Európai Ügyészség

Angolul: European Public Prosecutor's Office (EPPO). Ez a szócikk csak a 2026 utáni magyar csatlakozással kapcsolatok kérdésekkel foglalkozik.

24 EU-ország csatlakozott. Rajtunk kívül nem csatlakozott:

1. Írország
2. Dánia.

A Tisza Párt programjának fontos része volt az EPPO-hoz csatlakozás. Ennek jelenleg számos jogi és technikai akadálya van, aminek a megszüntetése nagyon fontos és sürgős is az EU-pénzek miatt. (Ez azt jelenti, hogy az Elios-ügyet pl. nem vizsgálhatja, mert az korábban történt.)

Az EPPO minden, a közpénzeket károsító magatartást vizsgálhat, ha uniós pénz is érintett.

A csatlakozási kérelemben el kell dönteni, hogy a csatlakozás napjától (svéd példa) vagy visszamenőlegesen, az EPPO 2021-es megalakulásától legyen joghatósága az EPPO-nak (lengyel példa). A kérelemről az Európai Bizottság döntött. A magyar parlament a 2021-es kezdőidőt döntötte el.

Ezután törvényt kell hozni az Európai Ügyészség alapokmányának elfogadásáról, és módosítani kell egy csomó másikat

• alaptörvény: nemcsak a Legfőbb Ügyészség képviselhet vádat (ezért nem lehetett korábban népszavazást tartani a csatlakozásról)
• ügyészségi törvény (az EPPO ügyészei nincsenek alárendelve a Legfőbb Ügyészségnek) arról, hogy az EPPO ügyészei vádat képviselhetnek a magyar bíróság előtt
• rendőrségi törvény
• BTK

Ezután létre kell hozni az EPPO Magyarország irodáját, delegálni kell a szervezetbe a magyar ügyészeket.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Ügyészség ténylegesen 2027 nyarán kezdheti meg a működését.

Forrás

• Európai Ügyészség (magyar Wikipédia)
• Takács Lili: Tárt karokkal várja Magyarországot az Európai Ügyészség. 444.hu (2026. ápr. 29.) Minden kezdet nehéz.

Kapcsolódó lapok

• Európai Ügyészség/2026 előtt