„Államadósság” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Adatok) |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt. |
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt. |
||
== Az Orbán-korszak végén == |
|||
== Adatok == |
|||
A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról). |
|||
A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt. |
|||
Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230930_novekedes_inflacio_realkamat_Matolcsy_Gyorgy_Nagy_Marton_Varga_Mihaly_HVG|tit=Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot|aut=Farkas Zoltán|date=2023-09-30}}</ref> Ebből semmi sem lett. |
|||
{{forr1|[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2024/07/nyomtassteis_367szam.pdf Nyomtass te is!] 2024. július 31.}} |
|||
A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal. |
|||
A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni. |
|||
Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság. |
|||
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog. |
|||
A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni. |
|||
A [[költségvetés]] hiánya 6,7% a maastrichti 3%-os korláthoz képest, ezért az [[Európai Bizottság]] túlköltekezési eljárást indított Magyarország ellen. |
|||
== Korábban == |
|||
[[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]] |
[[Fájl:Államadósság.jpg|jobbra|468px]] |
||
A lap 2026. május 14., 08:36-kori változata
Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.
A legnagyobb veszteséget az inflációkövető állampapírok okozták az államnak (amiből a gazdagok nagyot tudtak kaszálni, holott az újraelosztás kedvezményezettjei a szegények kellenének legyenek).
Az egyetlen pozitívum, hogy az állam külföldi eladósodása GDP-arányosan csökken: az adósság jó részét a lakosság finanszírozza. Viszont ez az előny sokba került, amikor a tőkepiacon olcsón lehetett volna hitelt felvenni.
2020-ban az államadósság 15%-a volt devizában. 2023 végére ez az arány 25%-ra nőtt.
Az Orbán-korszak végén
A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).
A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.
Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szerette volna levinni.[1] Ebből semmi sem lett.
A hibás gazdaságpolitika és az uniós pénzek hiánya miatt egyre durvábban adósítja el a magyar kormány az országot. Az Európa-rekord magyar infláció miatt az eddig kibocsátott forintkötvények kamatai az egekbe szöktek. GDP-arányosan a magyar állam költi a legtöbb pénzt államadósságra az EU-ban, ami a jelenlegi adóssághelyzet fenntarthatatlanságára utal.
A helyzet drámai. A kamatfizetési kötelezettség (3109 MFt) az egészségügyi összkiadásokhoz képest (2553 MFt) is óriási. És ebben még nincs benne az új kínai kölcsön költsége. Ugyanis csak véletlenül derült ki a napokban, hogy a magyar állam még tavasszal felvett egymilliárd euró hitelt kínai állami bankoktól, de az ügyletről valahogy elfelejtett hírt adni.
Jelenleg 55 eMFt a teljes államadósság.
Az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) adatai szerint a magyar államadósság mértéke az idei első negyedévben a GDP 76 százalékára emelkedett a decemberi 73,5 százalékról. Könnyen lehet, hogy az államadósság idén éves szinten is növekedni fog.
A környező országok közül messze a magyar államadósság a legmagasabb. Horvátország 63,3, Románia 51,6 és Bulgária 22,6 százalékos adóssággal rendelkezik – ráadásul Horvátországbanaz euró a fizetőeszköz, vagyis sokkal olcsóbban tudja saját devizában az adósságát finanszírozni. Az egykori versenytársaknak is jóval kisebb az adósságuk: a cseh államadósság a GDP 43,4 százalékára, míg Lengyelországé 51,4 százalékra rúg, s mind a két ország jóval kisebb kamatfelárral tudja az adósságát finanszírozni.
A költségvetés hiánya 6,7% a maastrichti 3%-os korláthoz képest, ezért az Európai Bizottság túlköltekezési eljárást indított Magyarország ellen.
Korábban
Az államadósság
- A 2010-es kormányváltáskor 19 eMFt volt, 80,2% GDP-arányosan
- 2020-ban 36 eMFt fölé emelkedett, év végére 80,1%.[2]
- 2023-ra az adósságráta néhány százalékkal csökkent, 2026-ra újból nőni fog, bár még nem éri el a 2020-as szintet.[3]
Az adatok ugyanarra az évre sem azonosak a különböző forrásokban. Csak remélni merem, hogy egy előadáson belül konzisztensek.
Az adósságszolgálati ráta 2019-ben 2% volt, 2024-ben 5% (az uniós átlag 1,8%), ami azt jelzi, hogy rossz a hitelfelhasználás hatékonysága. Nagyjából ennyi EU-pénz jött, amíg jött. Most az EU-pénzek nem jönnek, hanem mennek. És ez a fogyasztást finanszírozta, nem a fejlesztést.[4] Az egy főre jutó lakossági fogyasztásban az utolsók vagyunk az EU-ban, a közösségi (állami) fogyasztásban elsők.[5]
Jegyzetek
- ↑ Farkas Zoltán: Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot. hvg.hu (2023. szept. 30.)
- ↑ Vég Márton: Romokban a költségvetés, hivatalosan is recessziót vár jövőre a kormány. 444.hu (2022. szept. 23.)
- ↑ Kéri László – Petschnig Mária Zita: Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek. YouTube (2025. okt. 19.) (videó)
- ↑ 📝 Kéri László – Petschnig Mária Zita: Mi várható 2025-ben? YouTube (2025. jan. 26.) (videó)
- ↑ Kéri László – Petschnig Mária Zita: Kéri és Petschnig Dunaszerdahelyen magyarázta el, miért nem tetszik az Orbán-rendszer az embereknek. YouTube (2025. okt. 19.) (videó)
Forrás
- Államadósság-számláló
- Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)
Hírek:
- Haász János: A magyar állam újabb 1400 milliárd forinttal adósodott el, mostantól államadósság-számlálón követhetjük az egyre duzzadó mínuszt. 444.hu (2025. jún. 24.)
- K. Kiss Gergely: Államadósság: ilyet 2010 óta nem láttunk. 24.hu (2024. jan. 12.) Külföldi eladósodás.
- Weiler Vilmos: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk. (2023. dec. 29.)
- 📝 Surányi György: Súlyos hibák eredménye, hogy ilyen nagyot lehet kaszálni az állampapírokkal. Riporter: Brückner Gergő YouTube (2023. nov. 28.) (videó)
- Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)