Aranykonvoj
2026. március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az M0-ás autópályának az M4 és M5 közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és állította félre. A szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé egy ismert tranzitútvonalon. Az alacskai pihenőhelyen már felfegyverkezve várták az ukránokat a TEK kommandósai. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta
A pénzszállítókat 30 órán át bilincsben tartották, tolmácsot, jogi és konzuli segítséget nem kaptak, nem beszélhettek senkivel (egymással sem), majd kitoloncolták őket az országból. A pénzt és a két pénzszállító autót lefoglalták azon a címen, hogy a Tiszának szánták a szállítmányt.[1] A pénzszállítókat állítólag tanúként hallgatták ki, zsákkal a fejükön szállították őket a határhoz, majd 3 évre kitiltották őket Magyarországról, mert biztonsági kockázatot jelentenek.[2] Magyarországon bilincsben tartják fogva a tanúkat?
A két bank szerint mivel Ukrajna légtere zárva van, kénytelenek közúton, Magyarországon keresztül szállítani a készpénzt.
Előzmények
Az ukrán fél a háború kirobbanása óta, egészen az alacskai pihenőhelynél történtekig, hatalmas volumenű, éves szinten akár több eMFt-re rúgó készpénzállományt mozgatott át Magyarország területén. Ezt a logisztikai feladatot éveken át az Orbán Viktor közvetlen baráti köréhez tartozó Garancsi István érdekeltségében lévő cég koordinálta és hajtotta végre.[3]
A rajtaütés előtti napon a feljelentést az elhárításért, belbiztonságért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal tette meg az Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozva. Az IH hírszerzést végez, ezért elsősorban külföldi orientációjú titkosszolgálat.
Az IH nem is a pénzszállításra vagy a pénzekre figyelt fel, hanem egy ukrán extitkosszolgára, Hennagyij Ivanovics Kuznyecovra. Kuznyecov az ukrán titkosszolgálat kötelékében volt, ezért amikor értesültek arról, hogy többször belépett az országba, elkezdték figyelni a ténykedését. Ekkor kapcsolták össze őt az egyébként teljesen szabályos pénzszállításokkal, amelyekben részt vett. Kuznyecov múltja nem patyolat tiszta. A hivatalos ukrán bírósági nyilvántartások szerint 2011-ben elítélte a kijevi bíróság korrupciós ügyben.
A pénzszállítást a hatóságok pénzmosással hozták később összefüggésbe, és már maga a gyanú is alapvetően Kuznyecov múltja miatt merülhetett fel. A gyanú azonban meglehetősen gyenge lábakon állt, például azért, mert nemcsak Ukrajnába vittek pénzeket, hanem visszafelé is, nem kis tételben. Ezt az ukránok részben azzal indokolták, hogy sérült bankjegyeket szállítanak.
Az ukránok 2025-ben még hivatalos szerződést is kötöttek a magyar rendőrséggel a konvojok fegyveres biztosítására, de 2025-ben mindössze háromszor, 2026-ban pedig csupán egyetlen alkalommal vettek igénybe rendőri kíséretet. Ilyenkor az ukrán fél piaci alapon fizetett a magyar rendőrségnek a védelemért. A magyar szervek nem értették, hogy ha a logisztika folyamatos, miközben rengeteg pénzről van szó, miért csak ilyen ritkán kérik a hivatalos kíséretet.
Jegyzetek
- ↑ Urfi Péter: Az ukrán bank visszaköveteli a magyar hatóságok által lefoglalt eurót és aranyat. 444.hu (2026. márc. 8.)
- ↑ Bódog Bálint: Fordított símaszkban vitte el a TEK az ukrán pénzszállítókat, pedig az ügyvédjük szerint semmi szokatlant nem csináltak. 444.hu (2026. márc. 8.)
- ↑ Nyilas Gergely – Dezső András: Éveken át szállította Magyarországon át Garancsi István cége az Ukrajnának szánt pénzt, ez a hatóságok előtt sem volt titok. telex.hu (2026. márc. 10.)
Forrás
- Dezső András: Orbán döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. telex.hu (2026. jún. 3.)