Államadósság - Laptörténet

Laci: /* Az Orbán-korszak végén */

2026-05-18T23:54:08Z

Az Orbán-korszak végén

← Régebbi változat		A lap 2026. május 19., 01:54-kori változata
14. sor:		14. sor:
	A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.		A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.

	Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.<ref>{{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/20230930_novekedes_inflacio_realkamat_Matolcsy_Gyorgy_Nagy_Marton_Varga_Mihaly_HVG\|tit=Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot\|aut=Farkas Zoltán\|date=2023-09-30}}</ref> Ebből semmi sem lett.		Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.<ref>{{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/20230930_novekedes_inflacio_realkamat_Matolcsy_Gyorgy_Nagy_Marton_Varga_Mihaly_HVG\|tit=Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot\|aut=Farkas Zoltán\|date=2023-09-30}}</ref> Ebből semmi sem lett. 2026. március végén az államadósság a GDP 77,9%-a.<ref>{{CitWeb\|url=https://444.hu/2026/05/18/a-gdp-779-szazaleka-volt-az-allamadossag-marcius-vegen\|tit=A GDP 77,9 százaléka volt az államadósság március végén\|aut=Mészáros Juli\|date=2026-05-18}}</ref>

	{{forr1\|[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2024/07/nyomtassteis_367szam.pdf Nyomtass te is!] 2024. július 31.}}		{{forr1\|[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2024/07/nyomtassteis_367szam.pdf Nyomtass te is!] 2024. július 31.}}

Laci, 2026. május 14., 06:38-n

2026-05-14T06:38:33Z

← Régebbi változat		A lap 2026. május 14., 08:38-kori változata
1. sor:		1. sor:
			[[Fájl:Adósság25-26.png\|jobbra]]

	Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.		Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.

Laci, 2026. május 14., 06:36-n

2026-05-14T06:36:40Z

← Régebbi változat		A lap 2026. május 14., 08:36-kori változata
7. sor:		7. sor:
	2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.		2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.

			== Az Orbán-korszak végén ==
	== Adatok ==
			A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).

			A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.

			Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.<ref>{{CitWeb\|url=https://hvg.hu/360/20230930_novekedes_inflacio_realkamat_Matolcsy_Gyorgy_Nagy_Marton_Varga_Mihaly_HVG\|tit=Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot\|aut=Farkas Zoltán\|date=2023-09-30}}</ref> Ebből semmi sem lett.

			{{forr1\|[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2024/07/nyomtassteis_367szam.pdf Nyomtass te is!] 2024. július 31.}}

			A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.

			A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni.

			Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság.

			Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog.

			A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.

			A [[költségvetés]] hiánya 6,7% a maastrichti 3%-os korláthoz képest, ezért az [[Európai Bizottság]] túlköltekezési eljárást indított Magyarország ellen.

			== Korábban ==
	[[Fájl:Államadósság.jpg\|jobbra\|468px]]		[[Fájl:Államadósság.jpg\|jobbra\|468px]]

Laci: /* Adatok */

2025-11-05T11:09:58Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 5., 13:09-kori változata
17. sor:		17. sor:
	Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.		Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.

	Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%, ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref> Az egy főre jutó lakossági fogyasztásban az utolsók vagyunk az EU-ban, a közösségi (állami) fogyasztásban elsők.<ref>{{youtube\|4i3kXKm50JA\|Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-10-19}}</ref>		Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5% (az uniós átlag 1,8%), ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref> Az egy főre jutó lakossági fogyasztásban az utolsók vagyunk az EU-ban, a közösségi (állami) fogyasztásban elsők.<ref>{{youtube\|4i3kXKm50JA\|Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-10-19}}</ref>

	[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]		[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]

Laci: /* Adatok */

2025-11-03T09:08:28Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 3., 11:08-kori változata
17. sor:		17. sor:
	Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.		Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.

	Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%, ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref> Az egy főre jutó lakossági fogyasztásban az utolsók vagyunk az EU-ban, a közösségi (állami) fogyasztásban elsők.		Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%, ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref> Az egy főre jutó lakossági fogyasztásban az utolsók vagyunk az EU-ban, a közösségi (állami) fogyasztásban elsők.<ref>{{youtube\|4i3kXKm50JA\|Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-10-19}}</ref>

	[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]		[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]

Laci: /* Adatok */

2025-11-03T08:55:20Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 3., 10:55-kori változata
17. sor:		17. sor:
	Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.		Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.

	Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%, ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>		Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%, ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref> Az egy főre jutó lakossági fogyasztásban az utolsók vagyunk az EU-ban, a közösségi (állami) fogyasztásban elsők.

	[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]		[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]

Laci: /* Adatok */

2025-11-03T08:54:18Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 3., 10:54-kori változata
15. sor:		15. sor:
	* 2023-ra az adósságráta néhány százalékkal csökkent, 2026-ra újból nőni fog, bár még nem éri el a 2020-as szintet.<ref>{{youtube\|4i3kXKm50JA\|Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-10-19}}</ref>		* 2023-ra az adósságráta néhány százalékkal csökkent, 2026-ra újból nőni fog, bár még nem éri el a 2020-as szintet.<ref>{{youtube\|4i3kXKm50JA\|Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-10-19}}</ref>

	Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.		Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.

	Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>		Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%, ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>

	[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]		[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]

Laci: /* Adatok */

2025-11-03T02:54:57Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 3., 04:54-kori változata
13. sor:		13. sor:
	* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan		* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
	* 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.<ref>{{CitWeb\|url=https://444.hu/2022/09/23/romokban-a-koltsegvetes-hivatalosan-is-recessziot-var-jovore-a-kormany\|tit=Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány\|aut=Vég Márton\|date=2022-09-23}}</ref>		* 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.<ref>{{CitWeb\|url=https://444.hu/2022/09/23/romokban-a-koltsegvetes-hivatalosan-is-recessziot-var-jovore-a-kormany\|tit=Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány\|aut=Vég Márton\|date=2022-09-23}}</ref>
	* 2023-ra az adósságráta néhány százalékkal csökkent, 2026-ra újból nőni fog, bár még nem éri el a 2020-as szintet.		* 2023-ra az adósságráta néhány százalékkal csökkent, 2026-ra újból nőni fog, bár még nem éri el a 2020-as szintet.<ref>{{youtube\|4i3kXKm50JA\|Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-10-19}}</ref>

	Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.		Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.

Laci: /* Adatok */

2025-11-03T02:52:10Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 3., 04:52-kori változata
13. sor:		13. sor:
	* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan		* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
	* 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.<ref>{{CitWeb\|url=https://444.hu/2022/09/23/romokban-a-koltsegvetes-hivatalosan-is-recessziot-var-jovore-a-kormany\|tit=Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány\|aut=Vég Márton\|date=2022-09-23}}</ref>		* 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.<ref>{{CitWeb\|url=https://444.hu/2022/09/23/romokban-a-koltsegvetes-hivatalosan-is-recessziot-var-jovore-a-kormany\|tit=Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány\|aut=Vég Márton\|date=2022-09-23}}</ref>
			* 2023-ra az adósságráta néhány százalékkal csökkent, 2026-ra újból nőni fog, bár még nem éri el a 2020-as szintet.

			Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.

	Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>		Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>

Laci: /* Adatok */

2025-11-03T02:43:48Z

Adatok

← Régebbi változat		A lap 2025. november 3., 04:43-kori változata
8. sor:		8. sor:

	== Adatok ==		== Adatok ==
		⚫	[[Fájl:Államadósság.jpg\|jobbra\|468px]]

	Az államadósság		Az államadósság
	* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan		* A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
14. sor:		16. sor:
	Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>		Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5%. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.<ref>{{jegyz}} {{youtube\|dcUKDsK-agw\|Mi várható 2025-ben?\|aut=Kéri László\|aut2=Petschnig Mária Zita\|date=2025-01-26}}</ref>

⚫	[[Fájl:Államadósság.jpg\|jobbra\|468px]]
	[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]		[[Fájl:EU GDP-arányos államadósság23.png\|none\|800px]]
	[[Fájl:Adósságszolgálat22-23.png\|none\|1400px]]		[[Fájl:Adósságszolgálat22-23.png\|none\|1400px]]