diatonikus hangsor|Diatonikus skála}}.<br />
<br />
A szomszédos félhangok (3-4 és 7-1) 4 ill. 6 félhang távolságra vannak.<br />
|-<br />
| align="center" | 2. || {{hulink|Dór hangsor|dór}}<br />
|-<br />
| align="center" | 3. || {{linkiw1|fríg|Phrygian_mode#Modern_Phrygian_mode}}<br />
|-<br />
| align="center" | 4. || {{linkiw1|líd|Lydian_mode#Modern_Lydian_mode}}<br />
|-<br />
| align="center" | 5. || {{linkiw1|mixolíd|Mixolydian_mode#Modern_Mixolydian}}<br />
|-<br />
| align="center" | 6. || {{hulink|moll}}<br />
|-<br />
| align="center" | 7. || {{linkiw1|lokriszi|Locrian_mode#Modern_Locrian}}<br />
|-<br />
| rowspan="7" | [[File:Heptatonia secunda.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || {{linkiw1|melódikus moll|Minor_scale#Melodic_minor_scale}} || rowspan="7" | 2-1-2-2-2-2-1<br />
<br />
A szomszédos félhangok (2-3 és 7-1) 2 ill. 8 félhang távolságra vannak.<br />
|-<br />
| align="center" | 2. || nápolyi dór<br />
|-<br />
| align="center" | 3. || {{linkiw1|bőkvintes líd|Lydian augmented scale}}<br />
|-<br />
| align="center" | 4. || {{linkiw1|akusztikus skála|Acoustic scale}}<br />
|-<br />
| align="center" | 5. || {{linkiw1|pikardiai eol|Aeolian dominant scale}}<br />
|-<br />
| align="center" | 6. || {{linkiw1|szűk-kvintes eol|Half diminished scale}}<br />
|-<br />
| align="center" | 7. || {{linkiw1|szűk-kvartos lokriszi|Altered scale}}<br />
|-<br />
| rowspan="2" | [[File:Heptatonia tertia.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || {{linkiw1|nápolyi dúr|Neapolitan scale}} || rowspan="2" | 1-2-2-2-2-2-1<br />
<br />
A szomszédos félhangok (7-1 és 1-2) szomszédosak ill. 10 félhang távolságra vannak.<br />
|-<br />
| align="center" | 3. || {{linkiw1|lokriszi dúr|Major Locrian scale}}<br />
|-<br />
| colspan="4" align="center" | Egy kistercet tartalmazó hangnemtípusok<br />
|-<br />
| rowspan="4" | [[File:liszt1.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || indolíd || 3-1-2-1-2-2-1<br />
|-<br />
| align="center" | 3. || {{linkiw1|harmonikus moll|Harmonic minor scale}} || 2-1-2-2-1-3-1<br />
|-<br />
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos dór|Ukrainian Dorian scale}} || 2-1-3-1-2-1-2<br />
|-<br />
| align="center" | 7. || {{linkiw1|nagyterces fríg|Phrygian dominant scale}} || 1-3-1-2-1-2-2<br />
|-<br />
| rowspan="2" | [[File:liszt2.svg|150px]]<br />
| align="center" | 3. || „Kecskeméti hangsor”<br>{{linkiw1|harmonikus dúr|Harmonic major scale}} || 2-2-1-2-1-3-1<br />
|-<br />
| align="center" | 6. || melodikus cigány moll || 2-1-3-1-2-2-1<br />
|-<br />
| rowspan="3" | [[File:liszt3.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || bőmásodos dúr || 3-1-1-2-2-2-1<br />
|-<br />
| align="center" | 3 || {{linkiw1|nápolyi moll|Neapolitan scale}}<br>harmonikus fríg || 1-2-2-2-1-3-1<br />
|-<br />
| align="center" | 6. || {{linkiw1|bőkvartos eol|Hungarian gypsy scale}} || 2-1-3-1-1-2-2<br />
|-<br />
| [[File:liszt6.svg|150px]]<br />
| align="center" | 7. || {{linkiw1|enigmatikus skála|Enigmatic scale}} || 1-3-2-2-2-1-1<br />
|-<br />
| colspan="4" align="center" | Két kistercet tartalmazó hangnemtípusok<br />
|-<br />
| rowspan="2" | [[File:liszt4.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || {{linkiw1|cigánymoll|Hungarian minor scale}}<br>bőkvartos moll<br>magyar hangsor || 2-1-3-1-1-3-1<br />
|-<br />
| align="center" | 5. || {{linkiw1|cigányskála|Double harmonic scale}}<br>kalindra || 1-3-1-2-1-3-1<br />
|-<br />
| rowspan="2" | [[File:liszt5.svg|150px]]<br />
| align="center" | 1. || cigányos fríg<br>fríges ungár || 1-2-3-1-1-3-1<br />
|-<br />
| align="center" | 5. || {{linkiw1|perzsa skála|Persian scale}} || 1-3-1-1-2-3-1<br />
|}<br />
<br />
Idegen szóval: <dfn>heptatonia</dfn>. A csak kis és nagy szekundot tartalmazó hangnemtípusokat {{hulink|Bárdos Lajos}} három csoportra osztotta: <dfn>prima</dfn>, <dfn>secunda</dfn> és <dfn>tertia</dfn>.<br />
<br />
A mai zene leggyakoribb hangnemtípusa a két félhang- és öt egész hangközt tartalmazó skála (heptatonia prima).<br />
{{bővebben|Bővebben: {{hulink|hangsor}}}}<br />
<br />
A kistercet (<dfn>bőmásod</dfn>ot) is tartalmazó hangsorokat {{hulink|Liszt Ferenc}} <dfn>népi hangsorok</dfn>nak nevezte. Itt nincs kialakult szokás a felsorolás sorrendjére (az ábrán az 1-es helyére).<br />
<br />
Az elnevezések magyarázata két példán keresztül:<br />
* szűk-kvartos: a hangsor {{hulink|kvart}}ot nem, csak {{hulink|nagyterc}}et (szűk-kvartot) tartalmaz<br />
* bőkvartos: a <dfn>{{linkiw1|bőkvart|Tritone}}</dfn> (tritónusz) a kvartnál fél hanggal bővebb hangköz. A bőkvartos skála nem tartalmaz kvartot.<br />
{{clear}}<br />
<br />
== Négyfokú hangsor ==<br />
Más néven: <dfn>tetrachord</dfn>. Felülről lefelé lépve:<br />
{| border ="1"<br />
| líd || ½ – 1 – 1<br />
|-<br />
| fríg || 1 – ½ – 1<br />
|-<br />
| dór || 1 – 1 – ½<br />
|}<br />
<br />
== Jegyzetek ==<br />
<references/><br />
<br />
== Források ==<br />
* {{hulink|b:Heptatoniák|Heptatoniák}}<br />
<br />
== Kapcsolódó lapok ==<br />
* {{hulink|Hangsor}}<br />
* {{hulink|Hangsorok ábrázolása betűkkel és választójelekkel}}<br />
* {{linkiw1|List of pitch class sets|List of pitch class sets}}<br />
<br />
[[Kategória:Zeneelmélet]]</div>Kottahttps://www.gyimesilaszlo.hu/kotta/index.php/A_pancsol%C3%B3_kisl%C3%A1nyA pancsoló kislány2023-07-30T12:07:33Z<p>Kotta: Kotta átnevezte a(z) A pancsoló kislány lapot Kotta:A pancsoló kislány lapra átirányítás nélkül</p>
<hr />
<div>{{Dal infobox<br />
| műfaj = magyar könnyűzenei dal<br />
| szerző = <br />
| dallam = Berki Gábor<br />
| szöveg = Brand István<ref>1914.07.16 – 1977.04.19.</ref><br />
| fordító =<br />
| hangfaj = dúr<br />
| hangnem = C dúr<br />
| ambitus = 2–5&nbsp;1–4&nbsp;3–6&nbsp;2–8<br>2–8&nbsp;1–♯7<br />
| kadencia = 4 3 6 (5) 5<br />
| sorok = A<sup>2</sup> A A<sup>2</sup><sub>v</sub> B C<sup>3</sup> C<sub>v</sub><br />
| szótag = 12 12 12 15 17 17<br />
| előadásmód =<br />
| tempó =<br />
}}<br />
<br />
== Kotta és dallam ==<br />
<score vorbis="1" midi="1"><br />
{<br />
<<<br />
\relative c' {<br />
\key a \minor<br />
\time 4/4<br />
\tempo 4 = 120<br />
\set Staff.midiInstrument = "english horn"<br />
\transposition c'<br />
\partial 4 g'4 e e g g e2 r4 g e e d e f2 r4 \bar "||" \break<br />
f d d f f d2 r4 f d d c d e2 r4 \bar "||" \break<br />
g e e g g e2 r4 g e e f g a2 r4 \bar "||" \break<br />
a b a b a c g g g fis fis8 d e4 fis g r \bar "||" \break<br />
e g c c8 c b4 b a a d, f b b8 b a4 a g r \bar "||" \break<br />
c, e a a8 a g4 g f f b a g g8 f e4 d c2 r4 \bar "|."<br />
}<br />
\addlyrics {<br />
Ha vég -- re itt a nyár, és me -- leg az i -- dő,<br />
az em -- ber strand -- ra jár, mert a -- zért van itt ő,<br />
míg a -- nyu öl -- tö -- zik, az a -- pu i -- de -- ges,<br />
hogy o -- lyan las -- san ké -- szül el, hogy ad -- dig -- ra es -- te lesz.<br />
Jaj, úgy él -- ve -- zem én a stran -- dot, ot -- tan any -- nyi -- ra szép és jó,<br />
any -- nyi vic -- ce -- set lá -- tok, hal -- lok, és még Bam -- bi is kap -- ha -- tó.<br />
}<br />
>><br />
}<br />
</score><br />
<br />
{|<br />
| <poem><br />
Ha végre itt nyár, és meleg az idő<br />
Az ember strandra jár, mert azért van itt ő.<br />
Míg anyu öltözik az apu ideges,<br />
Hogy olyan lassan készül el, hogy addigra este lesz.<br />
<br />
Íjjaj, úgy élvezem én a strandot,<br />
Ottan annyira szép és jó,<br />
Annyi vicceset látok hallok,<br />
És még bambi is kapható.<br />
</poem><br />
<br />
| <poem style="padding-left: 20pt"><br />
A strandon az is jó, hogy van még sok gyerek,<br />
És van homokozó, és labdázni lehet,<br />
Csak azt nem értem én, sok néni mért visít,<br />
Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik.<br />
<br />
Íjjaj, úgy élvezem én a strandot,<br />
Ottan annyira szép és jó,<br />
Annyi vicceset látok hallok,<br />
És még bambi is kapható.<br />
</poem><br />
<br />
|-<br />
| <poem><br />
<br />
De apukámra is én azért ügyelek,<br />
És mindig odavisz a lelkiismeret,<br />
Ha fekszik a napon, és izzad már szegény,<br />
Kis vödröm vízzel megtöltöm, és rálocsolom mind én!<br />
<br />
Íjjaj, úgy élvezem én a strandot,<br />
Ottan annyira szép és jó<br />
Annyi vicceset látok hallok,<br />
És még bambi is kapható.<br />
</poem><br />
<br />
| <poem style="padding-left: 20pt"><br />
<br />
De este szomorú a hazafelé út,<br />
Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug,<br />
Már volt vele ezért már nagyon sok vitám,<br />
Mert ki hallott még ilyen dolgot, fürdeni strand után?<br />
<br />
Otthon nem szeretem a strandot,<br />
Abban semmi se szép, se jó.<br />
„Gyorsan mosdani!” – mást se hallok,<br />
És még bambi se kapható.<br />
</poem><br />
|}<br />
<br />
== Jegyzetek ==<br />
<references/><br />
<br />
== Források ==<br />
* {{CitLib|tit=Csalamádé|subtit=Nagy Daloskönyv|vol=1. kötet|aut=Muszty Bea|aut2=Dobay András|red=Muszty-Dobay Bt.|ann=2003|misc=gitárkísérettel|pag=83}}<br />
* {{CitWeb|url=http://old98.mtsz.org/dalok/dal0006.htm|tit=Pancsoló kislány|accd=2023-07-30|misc=Kotta}}<br />
* {{hulink|A pancsoló kisgyerek}} (magyar Wikipédia)<br />
<br />
== Felvételek ==<br />
* {{youtube|pHDVQ70vCP4|Pancsoló kislány|ass=Énekel: Kovács Eszti|date=2014-06-10}}<br />
* {{youtube|Ln8WUSI60QU|Pancsoló kislány|ass=Énekel: Kovács Eszti|date=2022-08-12}}<br />
<br />
== További információk ==<br />
* {{youtube|UBxgS4j_JQM|A pancsoló kislány - Interjú Kovács Esztivel|date=2018-10-08|misc=A Magyar Rádió gyerekkórusának vezetése tiltotta a kórustagok könnyűzenei karrierjét}}<br />
* {{youtube|Ifm4bpS3WsY|Mi történt a Pancsoló kisgyereket éneklő Kovács Esztivel?|tol=7m0s|date=2019-09-11|misc=Riport Kovács Esztivel}}<br />
<br />
[[Kategória:Kották]]</div>Kotta