Magyar Nemzeti Bank

Az MNB a gyenge forinton 800 MFt-t keresett, amit ingatlanokra költött. (Matolcsy György MNB-elnök fia ma is egy ilyen ingatlanban lakik.) 2022-ben viszont már veszteséges volt az MNB. A törvények szerint a nyereség az MNB-é, a veszteséget viszont a költségvetés állja. A valutatartalék eladásából viszont a gyenge forint miatt jelentős bevétele volt.

2022 végén a jegybank saját tőkéje 255,9 MFt-ra csökkent, miközben a ′23-as veszteség várhatóan óriási lesz, a 2000 MFt-t is meghaladhatja, ami nincs benne a ′24-es költségvetésben.

Az MNB egyik szervezete a Monetáris Tanács, ami a kamatemelésekről dönt. A saját lakáshiteleik az MNB alapkamatától is függenek, így a tanács a magánemberként felvett hiteleik kamatairól is dönt.

2022 végén Matolcsy György, az MNB elnöke a kormányt hibáztatta a rossz gazdasági helyzetért, holott abban az MNB is jócskán benne volt. A 2021-es 4,7 eMFt-s hiányból 2,19 eMFt-t az MNB finanszírozott állampapírok vásárlásával, és 2020–21-ben 11 eMFt-t öntött a gazdaságba válságkezelés címén.

2022 utolsó negyedévében a lakosság forintmegtakarításai 574 MFt-vel csökkentek, a devizamegtakarítások viszont 2500 MFt-vel nőttek. Alakul a kettős valutarendszer.

2023

2023. május 23-án az MNB 18%-ról 17%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Ezzel az MNB is úgy ítélte meg, hogy márciusban tetőzött az infláció.

A költségvetési hiánycél 3,9%, ami inflációt fog gerjeszteni. 2024-ben a kamatterhek a GDP 4,6%-ára nőnek ez több, mint amennyit az EU-ból kapunk/kapnánk. Matolcsy szerint a költségvetés 2021-ben tévesztett utat a költségvetés elengedésével és az ársapkák bevezetésével.

Az MNB felemelte a bankok kötelező tartalékának mértékét, hogy növelje a pénzügyi tartalékot. A bankok tiltakoztak ellene, de a rendelet hatályba lépett. Róna Péter ehhez annyit fűzött hozzá, hogy a bankok szégyelljék magukat: eddig ők jártak jól, most viszont a gazdaságnak tartalékra van szüksége.

A 2022-es veszteség okai

Három oka van a veszteségnek. Az egyik a devizatartalékok és 3000 MFt-nyi államkötvény alacsony kamata. A másik kettő a Nagy Márton jelenlegi gazdasági miniszterhez köthető két növekedési program. A növekedési hitelprogram összege 3000 MFt, amire egyáltalán nem kap kamatot az MNB, pedig a hitelek futamideje bizonyos esetekben a 20 évet is elérheti. A másik az 1550 MFt-nyi, 3–5%-os kamatozású növekedési kötvényprogram, amit többnyire „baráti” vállalkozásoktól megvásárolt értékpapírok tesznek ki.

Forint árfolyam

Euró- és dollárárfolyam 2022-ben. Forrás: Privát Bankár

2010-ben az euró árfolyama 270 Ft körül mozgott, 2023. májusban 370 Ft körül. A történelmi csúcs 2022. októberben 434 Ft volt.

A forint gyöngülése jó volt a multiknak, mert euróért adták el a termékeiket, amiért több forintot kaptak, ebből béremelésre is futotta.

Pogátsa Zoltán többször elmondja, hogy a forint árfolyama együtt mozog a gázárral. A 18%-os kamatszinttel is csak a csökkenő gázárak miatt lehetett megállítani a forint romlását.

Bodnár Zoltán szerint amikor a dollár gyengül, a forint erősödik.

2022. szeptember vége

A Delbos-Corfield-jelentés hatására (szeptember 15.) 405 Ft-ról 408 Ft-ra gyengült a forint az euróval szemben.

Szeptember 26-án Orbán a parlamentben azt mondta, hogy ha nem kapunk EU-pénzt, más forrásokat keresünk. Erre a forint 406-ról 409-re gyengült.

Szeptember 27-én az újabb kamatemelésre (13%) 404 erősödött, aztán az MNB elnöke bejelentette a kamatemelések leállítását, 407 Ft-ra gyengült. Ezzel a kamatemelés értelmét veszítette, és rosszabb helyzetbe kerültünk, mint előtte voltunk.

Szeptember 28-án tovább gyengült 412-re, feltehetően az Északi Áramlat felrobbantásáról érkezett hírek hatására, bár a cseh korona nem érezte meg ugyanezt.

Szeptember végén egy nem nyilvános (2000-es) kormányhatározattal elrendelték, hogy az állami szervezetek a béreken kívül mást nem fizessenek ki. A rendelkezés érthetetlen.

Ugyancsak szeptember végén az előzetes adatok szerint 38,7 milliárd euró volt a nemzetközi tartalék állománya, a tartalékon belül a deviza pedig 30,7 milliárdot tett ki. A havi import 11–12 M€, vagyis nincs meg a 3 havi tartalék.

Egy évvel korábban 361 Ft/€ volt az árfolyam, szeptember végén felment 434 Ft/€-ra, amiből 2%-os kamatemeléssel sikerült csak leszorítani 418 Ft/€-ra. Az új kamat 13%. A forintgyengülés oka a kevés devizatartalék.

Az MNB bejelentette a kamatemelések megszüntetését. Az alapkamat várhatóan szeptemberben 12%, és várhatóan nem emelkedik 14% fölé. A 2023-as évre tervezett 3,5%-os GDP-csökkenés várhatóan 1–1,5%-kal magasabb lesz. Az egy évvel ezelőttihez mért havi infláció 20% körül marad még hónapokig.

2022 nyara

2022. július első hetében beszakadt a forint (400 Ft fölé ment az euró, sőt a dollár is), mert drámaian csökkent az MNB devizatartaléka. Ennek ellenére július 19-én az eredeti számokkal fogadták el a 2023-as költségvetést. Szeptember végén már látszik, hogy a tervezett 4%-os növekedés helyett 1–2%-os csökkenés lesz, vagyis újra kell írni a költségvetést.

Az MNB-nek 2022 első felében 200 MFt vesztesége volt a kamatveszteség miatt, pedig a forint átváltáson 178,2 MFt-t nyert.

Az alapkamat változása

Aranytartalék

1990-ban, amikor Surányi az MNB elnöke lett, nem 65t, hanem 42,5t volt az aranytartalék, és az 1990-es eladás után maradt 9t. Az ár 380$/℥ (uncia), az ország valutakészlete 550 m$ volt 1990 nyarán, ami a napi fizetéseket akadályozta. Az aranytartalék eladásából kapott valutával és a különböző helyekről felvett hitelekkel át lehetett vészelni a legnehezebb időszakot. 1990 végére már 1 M$ volt a devizatartalék, az ország havi importja 7–800 m$, az eladott arany értéke 120 m$.

Az aranynak már 1973-ban sem volt semmilyen pénzfunkciója a nemzetközi pénzügyi rendszerben. Erről Boros Imre írt könyvet társszerzőként. Az arany nem fizetőeszköz, nem ármérce, adás-vételben sem használható. Egyedül értékfelhalmozó funkciója van. Az eladás idején 8–10% volt a kamatszint, ami aranyban nem kamatozott volna. Ez 1727$-t ér ma. Az arany ára 1870$ volt az interjú előtti napon, valamivel több az arany kamatos kamatos áránál. Az aranyat tárolni és őrizni kell, ami sok pénzbe kerül, és nem lehet vele beavatkozni a valutapiacon.

Magyarország a legalacsonyabb (30%-os) inflációval került ki a rendszerváltás első két évéből. Csehszlovákia jött utánunk 68%-kal.

A pénz funkciói, amit az arany nem tud ellátni:

• • értékmérés: az arany árfolyama erősen változik. 8 év alatt 1000 és 2000$ között mozgott le-föl
  • fizetés: nem hiteleszköz (?)
  • forgalmi eszköz: nem lehet vele vásárolni, mert nem lehet felaprózni
  • felhalmozási funkció. Egyedül ezt tudja betölteni az arany valamennyire.

Az legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országok: USA, Németország, Oroszország, Kína, India, Törökország.

Németország és az USA azért nem adja el az aranykészleteit, mert ezzel lemenne az arany ára. Nekik nem is nőtt az aranytartalékuk.

Oroszország a világ legnagyobb aranytermelője, nem tudja eladni a világ egyik legnagyobb aranykészletét.

Törökországnak hiába van aranya, a fizetésképtelenség határán van (már „csak” 50% az infláció). A török líra értéke a tizedére csökkent 5 év alatt: nem tudta megvédeni a valutáját.

Kína azért vett aranyat, mert rájött, hogy a hitelező függ az adóstól, ezért diverzifikálni akarta az USA 4000 M$ tartozását, és nem tudott más valutát venni.

Forrás

• Magyar Nemzeti Bank (magyar Wikipédia)
• árfolyamok

Hírek:

• Eidenpenz József: Fájdalmas rekord: tizenhárom éve nem gyengült akkorát a forint, mint tavaly. privatbankar.hu (2023. jan. 7.)
• Jabronka Richárd: Matolcsy világraszóló bűncselekmény-sorozatot követett el. Hadházy Ákos szerint ellenszel.hu (2022. okt. 2.)
• Surányi: indokolatlan a 400 forintos euró, ennél jóval kevesebb lehetne, ha az MNB és a kormány úgy akarná. 24.hu (2022. jún. 24.)
• Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)

Kapcsolódó lapok

• Infláció
• Gazdaság