Orosz-ukrán háború/Wagner-csoport

Wagner-harcosok sírjai a bakuszkajai temetőben. Forrás: Szabad Európa

A csoportot Dmitrij Utkin neonáci, félfasiszta alezredes alapította, aki Hitler nagy tisztelője volt, ezért választotta hívójelének Hitler kedvenc zeneszerzőjének a nevét. És egyesek szerint az ukránok a fasiszták.

A katonai magáncégek továbbra is illegálisak Oroszországban, ennek ellenére a Wagner-csoport létezik, sőt, 2023 elejére a kb. 50 000 fős létszámával a háború egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Amerikai becslések szerint a Szoledár környéki harcokban négyezren eshettek el és 10 ezren sebesültek meg.

Az 50 ezer főből 40 ezer frissen került be az alakulatba. 2022. szeptember és november között 23 ezer fővel csökkent a börtönökben fogvatartottak száma, miközben amnesztia nem volt.

A Wagner orosz börtönökben is toborzott azzal, hogy fél év szolgálat után a rabok hazamehetnek, elengedik a további büntetésüket. Többen dezertáltak közülük, néhányukat nyilvánosan kivégezték. Ez véget vetett a dezertálásoknak, de a toborzást is visszavetette.

Az USA nemzetközi bűnszervezetnek minősítette a Wagner-csoportot. A YouTube letiltotta a videóit.

Jevgenyij Prigozsin csak 2022 szeptemberében ismerte el, hogy megalapította a Wagnert. 2022 októberében azonban már meg is nyitotta fényes főhadiszállását Szentpéterváron. (Portfolio)

A Fehér Ház biztonságtechnikai szóvivője szerint a 2023 eleji harcokban 9 ezer halottja és 20 ezernél több sebesültje van a Wagnernek. Sokszor eltitkolják a katonák halálát a család elől, mert túl sok a halott, a Wagner nem tud annyi pénzt kifizetni.

A Bahmut környéki harcokban akkora veszteséget szenvedett a csoport, hogy toboroznia kell.

Az EU már 2020-ban beutazási tilalmat rendelt el Jevgenyij Prigozsinnal, a szervezet nagyhatalmú vezetőjével szemben – akkor Alekszej Navalnij Kreml-kritikus megmérgezésével összefüggésben. 2021 végén felkerült az EU szankciós listájára a Maliban történt súlyos emberi jogi jogsértések miatt. Az Európai Tanács tizenegy személyt és hét, Wagnerhez köthető szervezetet vett fel a bírósági eljáráson kívüli gyilkosságok listájára, akik erőszakos bűncselekményekben érintettek nemcsak Maliban, hanem a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Szíriában, Szudánban, Ukrajnában is.

A Wagner-csoport 2023. május végére kivonult Bahmutból. Prigozsin szerint 20 ezer halottjuk van a 10 hónap alatt. Az afganisztáni háború tíz év alatt 15 ezer halálos áldozatot követelt. Prigozsin szerint várhatóan egy hónapig lesznek pihenőben, utána valószínűleg a nemzetközileg elismert orosz határokon belül folytatják a harcot.

2023. június 23-ról 24-re virradó éjjel fegyveres összecsapások törtek ki a Wagner és az orosz hadsereg között. Az előbbi elfoglalta Rosztovot és Moszkva felé tart, az utóbbi állítólag bombázta a Wagner állásait. Putyin a tévében Prigozsin megnevezése nélkül annyit mondott, hogy meg fogják büntetni a lázadókat.

2023. június 24.

A rosztovi lakosok fényképezkednek a wagneresekkel

Prigozsin, a → #Wagner-csoport vezetője fegyveres támadást indított az orosz hadsereg és/vagy Putyin elnök ellen. A sereg Rosztovból indulva észak felé, Moszkva irányába vonul (ami 1000 km). Megszállta a rosztovi főparancsnokságot, ahonnan az ukrán háborút irányítják, de Prigozsin szerint nem akadályozza annak működését. Voronyezst is elfoglalta. Fegyveres ellenállás alig van, a konvojt egyszer lőtték a hadsereg helikopterei, Prigozsin szerint lelőtték, és még másik hármat is, ami civil célpontokat támadott. Moszkvában biztonsági intézkedéseket hoztak, a jelek szerint itt akarják megállítani Prigozsint, addig nem.

Szerintem Prigozsin azért indította az akciót, mert július 1-től a reguláris orosz hadsereg alá akarták besorolni a többi irreguláris erővel együtt.

Este 8 óra körül megegyezés született Lukasenka fehérorosz elnök közvetítésével. A Prigozsin által követelt célt – a katonai vezetés leváltását – teljesíteni fogják, vagyis leváltják Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, cserébe a Wagner visszafordul. A Wagner-csoport biztonsági garanciákat is fog kapni.

Prigozsin egy videóban megkérdőjelezte a háború hivatalos indokát, hogy Ukrajna és a NATO támadást készített elő Oroszország ellen. Ez hosszú távon áshatja alá Putyin tekintélyét.

24-én este a Kreml szóvivője bejelentette, hogy visszavonják a reggel kiadott vádat Prigozsin ellen, aki leállítja a Moszkvába tartó konvoját, és Fehéroroszországba költözik. Emiatt Litvánia kérte a NATO keleti szárnyának megerősítését.

A Wagner-csoportot besorolják a reguláris hadseregbe, a lázadás résztvevőit nem fogják megbüntetni. A megállapodás Lukasenka fehérorosz elnök közvetítésével történt. Az egész a balfácán tábornokok Gorbacsov elleni 1991. augusztus 19-i puccsára emlékeztet. Annak Gorbacsov lemondása lett a vége…

Megjegyzés: Putyin hatalma meggyengült. Többezer orosz fegyveres konvojban vonul Moszkva ellen az autópálya egyik sávjában, miközben az orosz hadsereg nem támadja meg. Így sem a Kreml egységét, sem az erős vezető képét nem lehet elhitetni a világgal.

25-én reggelre Prigozsin kivonult Rosztovból is, ahol a nép ünnepelte, fotózkodott vele, ők meg néhányat a levegőbe lőttek. Az útkorlátozásokat feloldottál, kivéve Moszkva és Tula között, ahol – a Wagner előrehaladását lelassítandó – előző nap markolókkal felbontották az M-4-es utat. Az orosz vezetés csendben van.

A különböző szervezetek 13–20 között becslik az elesett orosz katonák számát. A Portfolio 6 lelőtt orosz helikopterről és egy Il-22-es repülőgépről tud. A 6 helikopterből három Mi-8MTPR-1-es elektronikus hadviselésre átalakított volt, amiből összesen 15–20 van hadrendben. Ezek a helikopterek a hadszíntértől távol repülnek. A légierő elveszített egy Ka-52-es haci helikoptert is, ami a jelenlegi legmodernebb orosz típus, és ugyancsak kevés van belőle. (Portfolio)

Egyelőre találgatják, miért nem állt ellen a hadsereg. A területvédelmi erők könnyű fegyverzete alkalmatlan a Wagner-fegyverek megállítására. A reguláris hadsereg leterhelt, a morálja alacsony, ukránokra sem akar lőni, oroszokra pláne nem.

Az amerikai hírszerzés már június közepén észlelte, hogy a Wagner fegyvereket halmoz fel és csapatokat von össze az orosz-ukrán határon. A jelek szerint az orosz hírszerzés semmiről nem tudott. Az amerikaiak azt is tudják, hogy a korábbi lőszerhiány nem volt igaz, csak a katonai vezetés elleni hangulatkeltést szolgálta.

A konfliktus során Észak-Korea és Irán fejezte ki Putyin iránti támogatását.

A 26-i hétre tervezett érettségiket egy héttel elhalasztották.

Bahmut

Bahmut környéki harcok 2023. március 7-én

2023. május végén a Wagner-csoport végül bevette Bahmutot. Az ukrán erők egy ellentámadás során elfoglalt magaslatnak köszönhetően rendezetten kivonultak a városból.

Bahmutot az ukránok időnyerés céljából tartják, és azért, hogy veszteségeket okozzanak az orosz elitegységeknek.

A keleti fronton az eredeti terv az volt, hogy Harkiv és Izjum bevételével harapófogóba zárnak 30 ukrán dandárt, ami döntő csapás lett volna az ukránokra. Bahmutnál eredetileg csak nyomást akartak gyakorolni a harapófogó bezárásához. Miután mindkét várost felszabadították az ukránok 2022. szeptemberben (lásd fenn), az egyetlen lehetőség Bahmut frontális megtámadása volt, amit az ukránok 8 éve erődítenek. Meghatározó létszám és/vagy technológiai fölény nélkül a megerősített állások elleni frontális támadás öngyilkosság, márpedig az oroszoknak egyik fölényük sincs meg.

Miután a reguláris hadsereg elakadt az összes fronton, és 2022. június óta egyetlen települést sem tudott bevenni, Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője meg akarta mutatni a hadseregnek, hogy pár hét alatt beveszi Bahmutot. A városban az I. világháborúhoz, Verdunhöz hasonló gyalogosrohamok vannak géppuskatűzben, hullahalmokon át.

Prigozsin a saját csapdájába esett. Miután a frontális támadás nem ment, a környező településeket próbálta bevenni, hogy bekerítse Bahmutot, bár ahhoz még 4 védelmi vonalat át kell törnie.

2023. januárban a harcok Szoledár környékén folynak. Az egykor 10 ezer lakosú városban már csak 600-an maradtak, egyetlen ház áll épen, stratégiai jelentősége nincs. Szimbolikus talán igen: az oroszok július óta nem foglaltak el ukrán települést. Szoledár felől ráfordulhatnának Bahmutra, de akkorák a veszteségeik, hogy egyhamar ez nem lehetséges. Ehhez még több települést el kell foglalni: Blahodatnét, Kraszna Horát és Berhivkát, és a Szoledartól nyugatra fekvő, magaslatokra épített, a Bahmutovka folyó által is védett ukrán állásokat.

2023. március elején úgy néz ki, hogy az oroszok be tudják keríteni Bahmutot. A Wagner-zsoldosok nincsenek kötve a merev katonai doktrínához, és kidolgoztak egy új taktikát is a zászlóalj-csoportok helyett.

2023. május 9-én, a győzelem napján az ukránok váratlanul ellentámadást indítottak Bahmut déli részén, súlyos veszteségeket okoztak az oroszoknak, több száz méterrel vetette vissza az orosz frontot. Ugyanezen a napon a Vörös téren a szokásosnál jóval szerényebb dísszemlét tartottak: míg a régi szép időkben általában 200-nál több jármű vonult fel, idén csak 51.