Mohamed és a közjegyző

Apu 92 éves, vak, és két és fél éve nem tud az ágyból felkelni, vagyis fizikailag képtelen hozzáférni az OTP-számlához. Anyu az öcsémnek és nekem is adott megbízást a számla kezelésére, ha vele valami történnék, de az OTP kitolt velünk: halálával megszűnt a megbízatásunk.

Aputól közjegyző előtt kellett meghatalmazást kapnunk. Mivel csak mentővel tudjuk őt szállítani, olyan közjegyzőt kerestünk, aki kijön a lakásra.

Korábban volt tapasztalatom közjegyzővel. Néhány dokumentum hitelesítésére volt szükség egy hagyatéki eljárás kapcsán. A XXII. kerületben (ott lakom) két közjegyző van. Az egyik az ügyfélfogadási időben zárva tartott, a másikban meg nem volt ott a közjegyző, csak a munkatársai. Végül az egyik XI. kerületi közjegyző intézte el az ügyet. Ezután e-mailben panaszt tettem a két közjegyző ellen a Közjegyzői Kamaránál. Ők folyamatosan a személyes adataim iránt érdeklődtek. Néhányat megadtam, végül azt mondtam, hogy a panasz kivizsgálható enélkül is. Erre azonnal elutasították a panaszt. Vagyis a Kamara a tagjait védi, nem engem, az ügyfelet.

A már említett XI. kerületi közjegyzőnél telefonon a következő felvilágosítást kaptam a telefont felvevő hölgytől: igen, hajlandók lakásra kijönni, de egy ügyben csak egy meghatalmazott lehet, másrészt a házhoz jövetelhez kell nekik egy igazolás a körzeti orvostól, hogy apu nem fertőző beteg, szellemileg ép, nem szed tudatmódosító szert, mozgáskorlátozott, vak. Kértek még számítógép-hozzáférést, nyomtatót, stb. de ez most mellékes.

Nem értem. Ha apu be tudna menni az irodába, ezeket az igazolásokat nem kérnék. Tőlem sem kérték pár éve. Vagyis ha valaki fertőző beteg, és ügyet akar intézni, menjen be a közjegyző irodájába? Ha valaki mozgássérült, igazolnia kell, hogy szellemileg ép?

Egy másik XI. kerületi közjegyző is azt mondta, hogy egy ügyben csak egy megbízott lehet, és nem lehet általános felhatalmazást kapni, csak konkrét ügyekre szólót. Nyilván azért, hogy legközelebb is ki kelljen őt hívni. Vagy gyámság alá kell helyezni aput, de akkor ugye szavazni sem tud. Pedig akar. Végül az iránt érdeklődtek, hogy apu és anyu közös OTP-számlája kinek a nevén van, mert az OTP-nél ettől függ a szabály. Mondtam, hogy az OTP-nél megkérdeztem a szabályt, mire az volt a válasz, hogy telefonban mást mondanak, mint írásban. Erre letettem a telefont.

Tudva, hogy a közjegyzők fölött két szervezet őrkődik (és nem tudva a harmadikról, a Fővárosi Törvényszékről), az Igazságügyminisztériumhoz fordultam azzal a kérdéssel, köteles-e a közjegyző elvállalni egy ügyet, ill. köteles-e kijönni. A válasz mindkettőre: nem. Amúgy meg az IM csak a gazdálkodást felügyeli, a törvényességet nem. Amúgy a törvényességgel sincs tisztában, a közjegyzői törvény ui. egyértelműen kimondja, hogy a közjegyzőnek az ügyfél minden kérését teljesítenie kell, ami nem törvénytelen. A törvénytelent pedig írásban kell visszautasítania.

A törvényességi felügyelet nem ismeri a törvényt, ami alapján felügyel. Szép. Ez a magyar demokrácia?

Mi van akkor, ha egy közjegyző sem vállalja az ügyet? Apu nyugdíja szépen jön az OTP-számlára, amihez senki sem tud hozzáférni? Ő sem, hiszen vak, nem látja, mit ír alá, így az aláírása érvénytelen, még ha be is visszük mentővel az OTP-fiókba. (Persze ehhez a híradót is kihívjuk.) Soha többet nem jut a nyugdíjához?

Az OTP-nél többször érdeklődtem telefonon, mindig kicsit mást mondtak. Vagy nagyon. Volt, aki azt állította, hogy ha aput bevisszük mentővel a számlavezető fiókba, a fiókvezetővel el lehet intézni az ügyet. Volt olyan válasz, hogy vele sem. Próbáltam a fiókot felhívni, de lehetetlen: az OTP-fiókoknak nincs külön számuk, csak az OTP-központ tudja őket kapcsolni, aztán ha nem veszik fel (többször is így történt, végül feladtam), próbálhatom újra a procedúrát, és hallgathatom meg hívásonként kétszer az OTP engem egyáltalán nem érdeklő reklámját.

Gondoltam, mielőtt a Fővárosi Törvényszékhez fordulnék, megpróbálkozom még néhány közjegyzővel (az IM-nél azt mondták, bármelyik budapestihez fordulhatok). dr. Farkas Tamás irodáját találtam meg, ahol simán el lehetett intézni az ügyet.

Először is a közjegyző beszélt telefonon apuval. Ezzel két dolgot ért el: megtudta, hogy ő is akarja-e a tanúsítani a kért dolgokat, másrészt arról is meg tudott győződni, hogy szellemileg ép. Már ha voltak egyáltalán kétségei. Aztán mikor az egyik helyettese kijött, szóban is elismételte a kérdéseket, két tanú előtt, így semmi kétség nem maradt. És nála azt is el lehetett érni, hogy a meghatalmazásban bármelyikünk tudjon intézkedni apu bármelyik (előre tisztázott) ügyében.

Budapesten, ahol 60-nál több közjegyző van, nem túl életszerű, hogy egyikük sem vállalja az ügyet (bár elvileg lehetséges). De mi van vidéken, ahol esetleg csak néhány közjegyző van, és a távolságok is nagyobbak? Netán a körülmények is bonyolultabbak, pl. kórházba kell kimenni? Egy súlyos baleset után úgy járhatunk, hogy nem jutunk a pénzünkhöz, pont, amikor a legnagyobb szükségünk lenne rá?

Vissza a nyitó lapra