„Parlamenti választás 2018” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/353-381_Toka_Gabor_valasztas.pdf|tit=A 2018. évi országgyűlési választás|aut=Tóka Gábor|date=2018-07-13}}</ref> |
2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://www.tarki.hu/sites/default/files/trip2018/353-381_Toka_Gabor_valasztas.pdf|tit=A 2018. évi országgyűlési választás|aut=Tóka Gábor|date=2018-07-13}}</ref> |
||
== Együttműködés az ellenzéki pártok között == |
|||
A Jobbik és a DK semmilyen módon egyetlen pillanatig sem vett részt ilyen koordinációban 2018-ban (leszámítva Tóth Zoltán DK-jelöltet, aki saját szakállára visszalépett Szél Bernadett javára. Több más jelöltjük is készen állt erre, de nem kaptak rá engedélyt a pártjuktól). Az LMP legtöbb politikusa sem akart hallani ilyen koordinációról (sőt a választás után elkergették a pártból Hadházyt és Szélt, akik támogatták az ellenzéki koordinációt), és az MSZP sem vett részt ilyen koordinációban. Különböző civilek (Közös Ország Mozgalom, V24, Márki-Zay Péter és a taktikaiszavazas.hu oldal) vettek részt a taktikai szavazás és a kölcsönös visszalépések melletti agitációban, valamint a pártok közül a Momentum, a Párbeszéd és főleg az Együtt.<ref>[https://www.facebook.com/valasztasi.kalauz/posts/pfbid02KzTvNWJPv5LrYVoj77hsoe1U2hA6h9xHm5jeEX6V347gsxwQp6FcoVUyLDVw2QCul Facebook/Vox Populi választási kalauz] 2026. márc. 21.</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap 2026. március 21., 17:02-kori változata
Ez a lap a 2014-es és 2018-as választás összehasonlításával foglalkozik.
| Oldal | 2018 | 2014 | ||
|---|---|---|---|---|
| Listás | Egyéni | Listás | Egyéni | |
| 5.732.283 | 5.047.363 | |||
| Fidesz | 49.27% | 91 | 44,87% | 96 |
| Ellenzék | 47.13% | 15 | 51,47% | 10 |
A fidesz mindkét választáson 133 mandátumot szerzett, ami éppen elég a ⅔-os többséghez.
A levélszavazatok száma 2018-ban 216561, 2014-ben 128712-en szavaztak érvényesen.
Bár 2010 és 2014 között 9-9,5 százalékkal csökkent a Fidesz szavazataránya, és enyhén nőtt az ellenzéki szavazatok koncentrálódása, a párt mandátumaránya szinte változatlanul magas maradt a választási szabályok 2011–2013-as változásai folytán.
2014 és 2018 között mindennek a fordítottja történt: alig változtak a szabályok, viszont jelentősen növekedett az ellenzéki szavazatok szétaprózódása, miközben közel 4 százalékkal nőtt a Fidesz szavazataránya a magyarországi lakcímmel rendelkezők körében. Ráadásul 96 (2014-ben 95) százalékban a kormánypártot támogató levélszavazatok aránya is a 2014-es 2,4 százalékról 4,6 százalékra nőtt az összes érvényesnek minősített listás szavazat között. Ám a Fidesz–KDNP mandátumaránya mégsem nőtt 2014-hez képest, mivel az ellenzék, bár rendkívül részlegesen, de alkalmazta a többségi irányba húzó választási rendszer kézenfekvő ellenszerét, az egyéni választókerületi jelöltek indításának koordinálását és a taktikai szavazást.
2018-ban körülbelül 400 ezerrel magasabb volt a választás napján életvitelszerűen külföldön tartózkodó felnőtt állampolgárok száma, mint 2002-ben, márpedig tőlük egy jelentős utazást követel meg a választási részvétel. Emiatt az összes külföldön élő magyar 5–10 százaléka szavazott 2018-ban.[1]
Együttműködés az ellenzéki pártok között
A Jobbik és a DK semmilyen módon egyetlen pillanatig sem vett részt ilyen koordinációban 2018-ban (leszámítva Tóth Zoltán DK-jelöltet, aki saját szakállára visszalépett Szél Bernadett javára. Több más jelöltjük is készen állt erre, de nem kaptak rá engedélyt a pártjuktól). Az LMP legtöbb politikusa sem akart hallani ilyen koordinációról (sőt a választás után elkergették a pártból Hadházyt és Szélt, akik támogatták az ellenzéki koordinációt), és az MSZP sem vett részt ilyen koordinációban. Különböző civilek (Közös Ország Mozgalom, V24, Márki-Zay Péter és a taktikaiszavazas.hu oldal) vettek részt a taktikai szavazás és a kölcsönös visszalépések melletti agitációban, valamint a pártok közül a Momentum, a Párbeszéd és főleg az Együtt.[2]
Jegyzetek
- ↑ Tóka Gábor: A 2018. évi országgyűlési választás. www.tarki.hu (2018. júl. 13.)
- ↑ Facebook/Vox Populi választási kalauz 2026. márc. 21.
Forrás
- Gerner Péter: Választási matek: a taktikai szavazás 15 mandátumot vitt az ellenzéki pártokhoz. atlatszo.hu (2018. máj. 26.) A taktikai szavazás szerint egyéniben az ott legesélyesebb jelöltet kell támogatni, listán a kedvenc pártot.
- Minden, amit tudnod kell a választási rendszer igazságtalanságáról. kettosmerce.blog.hu (2017. szept. 30.)