„Magántőkealap” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''magántőkealap'''ok zárt körű befektetési alapok, amelyek az [[Orbán-kormány]] rendelkezései miatt magyar offshore-rá, a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak. |
A '''magántőkealap'''ok zárt körű befektetési alapok, amelyek az [[Orbán-kormány]] rendelkezései miatt magyar offshore-rá, a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak. Az ismeretlen eredetű források bevonása pedig pénzmosási kockázatokat vet fel. |
||
A tulajdonosi regiszterből az Orbán-kormány 2023-ban eltávolította a magántőkealapokra vonatkozó adatokat, miután a Direkt36 hosszú cikkben fedte fel több magántőkealap és alapkezelő tulajdonosainak kilétét. Így ezek az információk nem elérhetőek összesítve sehol, nemcsak a nyilvánosság számára, hanem a hatóságok részére sem. Mindez azonban ellentmond az uniós szabályozásnak, emiatt 2024 júliusában megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. |
A tulajdonosi regiszterből az Orbán-kormány 2023-ban eltávolította a magántőkealapokra vonatkozó adatokat, miután a Direkt36 hosszú cikkben fedte fel több magántőkealap és alapkezelő tulajdonosainak kilétét. Így ezek az információk nem elérhetőek összesítve sehol, nemcsak a nyilvánosság számára, hanem a hatóságok részére sem. Mindez azonban ellentmond az uniós szabályozásnak, emiatt 2024 júliusában megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben. |
||
A lap jelenlegi, 2026. augusztus 15., 05:27-kori változata
A magántőkealapok zárt körű befektetési alapok, amelyek az Orbán-kormány rendelkezései miatt magyar offshore-rá, a legalizált vagyonelrejtés formájává váltak. Az ismeretlen eredetű források bevonása pedig pénzmosási kockázatokat vet fel.
A tulajdonosi regiszterből az Orbán-kormány 2023-ban eltávolította a magántőkealapokra vonatkozó adatokat, miután a Direkt36 hosszú cikkben fedte fel több magántőkealap és alapkezelő tulajdonosainak kilétét. Így ezek az információk nem elérhetőek összesítve sehol, nemcsak a nyilvánosság számára, hanem a hatóságok részére sem. Mindez azonban ellentmond az uniós szabályozásnak, emiatt 2024 júliusában megindult a kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben.
A NER négy nagy oligarcha-csoportja nagyjából 1452 milliárd forint vagyont tart magántőkealapokban:
- a Mészáros Lőrinchez köthető alapkezelők és fontosabb alapok 770 milliárd forintnyi
- a Tiborcz István köreihez tartozó alapkezelők 487 milliárd forintnyi
- a Matolcsy Ádám köreihez tartozó Quartz Befektetési Alapkezelő és a hozzá tartozó fontosabb alapok 116 milliárd forintnyi
- Szijj László alapkezelő cége és az ahhoz tartozó alap pedig 79 milliárd forintnyi vagyont kezel.
Forrás
- Bánáti Anna: Harmatgyenge szabályozás miatt lett a magántőkealap a magyar offshore. telex.hu (2024. szept. 19.)
- Bánáti Anna: Nemzetgazdasági szintű zavart okozhatnak a magántőkealapok. telex.hu (2024. szept. 12.)
- Márton Balázs – Brückner Gergely: Egy uniós eljárás és a magántőkealapos háttér vezetett Mészárosék pályázati kizárásához. telex.hu (2026. aug. 14.)