„Államadósság” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
[[Fájl:Adósságszolgálat22-23.png|none|1400px]] |
[[Fájl:Adósságszolgálat22-23.png|none|1400px]] |
||
| − | [[Fájl:Hungarian government debt to GDP ratio 1995-.png|bélyegkép|none| |
+ | [[Fájl:Hungarian government debt to GDP ratio 1995-.png|bélyegkép|none|982px|Forrás: Wikimédia Commons]] |
== Forrás == |
== Forrás == |
||
A lap 2023. december 30., 23:02-kori változata
Magyarország GDP-arányos államadóssága az EU-átlag alatt van, a GDP-arányos adósságszolgálat viszont 2023-ban a legmagasabb lett az EU-ban: több, mint 3000 MFt. Vagyis nagyon drágán veszünk fel hiteleket. Ez azért van így, mert a hitelek kamatai olyan körülményektől függenek, ami 2023-ban rosszul alakult: infláció(s várakozások), az ország kockázata (amit a piac rosszabbra értékel a hitelminősítőknél), a forint–euró árfolyam.
A legnagyobb veszteséget az inflációkövető állampapírok okozták az államnak (amiből a gazdagok nagyot tudtak kaszálni, holott az újraelosztás kedvezményezettjei a szegények kellenének legyenek).
Az egyetlen pozitívum, hogy az állam külföldi eladósodása GDP-arányosan csökken: az adósság jó részét a lakosság finanszírozza.
Forrás
- Weiler Vilmos: Többet fizetünk az államadósság kamataira, mint a görögök, pedig nekik kétszer annyi a tartozásuk. (2023. dec. 29.)
- Magyarország államadóssága (magyar Wikipédia)