„Börtönbiznisz” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1. sor: 1. sor:
 
[[Fájl:Börtön.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [http://www.atv.hu/belfold/20100111_a_kaposvari_borton_10_dolgozoja_ellen_emeltek_vadat atv.hu] ]]
 
[[Fájl:Börtön.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [http://www.atv.hu/belfold/20100111_a_kaposvari_borton_10_dolgozoja_ellen_emeltek_vadat atv.hu] ]]
   
A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre.
+
A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre, illetve szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit is.
   
 
Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szeget meg a leggyakrabban:
 
Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szeget meg a leggyakrabban:

A lap 2020. február 12., 22:07-kori változata

Forrás: atv.hu

A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre, illetve szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit is.

Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szeget meg a leggyakrabban:

  • legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre
  • a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól.

A romló fogvatartási körülmények miatt 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé. A strasbourgi bíróság elkezdett több ezer eurós kártérítéseket megítélni – ebben a jogi költségek is benne voltak.

A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.

A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.

A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket. A Strausbourgben sorozatosan elveszített kártérítési perek után egy új törvénnyel új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.

A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni, bár az erről megjelent kormányrendeletben[1] nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.[2]

Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”,[3] így ezt külföldön nem vitatják.

2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladja a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva. 2020 elejére az arány 112%-ra mérséklődött. Ebben az a jogszabálymódosítás is benne van, ami a fogvatartottak számára rendelkezésre álló mozgástérbe a szekrények, ágyak, székek által elfoglalt helyet is beleszámítja.[4] Alapterület-növelés építés és egy fillér nélkül.

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Ezt előre látva tervbe vette 8 új börtön építését[5] 2019-ig, de ezek építését még el sem kezdték, pedig kiemelt beruházássá nyilvánították.

Jegyzetek

  1. 1004/2020. (II. 21.) Kormányhatározat
  2. Botos Tamás: Megjelent a kormányhatározat a börtönkártérítésekről. 444.hu (2020. jan. 21.)
  3. Botos Tamás: Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet. 444.hu (2015. jún. 13.)
  4. 24/2016. (XII. 23.) IM rendelet egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról. net.jogtar.hu
  5. Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon. 2019-ben a magas közbeszerzési árak miatt Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét kivették a rendeletből.

Forrás