„Budapest-Belgrád vasút” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) (→Forrás) |
Laci (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
{{vél|A trieszti beruházás áll és úgy halad.}} |
{{vél|A trieszti beruházás áll és úgy halad.}} |
||
A 160 km/h-s személyforgalom nem fog megindulni a 2026. április 12-i választás előtt.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2026/03/30/ekm-lazar-janos-miniszterium-budapest-belgrad-vasutvonal|tit=Budapest–Belgrád: Bejelentette Lázár minisztériuma, hogy már nem indulnak el a személyvonatok a választásokig|aut=Weiler Vilmos|date=2026-03-30}}</ref> |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
A lap jelenlegi, 2026. április 1., 03:11-kori változata
A kínai selyemúthoz kapcsolódó vasútvonal. Magyarországon zöldmezős beruházásként épül túlárazottan, a magyar vasútvonaltól függetlenül, magyar településeket elkerülve (azzal az ürüggyel, hogy az áru gyorsabban jusson célba).
A beruházás értéke 590 MFt, amit mi fizetünk kínai hitelből, és a kínaiak azt is elvárják, hogy tőlük vegyünk mozdonyokat és vasúti kocsikat. A kínaiak nem fektetnek be semmit, csak a hitelt adják, és a vasúton szállított áru mennyiségét sem garantálják.
A Budapest Belgrád vasútvonalat felújító kínai cég a szerb kormányzatok hathatós segítségével több, mint 18 millió dollárral károsította meg a szerb költségvetést, ezért 2025. augusztus elején a szerb szervezett bűnözés elleni különleges ügyészség utasítására 6 embert letartóztattak, köztük a volt építésügyi minisztert és a felújítást végző cég vezetőjét.[1] És nálunk?
A megvalósítási tanulmány 1 MFt-be került, és 2017-ben a kormány titkosította, mert az anyag semmilyen kimutatható hasznot nem tudott érvként felhozni a kínai áruk könnyebb ideszállítását célzó beruházás mellett.
A Belgrád és Szabadka közötti részen a szerbek 2025. október 8-án indították el a forgalmat. A magyar szakasz 2026 első félévében várható, ellentmondóak a nyilatkozatok az időpontról. A Keleti pályaudvaron két peron magasságát 25 cm-rel meg kell emelni 300 mFt-ért, mert a kínai kocsikon nincs lépcső.[2]
Ráadásul a kormány Triesztben kikötőt tervez építeni, ami a Budapest-Belgrád vasútvonalat leértékeli, mivel a selyemút utolsó állomása a görög Pireusz, mert onnan Görögországon, Észak-Macedónián át kell vasúton a szerbiai Belgrádig vergődni, míg az olasz Trieszt jóval közelebb van Európához. Ráadásul a román Konstanca is közelebb van tengeri úton, honnan a Dunán lehet tovább szállítani az árut.[3]
A trieszti beruházás áll és úgy halad.
A 160 km/h-s személyforgalom nem fog megindulni a 2026. április 12-i választás előtt.[4]
Jegyzetek
- ↑ Facebook/Káncz Csaba geopolitikai jegyzetei 2025. augusztus 2.
- ↑ Sztojcsev Iván: MÁV: Későn szóltak a szerbek, hogy a kínai vonaton nincs lépcső, át kell építeni a peront a Keletiben. hvg.hu (2026. jan. 6.)
- ↑ Szegő Iván Miklós: Trieszt mint magyar kikötő? Inkább lesz kínai. 24.hu (2019. júl. 3.)
- ↑ Weiler Vilmos: Budapest–Belgrád: Bejelentette Lázár minisztériuma, hogy már nem indulnak el a személyvonatok a választásokig. telex.hu (2026. márc. 30.)
Forrás
- Gazda Albert: Elindultak a tehervonatok a 800 milliárd forintos Budapest–Belgrád vasútvonalon. 444.hu (2026. feb. 27.)
- Káncz Csaba: Kína korrupt gigaberuházásai Kampalától Budapestig – áldozatul esett országok sora. privatbankar.hu (2019. aug. 15.) Uganda csak példa, a cikk második fele a Budapest-Belgrádról szól.