Aranykonvoj

2026. március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az M0-ás autópályának az M4 és M5 közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és állította félre. A szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé egy ismert tranzitútvonalon. Az alacskai pihenőhelyen már felfegyverkezve várták az ukránokat a TEK kommandósai. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta

A pénzszállítókat 30 órán át bilincsben tartották, tolmácsot, jogi és konzuli segítséget nem kaptak, nem beszélhettek senkivel (egymással sem), majd kitoloncolták őket az országból. A pénzt és a két pénzszállító autót lefoglalták azon a címen, hogy a Tiszának szánták a szállítmányt. A pénzszállítókat állítólag tanúként hallgatták ki, zsákkal a fejükön szállították őket a határhoz, majd 3 évre kitiltották őket Magyarországról, mert biztonsági kockázatot jelentenek. Magyarországon bilincsben tartják fogva a tanúkat?

A két bank szerint mivel Ukrajna légtere zárva van, kénytelenek közúton, Magyarországon keresztül szállítani a készpénzt.

Előzmények

Az ukrán fél a háború kirobbanása óta, egészen az alacskai pihenőhelynél történtekig, hatalmas volumenű, éves szinten akár több eMFt-re rúgó készpénzállományt mozgatott át Magyarország területén. Ezt a logisztikai feladatot éveken át az Orbán Viktor közvetlen baráti köréhez tartozó Garancsi István érdekeltségében lévő cég koordinálta és hajtotta végre.

Az ukránok 2025-ben még hivatalos szerződést is kötöttek a magyar rendőrséggel a konvojok fegyveres biztosítására, de 2025-ben mindössze háromszor, 2026-ban pedig csupán egyetlen alkalommal vettek igénybe rendőri kíséretet. Ilyenkor az ukrán fél piaci alapon fizetett a magyar rendőrségnek a védelemért. A magyar szervek nem értették, hogy ha a logisztika folyamatos, miközben rengeteg pénzről van szó, miért csak ilyen ritkán kérik a hivatalos kíséretet. És azt sem értették, hogy ennyi pénzt miért fegyvertelenül szállítanak.

Titkosszolgálatok

A rajtaütés előtti napon a feljelentést az elhárításért, belbiztonságért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal tette meg az Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozva. Az IH hírszerzést végez, ezért elsősorban külföldi orientációjú titkosszolgálat.

Az IH nem is a pénzszállításra vagy a pénzekre figyelt fel, hanem egy ukrán extitkosszolgára, Hennagyij Ivanovics Kuznyecovra. Kuznyecov az ukrán titkosszolgálat kötelékében volt, ezért amikor értesültek arról, hogy többször belépett az országba, elkezdték figyelni a ténykedését. Ekkor kapcsolták össze őt az egyébként teljesen szabályos pénzszállításokkal, amelyekben részt vett. Kuznyecov múltja nem patyolat tiszta. A hivatalos ukrán bírósági nyilvántartások szerint 2011-ben elítélte a kijevi bíróság korrupciós ügyben.

A pénzszállítást a hatóságok pénzmosással hozták később összefüggésbe, és már maga a gyanú is alapvetően Kuznyecov múltja miatt merülhetett fel. A gyanú azonban meglehetősen gyenge lábakon állt, például azért, mert nemcsak Ukrajnába vittek pénzeket, hanem visszafelé is, nem kis tételben. Ezt az ukránok részben azzal indokolták, hogy sérült bankjegyeket szállítanak.

Az IH-t kifejezetten rosszul érintette a feljelentés és az azt követő rajtaütés, mert a hírszerzőknek terveik lettek volna Kuznyecovval, és a történtek teljesen tönkretették az addigi műveletüket. Ezért nem ők tették a feljelentést.

Az AH-tól származó információ szerint március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága irányából jött a döntés, miszerint „a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie”.

Az ügyészség

Az Alkotmányvédelmi Hivatal feljelentést tett a pénzszállítás miatt, ami a pénzmosás egyszerű gyanúját alapozta meg, ezért az ügyészség a feljelentést megküldte a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának és a NAV-ot jelölte ki eljáró nyomozó hatóságként. A rajtaütés ezután történt, arról az ügyészség nem tudott, csak utólag szerzett róla tudomást.

A TEK által előállított ukránokat nem gyanúsították meg semmilyen bűncselekménnyel, ennek ellenére végig bilincsben voltak. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség jogellenes fogva tartás bűntette és más bűncselekmények miatt eljárást indított.

Az ukránok ügyvédje szerint az ügyészség nem küldte meg a NAV-nak az alapos gyanú bizonyítékait. A nyomozás elrendelésére a bűncselekmény elkövetését nem kellően alátámasztó adatok alapján került sor. Az ukrán állampolgárokkal szemben alkalmazott kényszerítő eszközök [bilincs, kamzsa, meztelenre vetkőztetés, sanyargatás stb.] alkalmazásának egyértelműen jogellenes volt, azonban a vizsgálatuk a tudatosan hiányosan rögzített adatok miatt nehézkes.

A kihallgatásokat az Alkotmányvédelmi Hivatal kezdte meg és koordinálta, azonban az eljáró kihallgatók személye ismeretlen maradt, a kihallgatások tartalmáról jegyzőkönyv, feljegyzés nem készült, az pusztán a tanúk vallomása alapján rekonstruálható. Az ügyvédi iroda információi alapján azt állítja, hogy a Legfőbb Ügyészség továbbra is aktívan próbálja befolyásolni a folyamatban lévő nyomozásokat.

Az ügyvédi iroda ezért lemondásra szólítja fel a legfőbb ügyészt.

Orbán Viktor szerepe

Orbán Viktor meggyőződése volt, hogy az ukránok politikai okokból nem engedik Magyarországra az olajat az oroszok által meglőtt Barátság kőolajvezetéken keresztül, és nem azért, mert nem tudják megjavítani a sérült vezetéket. Ezért erőltette Orbán a rajtaütést: erőből akart válaszolni Kijevnek.

Orbán a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tavaszi Gazdasági Évnyitóján, március 5-én közölte, hogy a magyar kormány rá fogja kényszeríteni az ukrán vezetést és az EU-t, hogy újraindítsák az olajszállítást a Barátság kőolajvezetéken.

Bár Orbán Viktor a Barátság kőolajvezeték „elzárására” válaszul döntött az akcióról, ezzel a történettel a kormányzati kommunikáció egy másik, általa hangoztatott témára is rá akart repülni, azt sugallva, hogy az ukránok pénze tisztázatlan eredetű, amiből ellenzéki erőket finanszíroznak. Ez a sejtetés az egész történetet körbelengte, ráadásul a fideszes médiabirodalom MI-generált képekkel színesítve adta el a „botrányt”, elfogott bűnözőkként beállítva az ukrán pénzszállítókat.

Március elején a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága irányából jött a döntés, miszerint „a pénzszállító autókon történő rajtaütésnek március 5. napján kell megtörténnie”.

Az államtitkárság Orbán Viktor utasítását teljesítette, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak is a fejleményekről.

Az akció után Orbán Viktor rendeletbe írta: Ukrajna két hónapig biztosan nem kapja vissza az aranyát és pénzét, az így megszerzett vagyon a vizsgálatok lezárultáig a magyar hatóságok felügyelete alatt marad. Később a rendeletet törvénybe foglalták.

A 2026-os választás után

A NAV május 6-án – a választás után, de még az új kormány hivatalba lépése előtt, ekkor már mit sem törődve az orbáni rendelettel – visszaadta az ukránoknak a lefoglalt vagyont a banknak. A pénzszállítók elleni kiutasítást visszavonták a jogalap megszűnése miatt: „az Alkotmányvédelmi Hivatal az elfogáskor tett javaslatát a továbbiakban nem tartja fenn”.

Az Ukrán Nemzeti Bank üdvözli az akció utáni döntéseket, de az Oscsadbank vagyonában és alkalmazottaiban okozott testi és erkölcsi kárért kártérítést fog igényelni.

Forrás

• Az Oscsadbank szállítmányának lefoglalása (magyar Wikipédia)
• Dezső András: Orbán döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. telex.hu (2026. jún. 3.)