„Állami Számvevőszék” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
Az ÁSZ elnöke, Windish László kezdeményezte az [[Integritás Hatóság]] vezetőjének felmentését.

Az ÁSZ büntető eljárást indított Kubatov Gábor Fradiváros-projektje miatt. A Fradi 2017-ben és 2019-ben kapott összesen 25 MFt-t olyan beruházásokra, amik a 2026-os kormányváltásig nem valósultak meg.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2026/06/17/fradivaros-ftc-kubatov-gabor-allami-szamvevoszek-rendorseg|tit=Feljelentést tett hűtlen kezelés gyanújával Kubatov Gábor Fradiváros-projektje miatt az Állami Számvevőszék|aut=Haász János|date=2026-06-17}}</ref>

== Orbán-korszak ==
[[Fájl:ÁSZ.jpg|jobbra]]
[[Fájl:ÁSZ.jpg|jobbra]]
A választások után az Állami Számvevőszék meg szokta bírságolni az ellenzéki pártokat tiltott finanszírozás miatt. (A fidesznél és a KDNP-nél mindig minden rendben van, és az sem probléma, hogy a köztévé a kormány mellett kampányol közpénzből.)
A választások után az Állami Számvevőszék meg szokta bírságolni az ellenzéki pártokat tiltott finanszírozás miatt. (A fidesznél és a KDNP-nél mindig minden rendben van, és az sem probléma, hogy a köztévé a kormány mellett kampányol közpénzből.)
7. sor: 12. sor:
Az ÁSZ csak 2025. március 19-én tett feljelentést az [[MNB-botrány]] miatt,<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2025/03/19/az-allami-szamvevoszek-feljelentest-tett-az-ugyeszsegnel-az-mnb-s-alapitvanyok-gazdalkodasa-miatt-matolcsy-gyorgy-volt-jegybankelnok|tit=Az Állami Számvevőszék feljelentést tett az ügyészségnél az MNB-s alapítványok gazdálkodása miatt|aut=Pál Tamás|date=2025-03-19}}</ref> holott azt a Transparency International már 2016-ban megtette, de a [[Legfőbb Ügyészség]] elutasította. A Számvevőszékre vonatkozó 2011-es törvény preambuluma szerint az intézmény egyik célja a közvagyon védelme.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100066.TV&searchUrl=/gyorskereso?keyword%3Dsz%25C3%25A1mvev%25C5%2591sz%25C3%25A9ki%2520t%25C3%25B6rv%25C3%25A9ny 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről] 2011. jún. 24.</ref>
Az ÁSZ csak 2025. március 19-én tett feljelentést az [[MNB-botrány]] miatt,<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2025/03/19/az-allami-szamvevoszek-feljelentest-tett-az-ugyeszsegnel-az-mnb-s-alapitvanyok-gazdalkodasa-miatt-matolcsy-gyorgy-volt-jegybankelnok|tit=Az Állami Számvevőszék feljelentést tett az ügyészségnél az MNB-s alapítványok gazdálkodása miatt|aut=Pál Tamás|date=2025-03-19}}</ref> holott azt a Transparency International már 2016-ban megtette, de a [[Legfőbb Ügyészség]] elutasította. A Számvevőszékre vonatkozó 2011-es törvény preambuluma szerint az intézmény egyik célja a közvagyon védelme.<ref>[https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100066.TV&searchUrl=/gyorskereso?keyword%3Dsz%25C3%25A1mvev%25C5%2591sz%25C3%25A9ki%2520t%25C3%25B6rv%25C3%25A9ny 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről] 2011. jún. 24.</ref>


== Elnök ==
=== Elnök ===
Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.<ref>Alaptörvény, 43. cikk (2)</ref>
Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.<ref>Alaptörvény, 43. cikk (2)</ref>


15. sor: 20. sor:
{{bővebben|Jog#Személyre szabott törvényhozás}}
{{bővebben|Jog#Személyre szabott törvényhozás}}


== Az ellenzéki pártok bírságolása ==
=== Az ellenzéki pártok bírságolása ===
{{lásd még|Pártfinanszírozás}}
{{lásd még|Pártfinanszírozás}}
* 2017-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom ügyében az ÁSZ kb. 660 millió forintos tiltott támogatást állapított meg plakátkedvezmények miatt. Ez volt az egyik legismertebb pártfinanszírozási ügy.
* 2017-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom ügyében az ÁSZ kb. 660 millió forintos tiltott támogatást állapított meg plakátkedvezmények miatt. Ez volt az egyik legismertebb pártfinanszírozási ügy.

A lap 2026. június 17., 11:33-kori változata

Az ÁSZ elnöke, Windish László kezdeményezte az Integritás Hatóság vezetőjének felmentését.

Az ÁSZ büntető eljárást indított Kubatov Gábor Fradiváros-projektje miatt. A Fradi 2017-ben és 2019-ben kapott összesen 25 MFt-t olyan beruházásokra, amik a 2026-os kormányváltásig nem valósultak meg.[1]

Orbán-korszak

ÁSZ.jpg

A választások után az Állami Számvevőszék meg szokta bírságolni az ellenzéki pártokat tiltott finanszírozás miatt. (A fidesznél és a KDNP-nél mindig minden rendben van, és az sem probléma, hogy a köztévé a kormány mellett kampányol közpénzből.)

A döntés ellen nincs fellebbezési lehetőség. Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az ÁSZ ellen nem, de az Államkincstár ellen lehet bírósághoz fordulni, a döntést ui. ők hozzák meg, az ÁSZ csak behajtja a büntetést.

Az ÁSZ csak 2025. március 19-én tett feljelentést az MNB-botrány miatt,[2] holott azt a Transparency International már 2016-ban megtette, de a Legfőbb Ügyészség elutasította. A Számvevőszékre vonatkozó 2011-es törvény preambuluma szerint az intézmény egyik célja a közvagyon védelme.[3]

Elnök

Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.[4]

Az ÁSZ jelenlegi elnöke 2022. július 5-től kezdve Windish László.

Az ÁSZ 2010–2022 közötti elnökét – Domokos Lászlót – személyre szabott jogalkotással választották meg, az érvényes szabályok szerint ui. képviselő 4 éven belül nem lehet az ÁSZ elnöke.

Az ellenzéki pártok bírságolása

  • 2017-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom ügyében az ÁSZ kb. 660 millió forintos tiltott támogatást állapított meg plakátkedvezmények miatt. Ez volt az egyik legismertebb pártfinanszírozási ügy.
  • 2018-ban az ÁSZ kezdeményezte a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt költségvetési támogatásának felfüggesztését, mert szerintük nem biztosították a kampánypénzek ellenőrzésének feltételeit.
  • 2024-ben az ÁSZ a 2022-es választási kampány kapcsán több ellenzéki pártnál állapított meg tiltott kampánytámogatást az MMM-ügyben. Az ÁSZ hangsúlyozta, hogy nem bírságot szab ki, hanem megállapítja a tiltott támogatás összegét, amelyet a pártoknak be kell fizetniük, illetve ennyivel csökken az állami támogatásuk.[5]
  • Több pártnál és pártalapítványnál is talált szabálytalanságokat az ÁSZ az elmúlt években, például a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Jobbik Magyarországért Mozgalom alapítványainál 2022-ben.

Jegyzetek

Forrás