Ukrajna története

Forrás: Portfolio.hu

A felbomlás előtt

Ukrajna területe a XVI. században a lengyel–litván kettős államhoz tartozott. A népesség katolikus volt, és a saját nyelvét beszélte. Itt bukkant fel egy új népcsoport, amelynek nemessége beolvadt a lengyelbe, lengyelül beszélt, katolikus lett. A nép viszont pravoszláv, és ukránul beszélt.

A Szovjetunió az 1922-es alkotmánya szerint 4 SZSZK-ból áll: Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország, Transz-Kaukázusi területek. Az alkotmány szerint népszavazással bármelyik SZSZK kiléphet a Szovjetunióból, és önálló állammá válhatik. (Ez történt 1991-ben.) Ez az alkotmány hivatalosan is elismeri Ukrajnát, és meghatározza a határait is. (A Krím ebben az alkotmányban még az orosz SZSZK-hoz tartozott.) A kilépés lehetősége benne maradt az 1936-os bucharini, majd az 1977-es brezsnyevi alkotmányban is.

Ukrajna elnökei

Név	Tól	Ig	Foglalkozás
Leonyid Kravcsuk	1991. december 5.	1994. július 19.	közgazdász
Leonyid Kucsma	1994. július 19.	2005. január 23.	gépészmérnök
Viktor Juscsenko	2005. január 23.	2010. február 15.	közgazdász
Viktor Janukovics	2010. február 25.	2014. február 22.	bűnöző
Olekszandr Turcsinov	2014. február 23.	2014. június 7.	kohómérnök
Petro Porosenko	2014. június 7.	2019. május 20.	közgazdász
Volodimir Zelenszkij	2019. május 20.		jogász

Narancsos forradalom

A 2004-es elnökválasztáson hivatalosan az oroszbarát Viktor Janukovics győzött kis többséggel Viktor Juscsenko előtt. Ellenállás kezdődött, végül az ukrán alkotmánybíróság megsemmisítette az eredményt. A megismételt választás (dec. 26.) előtt a felek megegyeztek, hogy a nyertes csökkenti az elnöki hatáskört. A megismételt választást már Juscsenko nyerte, aki 2010-ig meglehetősen tehetségtelenül irányította az országot. A narancsos forradalom már érzékenyen érintette Oroszországot.

Első Maidan

2010-ben az oroszbarát Viktor Janukovics visszakerül a hatalomba, Juscsenko annyira népszerűtlen, hogy regnáló elnökként 5%-ot ér el, többek között nem közeledik az EU-hoz, bár a többség ezt szeretné.

Janikovics megpróbálja. Az EU-hoz 12 pontban foglalja össze a tárgyalás elindításának feltételeit. Janikovics elkezdi teljesíteni őket, de a narancsos forradalom egyik vezetőjét, Timosenkót nem hajlandó szabadon bocsátani. Emiatt elmaradnak a tárgyalások.

2013. november 23-án, 8 nappal a Vilniusi csúcs előtt Janikovics bejelenti, hogy nem lesz tárgyalás az EU-csatlakozásról. Erre tízezrek mennek ki tüntetni Kijevben. November 29-re 250 ember marad a téren éjszakára, és Janikovics rájuk küldi a biztonsági erőket. Beengedik őket a tér körüli 5 templomba (vajon a magyar klérus hogyan reagált volna?).

Másnap ebből lesz elegük az embereknek: 30-án 200 ezer és 1 millió fő közötti tömeg megy ki tüntetni. Janukovics korrupt és nepotista, rosszul kormányoz, és még az EU-álmokat is elveszíti (az áthallás csak a véletlen műve). A nyugati titkosszolgálatokat gyanúsítják sokan, de ennyi embert semmilyen titkosszolgálat nem tud utcára vinni.

A megveretések következtében az állampapírok hozama felmegy 19%-ra egy másfél éve recesszióban levő országban. Az oroszok vennének 15 M$ állampapírt 5%-os hozzammal. Erre a tömegnek az a válasza, hogy ingyen sajt csak az egérfogóban van. Ekkor már az ország politikailag egységes.

Második Maidan

Janikovics elveszíti a hatalmat jogilag ex lex módon. Február 22-én Janikovics külföldre szökik, amin még a közvetlen környezete is megdöbben. Utána korlátozzák az orosz nyelv használatát, pedig az ország ¼-e orosz. Felmerült a krími orosz flotta állomásoztatásának kérdése is, amit a 2010-es harkivi megállapodás szabályozott. Az oroszoknak nem a Krím kell, hanem a bázis.

1. minszki szerződés

2014. szeptember 5-én írták alá Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői. A megállapodás az azonnali tűzszünet végrehajtását tűzte ki célul, továbbá tartalmazta többek között a hadifoglyok szabadon bocsátását és a Donbász egyes területeinek önkormányzatiság biztosítását.

Magyarul: felszólította a szemben álló feleket, hogy egyezzenek meg egymással. Nem egyeztek meg.

Forrás

• YouTube-videó. Sz. Bíró Zoltán, Rácz András, Hetényi Zsuzsa és Fedinec Csilla beszélgetése YouTube (2022. nov. 20.) (videó)
• President of Ukraine
• Orange Revolution
• Első Maidan
• Második Maidan
• Modern history of Ukraine
• 1991-es ukrajnai függetlenségi népszavazás
• Minszki egyezmények

Ukrán nyelvtörvény

• Rácz András: Az új ukrán nyelvtörvény nem a magyar nyelv betiltásáról szól. www.politicalcapital.hu (2019. ápr. 29.)
• Életbe léptek az ukrán nyelvtörvény sajtóra vonatkozó rendelkezései. hvg.hu (2022. jan. 16.) A 2019-es nyelvtörvényről van szó.
• Mától kötelezi a kárpátaljai magyarokat az elhíresült nyelvtörvény. hvg.hu (2019. jún. 16.) Porosenko írta alá a 2019-es nyelvtörvényt, közvetlenül Zelenszkij hivatalba lépése előtt. A törvény kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát a magánbeszélgetések és a vallási szertartákok kivételével.
• Washington: Budapest ne a NATO-t használja eszközként a Kijevvel fennálló vitájában. hvg.hu (2019. máj. 19.)
• Kijev nem változtat többet a nyelvtörvényen Magyarország kedvéért. hvg.hu (2020. jún. 12.) A 2017-es nyelvtörvényről van szó, ami előírja, hogy minden ukrán állampolgárnak beszélnie kell ukránul. Ezt a magyarok sohasem kifogásolták.