„DK/Soha többé egypárti kétharmadot!” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
Az [[alkotmány]] megbízási szerződés a nép és a képviselő között, ami 4 évre szól. Ezután a megbízás érvényét veszíti, és a nép új képviselőt választ. |
Az [[alkotmány]] megbízási szerződés a nép és a képviselő között, ami 4 évre szól. Ezután a megbízás érvényét veszíti, és a nép új képviselőt választ. |
||
Ebből az következik, hogy a parlamentek egymástól függetlenek. Az egyik nem kötheti meg a másik kezét amiatt sem, hogy akkor az egyik pártnak ⅔-a volt. A parlament hatáskörét az alkotmánynak van joga korlátozni, az előző |
Ebből az következik, hogy a parlamentek egymástól függetlenek. Az egyik nem kötheti meg a másik kezét amiatt sem, hogy akkor az egyik pártnak ⅔-a volt. A parlament hatáskörét az alkotmánynak van joga korlátozni, az előző parlamenteknek nincs.<ref>{{jegyz}} {{youtube|rTiF6Sm4pPY|Honnan arrogálta magának a hatalom, hogy a kétharmad az alkotmányozó többség?|aut=Róna Péter|date=2026-03-04|ass=Riporter: Pogátsa Zoltán}}</ref> |
||
A parlamenti ⅔ a rendszerváltás idejéből itt maradt jogi csökevény. |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
| 25. sor: | 27. sor: | ||
== Forrás == |
== Forrás == |
||
* Haraszti Miklós: [https://www.facebook.com/miklos.haraszti.756/posts/pfbid034vrbrq3ftgvZymjoCmfjjz7px19PgH92QNcip3b23BetBNr7WeKNbHjhCHWAtaynl A messianizmusról és a matekról] 2025. júl. 6. |
* Haraszti Miklós: [https://www.facebook.com/miklos.haraszti.756/posts/pfbid034vrbrq3ftgvZymjoCmfjjz7px19PgH92QNcip3b23BetBNr7WeKNbHjhCHWAtaynl A messianizmusról és a matekról] 2025. júl. 6. |
||
== Kapcsolódó lapok == |
|||
* [[alkotmány]] |
|||
[[Kategória: DK]] |
[[Kategória: DK]] |
||
A lap jelenlegi, 2026. március 13., 11:10-kori változata
DK mantra. Azt sugallja, hogy azért van most diktatúra, mert egypárti a ⅔.
Először is nem egy-, hanem kétpárti. De nem ezért van diktatúra, hanem azért, amit a ⅔-os parlamenti többség megtehet.
| „ | A magyar alkotmányos rendszerben egyetlen ⅔-os döntéssel meg lehet változtatni az alkotmányos rendszert, ráadásul egykamarás, aránytalanul választott rendszerben, nincs halasztó hatály, hogy egy ilyen döntés csak a következő parlamenti ciklusban lép életbe, nincs népszavazási kötelezettség. Ilyen rajtunk kívül csak Barbarosban van. | ” |
| – Tóka Gábor | ||
Az 1989-es rendszerváltás óta túlhatalma van a parlamentnek, még alkotmányt is hozhat ill. módosíthat. Ezt kell megváltoztatni, nem a pártokat számolni a ⅔-os többségben.
A parlamentnek nincs joga alkotmányozni. Az alkotmány szabja meg a hatalommegosztást, aminek egyik ága a parlament. A parlament nem dönthet saját magáról, mert akkor így járunk.
Ugyanígy nem dönthet a parlamentet ellenőrző szervezetek vezetőiről: Alkotmánybíróság, köztársasági elnök, Nemzeti Választási Bizottság, Médiatanács, ombudsman, Magyar Nemzeti Bank, stb.
Ez a diktatúra forrása, nem a ⅔-beli pártok száma.
Problémák a sarkalatos törvényekkel
Az alkotmány megbízási szerződés a nép és a képviselő között, ami 4 évre szól. Ezután a megbízás érvényét veszíti, és a nép új képviselőt választ.
Ebből az következik, hogy a parlamentek egymástól függetlenek. Az egyik nem kötheti meg a másik kezét amiatt sem, hogy akkor az egyik pártnak ⅔-a volt. A parlament hatáskörét az alkotmánynak van joga korlátozni, az előző parlamenteknek nincs.[1]
A parlamenti ⅔ a rendszerváltás idejéből itt maradt jogi csökevény.
Jegyzetek
- ↑ 📝 Róna Péter: Honnan arrogálta magának a hatalom, hogy a kétharmad az alkotmányozó többség? Riporter: Pogátsa Zoltán YouTube (2026. márc. 4.) (videó)
Forrás
- Haraszti Miklós: A messianizmusról és a matekról 2025. júl. 6.