Börtönbiznisz
A börtönbiznisz néven emlegetett konfliktus abból adódik, hogy a fidesz nem teljesíti az általa hozott törvényeket ill. nemzetközi szerződéseket.
- A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre, illetve szigorították a feltételes szabadlábra helyezés feltételeit is.
- Magyarország nemzetközi szerződésekben magára vállalt a fogvatartással kapcsolatos kötelezettségeket. Ezek közül a kettőt szeget meg a leggyakrabban:
- legalább 4 négyzetméternek kellene jutnia egy emberre
- a vécéket külön légtérben kellene elhelyezni az ágyaktól.
A fogvatartásti körülmények javítását ill. a körülmények miatti kártérítést a kormány 2016-ban törvénnyel próbálta rendezni. Az ellenzék elutasította a törvényt, mert előre lehetett látni, hogy nem oldja meg a problémákat.
2015.
A romló fogvatartási körülmények miatt 2015 végéig már több mint ötezer magyarországi fogvatartott panasza került a strasbourgi emberjogi bíróság elé. A strasbourgi bíróság elkezdett több ezer eurós kártérítéseket megítélni – ebben a jogi költségek is benne voltak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb.
- Korábban a nyugati országok tapasztalatai azt mutatták, hogy az embertelen fogvatartási körülmények következtében szabadulásuk után ők is embertelenül bántak a többi emberrel, és még kevesebben tudtak visszailleszkedni közülük a társadalomba.
A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami „már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”.[1]
- 2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladta a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva.
2016.
A Trócsányi László vezette Igazságügyminisztérium 2016-ban olasz mintára új törvényt kezdeményezett rabok kártalanítására,[2] amit a fidesz megszavazott, az ellenzék elutasított.[3]
Ez új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.
2016 végén egy kormányrendelettel módosították a fogvatartottak számára rendelkezésre álló mozgástér kiszámítását: a szekrények, ágyak, székek által elfoglalt helyet is beleszámítják.[4] Alapterület-növelés papíron: építés és egy fillér nélkül.
2020.
2020 elejére az arány 112%-ra mérséklődött. Ebben benne van a fent már említett mozgástér-kiszámítás módosítása. Orbán Viktor mégis felháborodását fejezi ki a raboknak járó magas kártérítések miatt.[5] Pedig épp az ő kormánya által kezdeményezett törvények ill. a kiemelt beruházásként tervbe vett, de fel nem épített börtönök miatt alakult ki a helyzet.
A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni,[6] bár az erről megjelent kormányrendeletben[7] nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.[8]
A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.
Ezt előre látva tervbe vette 8 új börtön építését[9] 2019-ig, de ezek építését még el sem kezdték, pedig kiemelt beruházássá nyilvánították. Mindössze annyi történt, hogy a kiskunhalasi menekülttábort börtönné alakították át.
Jegyzetek
- ↑ Botos Tamás: Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet. 444.hu (2015. jún. 13.)
- ↑ 2016. évi CX. tv., ami a 2013. évi XXCL. tv. 10. §-át 10/A és 10/B §-sal bővítette ki.
- ↑ 2016.10.25.12:28:10-i szavazás. www.parlament.hu
- ↑ 24/2016. (XII. 23.) IM rendelet egyes büntetés-végrehajtási tárgyú igazságügyi miniszteri rendeletek módosításáról. net.jogtar.hu
- ↑ Nem vagyunk vagyunk hajlandóak bűnözőknek több millió forintot fizetni az adófizetők pénzéből. Orbán Viktor beszéde www.facebook.com (2020. jan. 20.) (videó)
- ↑ Herczeg Márk: Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. jan. 18.)
- ↑ 1004/2020. (II. 21.) Kormányhatározat
- ↑ Botos Tamás: Megjelent a kormányhatározat a börtönkártérítésekről. 444.hu (2020. jan. 21.)
- ↑ Békésen, Csengeren, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón, Kunmadarason és Ózdon. 2019-ben a magas közbeszerzési árak miatt Ózdot, Kunmadarast és Kemecsét kivették a rendeletből.
Forrás
- Interjú Hack Péterrel az ATV Egyenes beszéd c. műsorában. Riporter: Rónai Egon.
- Szurovecz Illés: Felfüggesztette az állam az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. feb. 15.)
- Magyari Péter: Előre szólt az ellenzék, hogy botrány lesz a rabok kompenzációjából. 444.hu (2020. jan. 23.)
- Szurovecz Illés: Az Orbán-kormány is európai börtönöket akart, aztán mégsem építették meg őket. 444.hu (2020. jan. 21.)