Aranykonvoj
2026. március 5-én az ukrán pénzszállítók két, Ausztriából Ukrajnába tartó furgonját az M0-ás autópályának az M4 és M5 közötti szakaszán, az alacskai pihenőhelynél egy rendőrautó villogóval előzte meg és állította félre. A szállítmány Ausztriából, a Raiffeisen Banktól tartott az Oscsadbank ukrán központja felé egy ismert tranzitútvonalon. Az alacskai pihenőhelyen már felfegyverkezve várták az ukránokat a TEK kommandósai. A furgonokban talált 27 milliárd forintnyi pénzt és befektetési aranyat a NAV lefoglalta
A pénzszállítókat 30 órán át bilincsben tartották, tolmácsot, jogi és konzuli segítséget nem kaptak, nem beszélhettek senkivel (egymással sem), majd kitoloncolták őket az országból. A pénzt és a két pénzszállító autót lefoglalták azon a címen, hogy a Tiszának szánták a szállítmányt.[1] A pénzszállítókat állítólag tanúként hallgatták ki, zsákkal a fejükön szállították őket a határhoz, majd 3 évre kitiltották őket Magyarországról, mert biztonsági kockázatot jelentenek.[2] Magyarországon bilincsben tartják fogva a tanúkat?
A két bank szerint mivel Ukrajna légtere zárva van, kénytelenek közúton, Magyarországon keresztül szállítani a készpénzt.
Előzmények
Az ukrán fél a háború kirobbanása óta, egészen az alacskai pihenőhelynél történtekig, hatalmas volumenű, éves szinten akár több eMFt-re rúgó készpénzállományt mozgatott át Magyarország területén. Ezt a logisztikai feladatot éveken át az Orbán Viktor közvetlen baráti köréhez tartozó Garancsi István érdekeltségében lévő cég koordinálta és hajtotta végre.[3]
A rajtaütés előtti napon a feljelentést az elhárításért, belbiztonságért felelős Alkotmányvédelmi Hivatal tette meg az Információs Hivatal (IH) által gyűjtött adatokra alapozva. Az IH hírszerzést végez, ezért elsősorban külföldi orientációjú titkosszolgálat.
Az IH nem is a pénzszállításra vagy a pénzekre figyelt fel, hanem egy ukrán extitkosszolgára, Hennagyij Ivanovics Kuznyecovra. Kuznyecov az ukrán titkosszolgálat kötelékében volt, ezért amikor értesültek arról, hogy többször belépett az országba, elkezdték figyelni a ténykedését. Ekkor kapcsolták össze őt az egyébként teljesen szabályos pénzszállításokkal, amelyekben részt vett. Kuznyecov múltja nem patyolat tiszta. A hivatalos ukrán bírósági nyilvántartások szerint 2011-ben elítélte a kijevi bíróság korrupciós ügyben.
A pénzszállítást a hatóságok pénzmosással hozták később összefüggésbe, és már maga a gyanú is alapvetően Kuznyecov múltja miatt merülhetett fel. A gyanú azonban meglehetősen gyenge lábakon állt, például azért, mert nemcsak Ukrajnába vittek pénzeket, hanem visszafelé is, nem kis tételben. Ezt az ukránok részben azzal indokolták, hogy sérült bankjegyeket szállítanak.
Jegyzetek
- ↑ Urfi Péter: Az ukrán bank visszaköveteli a magyar hatóságok által lefoglalt eurót és aranyat. 444.hu (2026. márc. 8.)
- ↑ Bódog Bálint: Fordított símaszkban vitte el a TEK az ukrán pénzszállítókat, pedig az ügyvédjük szerint semmi szokatlant nem csináltak. 444.hu (2026. márc. 8.)
- ↑ Nyilas Gergely – Dezső András: Éveken át szállította Magyarországon át Garancsi István cége az Ukrajnának szánt pénzt, ez a hatóságok előtt sem volt titok. telex.hu (2026. márc. 10.)
Forrás
- Dezső András: Orbán döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. telex.hu (2026. jún. 3.)