„Politika:Felzárkóztatás brüsszeli ellenszélben” változatai közötti eltérés
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Laci (vitalap | szerkesztései) (→ad 1.) |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→ad 1.) |
||
11. sor: | 11. sor: | ||
Nem. Ők ismerték fel, hogy a vadakat nem olyan egyszerű megszelidíteni, mint a csatlakozáskor hitték. Itt egyszerűen nem értik, hogy nem ellenség, aki mást akar, mint mi. Hogy az erősebbnek is egyezkednie kell, nem kényszeríteni. Mert ez a demokrácia. |
Nem. Ők ismerték fel, hogy a vadakat nem olyan egyszerű megszelidíteni, mint a csatlakozáskor hitték. Itt egyszerűen nem értik, hogy nem ellenség, aki mást akar, mint mi. Hogy az erősebbnek is egyezkednie kell, nem kényszeríteni. Mert ez a demokrácia. |
||
+ | |||
+ | == ad 2. == |
||
+ | {{idézet|Közép-Európa csak együtt erős. Felismertük, hogy összefogással sokkal több eredményt tudunk elérni Közép-Európában.}} |
||
+ | |||
+ | De nincs összefogás Közép-Európában, csak szöveg. Az Antall-féle Visegrádi négyek helyett Orbán-féle Visegrádi egyek vannak. |
||
[[Kategória:Hatalom]] |
[[Kategória:Hatalom]] |
A lap 2019. október 27., 12:37-kori változata
Ez a szócikk Schanda Tamás Nemzetben megjelent cikkére reagál.
Általános észrevételek:
- Trianon óta a magyar külpolitika legnagyobb problémája, hogy hatalmi tényezőnek hiszi magát. Azok az idők elmúltak, de az elmúlt 100 év nem volt elég az alkalmazkodáshoz.
- A cikkből süt a fidesz politikájának a jelek szerint feloldhatlan ellentmondása: miközben itthon szinte mindent megtehet, az EU-ban szinte semmit. Ez frusztrálja Orbánt, ezért az „utcaharcos” akciók. Ő csak diktálni tud, egyezkedni nem. Itthon sem teszi, még a saját pártján belül és a saját szavazóival sem. Rejtély, hogy ezt miért akarják a fidesz-szavazók.
- Az EU azért fogadta be a kelet-Európai országokat, mert piacot látott bennük. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
- Az EU célja az egyre szorosabb együttműködés, előbb-utóbb az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló Európai Egyesült Államok létrehozása. Ez azzal jár, hogy nemzeti hatásköröket vonnak el, hogy európai szinten döntsenek. Viszont – Orbánnal ellentétben – van érdekegyeztetés. Ezt 2000-ben tanultam a köztisztviselői szakvizsgára, 4 évvel az EU-csatlakozás előtt, úgyhogy nem volt titok, és nincs min csodálkozni. Senkinek nem volt kötelező csatlakoznia.
ad 1.
„ | Félperifériának szánnak bennünket. Felismertük, hogy az EU-nak már nem célja felzárkóztatni a közép-európai országokat. | ” |
Nem. Ők ismerték fel, hogy a vadakat nem olyan egyszerű megszelidíteni, mint a csatlakozáskor hitték. Itt egyszerűen nem értik, hogy nem ellenség, aki mást akar, mint mi. Hogy az erősebbnek is egyezkednie kell, nem kényszeríteni. Mert ez a demokrácia.
ad 2.
„ | Közép-Európa csak együtt erős. Felismertük, hogy összefogással sokkal több eredményt tudunk elérni Közép-Európában. | ” |
De nincs összefogás Közép-Európában, csak szöveg. Az Antall-féle Visegrádi négyek helyett Orbán-féle Visegrádi egyek vannak.