Hatalommegosztás - Laptörténet

Laci: /* Alkotmány */

2026-03-06T08:20:48Z

Alkotmány

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 10:20-kori változata
54. sor:		54. sor:
	* a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők <strong>a nép nevében döntik el, mit tehet a nép</strong>, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.		* a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők <strong>a nép nevében döntik el, mit tehet a nép</strong>, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.

	Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet.		Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet korlátozni, hiszen demokrácia = néphatalom.

	== A hatalommegosztás szervezetei ==		== A hatalommegosztás szervezetei ==

Laci: /* Alkotmány */

2026-03-06T08:20:01Z

Alkotmány

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 10:20-kori változata
46. sor:		46. sor:

	Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.		Ez tehát egy megbízási szerződés, aminek a feltételeit a megbízó (a nép) dönti el. A megbízott (a képviselő) akkor kapja meg a megbízást, ha elfogadja a feltételeket, amiket le is írnak: ez az alkotmány. A képviselő a parlament alakuló ülésén esküt tesz az alkotmányra, vagyis arra, hogy a nép érdekeiért fog dolgozni.

			Az alkotmány fogalmából következik, hogy demokráciában <strong>alkotmányozni csak a népnek van joga</strong>. Vagyis <strong>az alkotmányt népszavazással kell elfogadni.</strong>

			Magyarországnak soha nem volt demokratikus alkotmánya. A királyság 1946-os megszűnése után 3 alkotmány volt:
			* az 1949-es szovjet típusú diktatorikus
			* az 1989-es demokratikus alkotmány, amit a nép nevében olyanok hoztak, akiket erre a nép sohasem hatalmazott fel, és az így létrehozott alkotmányt soha nem hagyta jóvá
			* a 2011-es alaptörvény, amit a nép sohasem hagyott jóvá, és ami a népet eltiltja a népszavazástól egy csomó kérdésben, többek között az alkotmányozástól is. Vagyis a képviselők <strong>a nép nevében döntik el, mit tehet a nép</strong>, holott erre soha nem kaptak felhatalmazást.

			Az alaptörvénnyel a demokrácia az alapjaiban sérül: a népet kizárja az alkotmányozásból, vagyis a hatalomgyakorlás feltételeinek meghatározásából. Az alkotmány a képviselők hatalmát korlátozza. Az alaptörvénnyel a képviselők korlátozzák a nép hatalmát, amit demokráciában nem lehet.

	== A hatalommegosztás szervezetei ==		== A hatalommegosztás szervezetei ==

Laci, 2026. március 6., 08:00-n

2026-03-06T08:00:12Z

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.
 A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
 * népszavazás: a nép közvetlen hatalomgyakorlása egy-egy ügyben. A [[választás]] tekinthető rendszeres, speciális célú népszavazásnak.

Laci, 2026. március 6., 07:43-n

2026-03-06T07:43:00Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:43-kori változata
33. sor:		33. sor:
	Hatalmi ágnak tekinthető		Hatalmi ágnak tekinthető
	* a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van		* a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
	* az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet.		* az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet. A jogszabályok alkotmányosságát és azok összhangját ellenőrzi.

	A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.		A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

Laci, 2026. március 6., 07:41-n

2026-03-06T07:41:34Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:41-kori változata
30. sor:		30. sor:
	* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.		* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
	* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.		* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

			Hatalmi ágnak tekinthető
			* a (köztársasági) elnök vagy államfő, akinek nálunk elsősorban kinevezési és vétójoga van
			* az alkotmánybíróság, ami nálunk a bíróságoktól elkülönülő szervezet.

	A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.		A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

Laci, 2026. március 6., 07:38-n

2026-03-06T07:38:47Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:38-kori változata
23. sor:		23. sor:
	A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.		A hatalommegosztás a hatalomgyakorláshoz szükséges jogok több részre osztása. Célja, hogy a hatalmat gyakorlók egymást ellenőrizzék, az önkényes hatalomgyakorlás megelőzése érdekében.
	{{lásd még\|jogállam}}		{{lásd még\|jogállam}}

		⚫	A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.

	A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:		A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
28. sor:		30. sor:
	* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.		* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
	* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.		* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

⚫	A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.

	A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.		A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

Laci, 2026. március 6., 07:36-n

2026-03-06T07:36:17Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:36-kori változata
3. sor:		3. sor:
	\|-		\|-
	! Név !! Létrehozó !! Név !! Létrehozó		! Név !! Létrehozó !! Név !! Létrehozó
		⚫	\|-
		⚫	\| alkotmány \|\| style="color: red" \| parlament \|\| style="text-align: center" \| — \|\| style="text-align: center" \| —
	\|-		\|-
	\| rowspan="3" \| Törvényhozó<br>(parlament) \|\| rowspan="3" \| nép (választás) \|\| Alkotmánybíróság \|\| style="color: red" \| parlament		\| rowspan="3" \| Törvényhozó<br>(parlament) \|\| rowspan="3" \| nép (választás) \|\| Alkotmánybíróság \|\| style="color: red" \| parlament
17. sor:		19. sor:
	\|-		\|-
	\| Bírói \|\| köztársasági elnök \|\| Alkotmánybíróság \|\| parlament		\| Bírói \|\| köztársasági elnök \|\| Alkotmánybíróság \|\| parlament
⚫	\|-
⚫	\| alkotmány \|\| style="color: red" \| parlament \|\| style="text-align: center" \| — \|\| style="text-align: center" \| —
	\|}		\|}

Laci, 2026. március 6., 07:35-n

2026-03-06T07:35:54Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:35-kori változata
17. sor:		17. sor:
	\|-		\|-
	\| Bírói \|\| köztársasági elnök \|\| Alkotmánybíróság \|\| parlament		\| Bírói \|\| köztársasági elnök \|\| Alkotmánybíróság \|\| parlament
	\|-
	\| Alkotmánybíróság \|\| parlament \|\| style="text-align: center" \| — \|\| style="text-align: center" \| —
	\|-
	\| köztársasági elnök \|\| parlament \|\| style="text-align: center" \| — \|\| style="text-align: center" \| —
	\|-		\|-
	\| alkotmány \|\| style="color: red" \| parlament \|\| style="text-align: center" \| — \|\| style="text-align: center" \| —		\| alkotmány \|\| style="color: red" \| parlament \|\| style="text-align: center" \| — \|\| style="text-align: center" \| —

Laci, 2026. március 6., 07:32-n

2026-03-06T07:32:48Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:32-kori változata
30. sor:		30. sor:
	A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:		A klasszikus hatalommegosztás három szervezetből áll:
	* törvényhozó hatalom (→ [[parlament]]). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.		* törvényhozó hatalom (→ [[parlament]]). Az állampolgárok közvetlenül választják. Feladata a törvények meghozatala és a végrehajtó hatalom ellenőrzése.
	* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is.		* végrehajtó hatalom (→ [[kormány]]). Feladata a törvények érvényre juttatása akár erőszakkal is. A kormánynak rendeletalkotási joga is van.
	* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.		* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.

	A kormányt a parlament és (közvetve) a bíróság is ellenőrzi. A parlament és a bíróság egymástól függetlenek.
			A hatalommegosztás módját, a hatalmat gyakorló szervezetek működését az alkotmány határozza meg.

	A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.		A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

Laci, 2026. március 6., 07:26-n

2026-03-06T07:26:43Z

← Régebbi változat		A lap 2026. március 6., 09:26-kori változata
33. sor:		33. sor:
	* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.		* bírói hatalom. Feladata annak eldöntése, hogy egy-egy adott eset megfelel-e a törvényeknek.
	A kormányt a parlament és (közvetve) a bíróság is ellenőrzi. A parlament és a bíróság egymástól függetlenek.		A kormányt a parlament és (közvetve) a bíróság is ellenőrzi. A parlament és a bíróság egymástól függetlenek.

		⚫	A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

	A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:		A törvényhozó és végrehajtó hatalom nem független egymástól, hiszen a parlamenti többség választja a kormányt. Ezt a demokratikus deficitet további, a fenti háromtól független intézmény szünteti meg:
43. sor:		45. sor:
	* → [[sajtó]]		* → [[sajtó]]
	* parlamenti képviselő.		* parlamenti képviselő.

⚫	A hatalommegosztásban akkor van probléma, ha a szervezet hozza létre/nevezi ki a saját ellenőrző szervezetét, hiszen hozzá lojálisakat fog kiválasztani.

	A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.		A legnagyobb probléma, hogy a parlament választja meg a kormányt, ezért nem várható, hogy a saját embereit szigorúan fogja ellenőrizni. Ez nem magyar sajátosság: minden országban demokratikus deficit. Ez ellen a kormány fokozott ellenőrzése lenne a megoldás, de a jelenlegi helyzetben a kormánypárt vezetői alkotják a kormányt, ezért a gyakorlatban a kormány ellenőrzi a parlamentet, és nem fordítva.