„Budapest-Belgrád vasút” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett. |
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett. |
||
| − | Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román |
+ | Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román {{hulink|Konstanca}} is közelebb van tengeri úton, honnan a Dunán lehet tovább szállítani az árut.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2019/07/03/trieszt-magyar-kikoto/|tit=Trieszt mint magyar kikötő? Inkább lesz kínai|aut=Szegő Iván Miklós|date=2019-07-03}}</ref> |
{{vél|A trieszti beruházás áll és úgy halad.}} |
{{vél|A trieszti beruházás áll és úgy halad.}} |
||
A lap 2025. augusztus 2., 19:39-kori változata
A kínai selyemúthoz kapcsolódó vasútvonal. Magyarországon zöldmezős beruházásként épül túlárazottan, a magyar vasútvonaltól függetlenül, magyar településeket elkerülve (azzal az ürüggyel, hogy az áru gyorsabban jusson célba).
A beruházás értéke 590 MFt, amit mi fizetünk kínai hitelből, és a kínaiak azt is elvárják, hogy tőlük vegyünk mozdonyokat és vasúti kocsikat.
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett.
Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román Konstanca is közelebb van tengeri úton, honnan a Dunán lehet tovább szállítani az árut.[1]
A trieszti beruházás áll és úgy halad.
Jegyzetek
- ↑ Szegő Iván Miklós: Trieszt mint magyar kikötő? Inkább lesz kínai. 24.hu (2019. júl. 3.)
Forrás
- Káncz Csaba: Kína korrupt gigaberuházásai Kampalától Budapestig – áldozatul esett országok sora. privatbankar.hu (2019. aug. 15.) Uganda csak példa, a cikk második fele a Budapest-Belgrádról szól.