„Új alkotmány” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
4. sor: 4. sor:
   
 
Minden embernek szabad akarata van, de a tetteiért felelősséggel tartozik Isten és ember előtt.
 
Minden embernek szabad akarata van, de a tetteiért felelősséggel tartozik Isten és ember előtt.
  +
  +
Az alkotmányhoz kell két szerződő fél, ami egymástól világosan megkülönböztethető: a hatalom és a nép.
   
 
== Az alkotmány nyugati fogalma ==
 
== Az alkotmány nyugati fogalma ==

A lap 2022. január 1., 11:27-kori változata

Mivel az alaptörvény érvénytelen, az országnak nincs alkotmánya. Vagyis alkotmányozni kell, és az új alkotmány létrehozását nem érintik az (érvénytelen) alaptörvénybeli megkötések. Az új alkotmánnyal ellentétes törvények (pl. az alaptörvény) ezzel automatikusan érvényüket vesztik.

Minden legitim hatalom alapja egy társadalmi szerződés a nép és az uralkodó között. A népből senkit nem lehet kizárni, mert minden ember Isten gyermeke, minden embernek van közösségalkotó joga. (Aquinói Szent Tamás, XIII. század) Az alaptörvény (és a másik két írásbeli alkotmány) mögött nincs. Ezért érvénytelenek.

Minden embernek szabad akarata van, de a tetteiért felelősséggel tartozik Isten és ember előtt.

Az alkotmányhoz kell két szerződő fél, ami egymástól világosan megkülönböztethető: a hatalom és a nép.

Az alkotmány nyugati fogalma

A nyugati országokban alkotmányon a nép és a hatalom (a király) közötti szerződést értenek. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni.

A népből pedig senkit nem lehet kizárni.[1] Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy az ember politikai lény, és ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződést. Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem.

A legitim hatalom alapja a társadalmi szerződés.

Szent Pál, Szent Ágoston szerint az embernek szabad akarata van, de el kell számolnia a cselekedeteivel. Ez minden erkölcs alapja.

Az alkotmányhoz tehát két – egymástól jól megkülönböztethető – fél kell: a hatalom (imperium) és a nép (populis).

Magyarország

Magyarországon a nép fogalma nem jött létre, mert nemzetnek Verbőczi és a Szent István koronatan a nemességet érti, a nép többi része nem tartozik a nemzet testéhez. (Ez a nemzet mai megosztottságának alapja immár 1000 éve.) Egyedül az 1848-as forradalom próbált ezen – sikertelenül – változtatni.

Az I. világháború utáni nemesség magát hitte a nemzet testének, de az SZDSZ ?, és most éppen a fidesz is. Mindegyik nemzetmentő szerepet vállalt magára. Aki nem része e testnek, az nem is tartozik a nemzethez.

Az új alkotmányhoz ezt a testet kell létrehozni, mert ezzel kell szerződnie a hatalomnak. (A nyugati országok ezt már a középkorban megtették.) Ez a test társadalmi szerződés a bennünket összetartó minimumról.

Jegyzetek

  1. Minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). 1180 körül.

Forrás

Kapcsolódó lapok