Kína forrásának megtekintése

[[Fájl:Tienanmen téri koszorúzás.jpg|bélyegkép|jobbra|Orbán koszorúz a Tienanmen téren]]

A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.

A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.
{{bővebben|Akkumulátorgyár#CATL}}

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.

A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

== Az EU és Kína ==
{{forr1|{{youtube|CsH8XwRR_v8|Végleg a perifériára sodorhat minket az EU kereskedelmi háborúja Kínával|aut=Bod Péter Ákos|ass=Riporter: Baka F. Zoltán|date=2023-09-14}} {{jegyz}}}}

Kína az állami támogatás miatt tud olcsón autót előállítani, és ez nagyobb, mint amennyit az EU-beli gyárak kaphatnak. A franciák régóta kezdeményezik a fellépést, a németek mindig lassan szánják el magukat, de akkor aztán nagyon, és a nagyon most jött el.

A Bizottság elnöke jelezte, hogy az EU vámvédelmi intézkedéseket tervez Kínával. Ez a magyar Kína-politikát zsákutcába viheti.

{{idézet|Albánia is összefogott Kínával anno, nem lett belőle albán csoda.}}

== Oroszország és Kína ==
{{forr1|{{youtube|5zjkiEl564Y|Sz. Bíró Zoltán volt az Agóra Szolnoki Közéleti Egyesület vendége|aut=Sz. Bíró Zoltán|date=2023-05-04|tol=40m50s}} {{jegyz}}}}

Az oroszok szeretnének intézményesített politikai és katonai szövetséget, de Kína nem akarja. Már a háború előtt túl kockázatosnak tartották a zajos putyini politikát. Kína egyébként sem keres szövetségest. 

2023. március 20–22. között a kínai elnök Oroszországba látogatott, de az eredetileg tervezett 3. nap elmaradt. A Szibéria Ereje 2-ről sem sikerült megállapodni. Az 1-en 2022-ben 17 M㎥-t vettek a kínaiak, 2027-re fog felfutni a névleges 38 M㎥-re. A kommüniké elején az volt, hogy a két ország szövetsége '''nem''' katonai-politikai jellegű, és nem irányul harmadik ország ellen. Mindkét fél elítélte a nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést.

Kína befolyása nő a volt szovjet köztársaságokban. A legjobb példa {{hulink|Kazahsztán}}, a volt szovjet térség első-második legfontosabb állama Ukrajna mellett.. 2022 szeptemberében a kínai elnök Putyinhoz menet megállt {{hulink|Asztala|Asztalában}}, és sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Kína támogatja Kazahsztán szuverenitási erőfeszítéseit.

A függetlenedés jele, hogy 2023. január közepén Kazahsztán felmondta a rubelátváltási szerződést. Néhány héttel később bezárták a moszkvai kereskedelmi kirendeltségüket.<ref>Kazahsztán kerülni akarta annak gyanúját is, hogy olyan termékeket szállít Oroszországnak, ami miatt szankciók érhetik.</ref> 2023. május 9-én nem tartottak dísszemlét Kazahsztánban, mert tiltakoznak a II. világháború emlékének politikai célú felhasználása ellen.

== Történelem ==
A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. [[Oroszország]] ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.

Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő {{hulink|Balkas-tó}} és a {{hulink|Bajkál-tó}} is. <!--1858, ajguni szerződés, amit--> Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.

== Jegyzetek ==
<references/>

== Forrás ==
* {{hulink|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
* {{hulink|Tienanmen téri vérengzés}} (magyar Wikipédia)
* {{CitWeb|url=https://24.hu/tudomany/2023/06/06/tienanmen-teri-verengzes-tuntetes-lazadas-kina-kommunizmus/|tit=Lemészárolta a tüntetőket a Kínai Kommunista Párt|aut=Stéger Dávid|date=2023-06-06}}

Hírek:
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától|aut=Fabók Bálint|date=2023-02-17}}
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól|aut=Dezső András|date=2023-01-13}}

[[Kategória: Külpolitika]]