„Munka” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| (18 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
| [[Fájl:Reálkereset2 15-22.jpg]] |
| [[Fájl:Reálkereset2 15-22.jpg]] |
||
|} |
|} |
||
[[Fájl:EU órabérek24.jpg|jobbra|468px]] |
|||
A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa. |
A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa. |
||
2023. első negyedévében 15,6%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon az OECD mérése szerint. A nominálbér kb. 10%-kal nőtt 25%-os infláció mellett. Az OECD átlaga 3.8%-os csökkenés. <ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/07/12/oecd-jelentes-magyarorszag-elso-helyen-van-a-realber-csokkenesek-listajan|tit=OECD-jelentés: Magyarországon csökkentek leginkább a reálbérek|aut=Molnár Réka|date=2023-07-12}}</ref> |
|||
A családok nagy része már eddig is felélte a havi jövedelmét, megtakarításokra nem futotta.<ref>{{youtube|e2KgC1E9LWQ|Romlani fog az életszínvonal, nem csak idén, de valószínűleg jövőre is|Oszkó Péter|ass=Riporter: Rónai Egon|date=2023-07-16}}</ref> |
|||
Az alacsony életszínvonal oka, hogy a [[GDP#GDP és jólét|GDP]]-ben a munka részesedése 42%, míg Németországban 68. Ebből következik az alacsony [[fogyasztás]]. Ez is azt mutatja, hogy a GDP nem a jólétet méri.<ref>{{jegyz}} {{youtube|tsJAvGUnU98|Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal?|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Valet Vitéz|date=2023-09-30}}</ref> |
|||
2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, a legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20231120_MASZSZ_GFM_kozlemeny_beremeles|tit=Hivatalosan is aláírták a minimálbér és garantált bérminimum-emelésről szóló megállapodást, íme a számok|date=2023-11-20}}</ref> |
|||
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt" |
||
| 20. sor: | 28. sor: | ||
2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban {{szám|14732}} euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, {{szám|15381}} euró volt.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230522_forint_arfolyam_keresetek_munkaero_vendegmunkasok_munkaerohiany_migracio_Fidesz|tit=A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika|aut=Kovács Gábor|date=2023-05-22}}</ref> |
2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban {{szám|14732}} euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, {{szám|15381}} euró volt.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230522_forint_arfolyam_keresetek_munkaero_vendegmunkasok_munkaerohiany_migracio_Fidesz|tit=A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika|aut=Kovács Gábor|date=2023-05-22}}</ref> |
||
Az átlagkeresetben nincsenek benne<ref>[https://www.facebook.com/raskogeorge/posts/pfbid0XGthdRZdB8Qcd8qFxBhGK11FXj34ZcSEimN29PBXDLBCvcyNdeF619zEwbAfPTzGl Facebook/György Raskó] 2025. május 7.</ref> |
|||
* a nyugdíjasok (2,2 millió fő) |
|||
* a kisvállalkozók alkalmazottai (851 ezer fő). |
|||
== Munkaidő == |
== Munkaidő == |
||
Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/leghosszabb-munkaido.768732.html|tit=Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken|date=2023-03-15}}</ref> |
Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi-gazdasag/leghosszabb-munkaido.768732.html|tit=Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken|date=2023-03-15}}</ref> |
||
2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft. |
|||
== Vendégmunkások == |
|||
2024 elején 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Legnagyobb részük ukrán (40 ezer), szerb, vietnami (16 ezer), fülöp-szigeteki (10 ezer). |
|||
A magyar munkaerőtartalék 40%-a Északelet-Magyarországon lakik, ¼-ük sohasem vagy legalább 8 éve nem dolgozott. 60%-uknak nincs érettségije, 36%-uknak csak általános iskolai végzettsége van.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20240108_Foglalkoztataspolitikaert_felelos_allamtitkar_120_vendegmunkas_van_Magyarorszagon_16_ezren_vietnamiak|tit=Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: 120 ezer vendégmunkás van Magyarországon, 16 ezren vietnámiak|date=2024-01-08}}</ref> |
|||
== Munkanélküliség == |
== Munkanélküliség == |
||
[[Fájl:Lakonepesseggkimunkanelkuliseg2-327989.jpg|bélyegkép|jobbra|750px|Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191007/milyen-munkaerohiany-terkepen-mutatjuk-hol-oriasi-a-munkanelkuliseg-magyarorszagon-403101?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link Portfolio.hu] ]] |
[[Fájl:Lakonepesseggkimunkanelkuliseg2-327989.jpg|bélyegkép|jobbra|750px|Munkanélküliség a lakónépesség arányában. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20191007/milyen-munkaerohiany-terkepen-mutatjuk-hol-oriasi-a-munkanelkuliseg-magyarorszagon-403101?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link Portfolio.hu] ]] |
||
2024 végén 4,5%-os a munkanélküliség, és nő. A fiatalok között 16,8% (akik nem tanulnak és nem dolgoznak). A munkaerő 70%-át kisvállalkozások foglalkoztatják.<ref>{{youtube|ok909kfzPM8|Gazdaság: félelmetes adatok a magyar inflációról és a fiatalok munkanélküliségéről|aut=Csath Magdolna|ass=Riporter: Király Tamás|date=2024-12-20}}</ref> |
|||
2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2021/08/08/146-honapba-telik-atlagosan-munkat-talalni-magyarorszagon/|tit=14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon|aut=Juhász Vanessza|date=2021-08-08}}</ref> 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/ujra-egyensulyhianyokat-lat-a-magyar-gazdasagban-az-europai-bizottsag/32425923.html?nocache=1|tit=Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság|aut=Gyévai Zoltán|date=2023-05-24}}</ref> |
2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2021/08/08/146-honapba-telik-atlagosan-munkat-talalni-magyarorszagon/|tit=14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon|aut=Juhász Vanessza|date=2021-08-08}}</ref> 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/ujra-egyensulyhianyokat-lat-a-magyar-gazdasagban-az-europai-bizottsag/32425923.html?nocache=1|tit=Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság|aut=Gyévai Zoltán|date=2023-05-24}}</ref> |
||
| 57. sor: | 78. sor: | ||
== Minimálbér == |
== Minimálbér == |
||
2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232,000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedett (296,400 forintról). |
|||
2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint). |
2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint). |
||
| 62. sor: | 85. sor: | ||
== Ingázás == |
== Ingázás == |
||
Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.<ref>{{CitWeb|tit=Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké|url=https://g7.hu/kozelet/20230309/europa-egyik-legnagyobb-ingazo-kozossege-az-ausztriaba-jaro-nyugat-dunantuli-magyaroke/|aut=Bucsky Péter|date=2023-03-09}}</ref> |
Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.<ref>{{CitWeb|tit=Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké|url=https://g7.hu/kozelet/20230309/europa-egyik-legnagyobb-ingazo-kozossege-az-ausztriaba-jaro-nyugat-dunantuli-magyaroke/|aut=Bucsky Péter|date=2023-03-09}}</ref> Csak Ausztriában 120 ezer magyar dolgozik regisztráltan.<ref>{{jegyz}} {{youtube|rRO4fyjEs5E|A svéd "harcokkal" nagyot bukhat hazánk|aut=Róna Péter|aut2=Teplán István|date=2023-09-22}}</ref> |
||
== Munkaerő-helyzet a covid után == |
== Munkaerő-helyzet a covid után == |
||
[[Fájl:Külföldi vendégmunkások száma.jpg|jobbra|600px]] |
|||
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/munkaerohiany-cegek-munkavallalok-allas.772137.html|tit=Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek|aut=Nagy Kristóf|date=2023-06-04}}}} |
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/munkaerohiany-cegek-munkavallalok-allas.772137.html|tit=Csak egy gyógyír létezik a munkaerőhiány kezelésére, de ennek aligha örülnek a cégek|aut=Nagy Kristóf|date=2023-06-04}}}} |
||
Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is. |
Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is. A reálkeresetek Nyugaton is csökkennek. |
||
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni. |
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni. |
||
Jellemző munkaerőhiány: |
|||
* egészségügyi szakdolgozó |
|||
* bolti eladó |
|||
* vendéglátós |
|||
* sofőr |
|||
* idénymunkás |
|||
* fizikai dolgozók (szak- és segédmunkások). |
|||
Nálunk az üres álláshelyek száma 2019-ben azonos volt a köz- és versenyszférában (2,7 ill. 2,5%). 2023-ban ez már 3,6 ill. 2,4%. |
|||
== Fogalmak == |
|||
{{forr1|[https://www.hrportal.hu/jelentese/feher-es-kek-galleros-munka.html fehér és kék galléros munka]}} |
|||
; rózsaszín galléros munka: azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben. |
|||
; kékgalléros munka: fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások) |
|||
; fehérgalléros munka: szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.). |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap jelenlegi, 2025. május 7., 12:16-kori változata
|
|
A fenti reálbár-adatok tükrében nem meglepő, hogy 2022 utolsó hónapjaiban az élelmiszerfogyasztás akkora zuhanást mutatott, amire 2009–2010 óta nem volt példa.
2023. első negyedévében 15,6%-kal csökkentek a reálbérek Magyarországon az OECD mérése szerint. A nominálbér kb. 10%-kal nőtt 25%-os infláció mellett. Az OECD átlaga 3.8%-os csökkenés. [1]
A családok nagy része már eddig is felélte a havi jövedelmét, megtakarításokra nem futotta.[2]
Az alacsony életszínvonal oka, hogy a GDP-ben a munka részesedése 42%, míg Németországban 68. Ebből következik az alacsony fogyasztás. Ez is azt mutatja, hogy a GDP nem a jólétet méri.[3]
2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, a legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.[4]
|
|
Átlagkereset
2010-ben a magyar átlagkereset még a lettet és a litvánt is előzte. Az uniós átlagtól (EU27) 2013-ban 14 732 euróval maradt el a magyar éves nettó átlagkereset – a különbség 2022-ben nagyobb, 15 381 euró volt.[5]
Az átlagkeresetben nincsenek benne[6]
- a nyugdíjasok (2,2 millió fő)
- a kisvállalkozók alkalmazottai (851 ezer fő).
Munkaidő
Magyarországra is kezd begyűrűzni a 4 napos munkahét (bár a köztisztviselőknél törvény írja elő az ellenkezőjét), miközben a keleti országokban növelik. Dél-Koreában pl. 2018-ban csökkentették le heti 68 óráról 52 órára, és most 69 órára akarják visszaemelni. Még ennél is több a munkaidő Mexikóban és Costa Ricában. Dél-Korea után Oroszország és Görögország következik.[7]
2023. december 1-től a minimálbér 266,800 Ft, legalább középiskolai végzettséget igénylő munkakörökben 326,000 Ft.
Vendégmunkások
2024 elején 120 ezer vendégmunkás dolgozik Magyarországon. Legnagyobb részük ukrán (40 ezer), szerb, vietnami (16 ezer), fülöp-szigeteki (10 ezer).
A magyar munkaerőtartalék 40%-a Északelet-Magyarországon lakik, ¼-ük sohasem vagy legalább 8 éve nem dolgozott. 60%-uknak nincs érettségije, 36%-uknak csak általános iskolai végzettsége van.[8]
Munkanélküliség
2024 végén 4,5%-os a munkanélküliség, és nő. A fiatalok között 16,8% (akik nem tanulnak és nem dolgoznak). A munkaerő 70%-át kisvállalkozások foglalkoztatják.[9]
2021 augusztusában az álláskeresés átlagos ideje 14,7 hónap,[10] 2022-ben 16 hónap. A nyilvántartásba vett munkanélkülieknek a 40%-a nem kap ellátást.[11]
2020. decemberben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 290,7 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 55,8 ezer fős növekedés az előző év azonos időszakához képest, így 2019. decemberhez képest az álláskeresők száma 23,8%-kal nőtt. Ebből 149,9 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 52,2 százaléka álláskeresési ellátásban, 47,8%-a pedig szociális jellegű támogatásban részesült. Az álláskeresők 48,4%-a, 140,8 ezer fő semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.[12]
A munkanélküliek számának megállapítása nem egyszerű, mert a KSH és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat között komoly eltérés van. 2020. november végén az utóbbi 100 ezerrel több munkanélkülit mutat. Az októberi adatokat addig egyik szervezet sem közölte, amíg meg nem jöttek a novemberi jobb adatok.
2019. november 13-án a szociális dolgozók sztrájkba léptek – volna, ha a kormány tárgyal velük a minimális szolgáltatásról. De az államtitkárnak halaszthatatlan fontos dolga akadt a megbeszélt időben, így a sztrájk elmaradt. November 30-ra tüntetést hirdettek,[13] januárban lesz sztrájk. Nem lett.
Magyarországon az aktív dolgozók száma 4,5 millió, a munkanélküliek száma 173 ezer (3,7%). 133 ezren dolgoztak közmunkában, 108 ezer ember dolgozott külföldön.[14] A Magyarországon dolgozó ukrán vendégmunkások száma 2019 novemberében a KSH adatai szerint 44 ezer.[15]
2008 és 2019 között a mezőgazdaságban 50e, az iparban 200e, a szolgáltatásokban 400e-rel nőtt a foglalkoztatottság. Összesen 3,7M-ről 4,5M-re.[16] A foglalkoztatottság már 1998 óta nő folyamatosan, kivéve a gazdasági világválság éveit (2007–2010).[17]
A munkanélküliség definíciója
Az ILO-definíció szerint nem tekinthetőek munkanélkülinek azok, akik – elsősorban a megváltozott körülmények miatt – nem kerestek aktívan munkát és/vagy nem tudtak volna 2 héten belül munkába állni. A KSH mindig ezt az adatot publikálja.
A járvány időszakában a KSH az állásvesztőket – módszertani okokból – nem a munkanélküliek táborába sorolja, hanem az inaktívak közé. Így nem is jelennek meg a munkanélküliek között, mert egyrészt a korlátozó intézkedések miatt nehézkesen tudnak állást keresni, másrészt nem is biztos, hogy azonnal munkába tudnak állni. Vagyis: a hivatalos munkanélküliségi adatok egyáltalán nem tükrözik a gazdaság és a munkaerőpiac állapotát.
Az önbevallásos adatokat a KSH hónapokkal később közli, bár neki a rendelkezésére áll. A júniusi adatokat pl. októberben közölte.
2020. július második felében a munkanélküliek száma 376 300 (8.3%).[18]
2021 végén az ellenzék népszavazást kezdett a munkanélküli járulék hosszának 9 hónapra növelése érdekében.[19]
Minimálbér
2023. december 1. napjától a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi bruttó összege 266 800 forintra (232,000 forintról), a garantált bérminimum havi bruttó összege 326 000 forintra emelkedett (296,400 forintról).
2022. október közepén az összege bruttó 200 ezer forint (nettó 133 ezer forint).
Az EU 2025-re kötelező szabályokat ír elő a minimálbérre azokban az országokban, ahol már van ilyen. A magyar minimálbér 2022. októberben több szempontból sem felel meg az EU előírásainak.[20]
Ingázás
Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké.[21] Csak Ausztriában 120 ezer magyar dolgozik regisztráltan.[22]
Munkaerő-helyzet a covid után
Nemcsak nálunk, de Nyugat-Európában is jellemző változások történtek a covid alatt. A munkavállalók igényesebbek lettek nemcsak a fizetés, de a munkakörülmények (home office) és az egészségügyi kockázat iránt is. A reálkeresetek Nyugaton is csökkennek.
Egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, és ez nemcsak a végzettségtől függ. Magyarországon félmillió inaktív munkavállaló van, akik nem akarnak dolgozni.
Jellemző munkaerőhiány:
- egészségügyi szakdolgozó
- bolti eladó
- vendéglátós
- sofőr
- idénymunkás
- fizikai dolgozók (szak- és segédmunkások).
Nálunk az üres álláshelyek száma 2019-ben azonos volt a köz- és versenyszférában (2,7 ill. 2,5%). 2023-ban ez már 3,6 ill. 2,4%.
Fogalmak
- rózsaszín galléros munka
- azokat a munkákat takarja, ahol a nők vannak többségben.
- kékgalléros munka
- fizikai munkakörök (szak-, betanított- és segédmunkások)
- fehérgalléros munka
- szellemi munkakörök (pl. könyvek, állami bürokraták, reklámszakemberek, stb.).
Jegyzetek
- ↑ Molnár Réka: OECD-jelentés: Magyarországon csökkentek leginkább a reálbérek. telex.hu (2023. júl. 12.)
- ↑ Romlani fog az életszínvonal, nem csak idén, de valószínűleg jövőre is. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. júl. 16.) (videó)
- ↑ 📝 Róna Péter: Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal? Riporter: Valet Vitéz YouTube (2023. szept. 30.) (videó)
- ↑ Hivatalosan is aláírták a minimálbér és garantált bérminimum-emelésről szóló megállapodást, íme a számok. hvg.hu (2023. nov. 20.)
- ↑ Kovács Gábor: A Fidesz migrációs fordulata után tarthatatlan a forint leértékelődésére építő politika. hvg.hu (2023. máj. 22.)
- ↑ Facebook/György Raskó 2025. május 7.
- ↑ Keleten annyival nő a munkaidő, amennyivel a Nyugaton csökken. www.napi.hu (2023. márc. 15.)
- ↑ Foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár: 120 ezer vendégmunkás van Magyarországon, 16 ezren vietnámiak. hvg.hu (2024. jan. 8.)
- ↑ Csath Magdolna: Gazdaság: félelmetes adatok a magyar inflációról és a fiatalok munkanélküliségéről. Riporter: Király Tamás YouTube (2024. dec. 20.) (videó)
- ↑ Juhász Vanessza: 14,6 hónapba telik átlagosan munkát találni Magyarországon. merce.hu (2021. aug. 8.)
- ↑ Gyévai Zoltán: Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 24.)
- ↑ 140.000 munkanélküli egy fillér támogatást sem kap az államtól, 300 ezren keresnek munkát. muon.hu (2021. jan. 2.)
- ↑ Gulyás Erika: Jogszerű a novemberi szociális sztrájk. nepszava.hu (2019. okt. 11.)
- ↑ Több mint 4 millió magyar dolgozik hazánkban. www.atv.hu (2018. nov. 28.)
- ↑ Szurovecz Illés: Majdnem 44 ezer ukrán vendégmunkás dolgozik Magyarországon. 444.hu (2019. nov. 5.)
- ↑ 2.1.7.2. A foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
- ↑ 2.1.6. A foglalkoztatottak száma korcsoportok szerint, nemenként. www.ksh.hu (Hozzáférés: 2020. nov. 18.)
- ↑ Akire még Orbán Viktor is hallgat: email aHangtól 2020. július 22.
- ↑ Aláírásgyűjtő helyek
- ↑ Teczár Szilárd: Jönnek az új eu-s szabályok a minimálbérre, de mi lesz a magyar fizetésekkel? www.lakmusz.hu (2022. okt. 11.)
- ↑ Bucsky Péter: Európa egyik legnagyobb ingázó közössége az Ausztriába járó nyugat-dunántúli magyaroké. g7.hu (2023. márc. 9.)
- ↑ 📝 Róna Péter – Teplán István: A svéd "harcokkal" nagyot bukhat hazánk. YouTube (2023. szept. 22.) (videó)
Forrás
- Sztojcsev Iván: Hét ábrán mutatjuk, miért nem működik a magyar gazdaság vendégmunkások nélkül. hvg.hu (2023. márc. 21.)
- Nagy Kristóf: Brüsszel a magyar munkavállalók oldalára áll, és új eszközt ad a kezükbe. www.napi.hu (2023. márc. 7.) Az üzemi tanácsoknak ad jogokat.
- A kormány hazudozásai a munkanélküliségről az első hullám után. www.facebook.com (2020. dec. 19.)
- Varga Dóra: Munkanélküliség: játék a számokkal. nepszava.hu (2020. nov. 27.)
- Váczi István: Földbe döngölt egy céget a kormány, majd letette előtte a fegyvert. g7.hu (2019. jan. 18.) Az Erzsébet-utalványokat forgalmazó magyar cégről van szó.
- Spirk József: Lassan kiderül, hogy a rendőrök jelentős része éhbérért dolgozik. 24.hu (2019. jan. 11.) A rendőrök körében néhány nap alatt szinte mozgalommá szélesedett az önkéntes fizetésbevallás, hogy cáfolják Kontrát Károly nyilatkozatát a rendőri fizetésemelésekről.
- Dull Szabolcs: A Fideszben egyszer már megfúrták a 400 órás túlórát. index.hu (2018. nov. 26.) Még a választások előtt került szóba.
- Nincs elég munkás? Akkor mindenki dolgozzon többet! index.hu (2018. nov. 29.)
- Pintér Bence: Már nem kell pártokat betiltani ahhoz, hogy a munkásság hangja ne hallatsszon. azonnali.hu (2018. nov. 28.) Téma: rabszolgatörvény.
- Pap Szilárd István: Nemmel szavazott a kormány a külföldön dolgozó magyarokat védő uniós hatóság felállítására. merce.hu (2018. dec. 7.)
- Rigó Anita: Másfél évtized alatt semmivel sem került közelebb a magyar életszínvonal az unióshoz. g7.hu (2018. dec. 14.)
További információk
- Csernátony Csaba: Ezt is tudja a minimálbér-emelés. www.napi.hu (2018. dec. 15.) Fél dolláros óránkénti minimálbér-emelés 2,8 százalékkal csökkentette az esélyét, hogy a szabadlábra kerülők egy éven belül ismét börtönbe kerüljenek.
- Fekő Ádám: Legyen végre az ország azoké, akik nem szeretnek dolgozni! azonnali.hu (2018. dec. 13.)