„Új alkotmány” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
== Az alkotmány nyugati fogalma == |
== Az alkotmány nyugati fogalma == |
||
| − | Minden legitim hatalom alapja egy társadalmi szerződés a nép és az uralkodó között. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni. A népből senkit nem lehet kizárni, mert minden ember Isten gyermeke, minden embernek van közösségalkotó joga. (Aquinói Szent Tamás, XIII. század) Az alaptörvény (és a másik két írásbeli alkotmány) mögött nincs. Ezért érvénytelenek. Ez a szerződés tartalmazza a hatalom korlátait, és azt a minimumot, amiben a társadalom megegyezik. |
+ | Minden legitim hatalom alapja egy társadalmi szerződés a nép és az uralkodó között. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni. A népből senkit nem lehet kizárni, mert minden ember Isten gyermeke, minden embernek van közösségalkotó joga. (Aquinói Szent Tamás, XIII. század) Az alaptörvény (és a másik két írásbeli alkotmány) mögött nincs. Ezért érvénytelenek. Ez a szerződés tartalmazza a hatalom korlátait, és azt a minimumot, amiben a társadalom megegyezik. A szerződés jogot ad a hatalomnak, hogy a nép dolgait intézze, de csak a szerződésben lefektetett kereteken belül. Amire a hatalom nem kapott jogot, azzal nem élhet. |
A népből pedig senkit nem lehet kizárni.<ref>Minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). 1180 körül.</ref> {{hulink|Aquinói Szent Tamás}} azt mondja, hogy az ember politikai lény, és ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződést. Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem. |
A népből pedig senkit nem lehet kizárni.<ref>Minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). 1180 körül.</ref> {{hulink|Aquinói Szent Tamás}} azt mondja, hogy az ember politikai lény, és ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződést. Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem. |
||
A lap 2022. január 1., 11:40-kori változata
Mivel az alaptörvény érvénytelen, az országnak nincs alkotmánya. Vagyis alkotmányozni kell, és az új alkotmány létrehozását nem érintik az (érvénytelen) alaptörvénybeli megkötések. Az új alkotmánnyal ellentétes törvények (pl. az alaptörvény) ezzel automatikusan érvényüket vesztik.
Az alkotmány nyugati fogalma
Minden legitim hatalom alapja egy társadalmi szerződés a nép és az uralkodó között. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni. A népből senkit nem lehet kizárni, mert minden ember Isten gyermeke, minden embernek van közösségalkotó joga. (Aquinói Szent Tamás, XIII. század) Az alaptörvény (és a másik két írásbeli alkotmány) mögött nincs. Ezért érvénytelenek. Ez a szerződés tartalmazza a hatalom korlátait, és azt a minimumot, amiben a társadalom megegyezik. A szerződés jogot ad a hatalomnak, hogy a nép dolgait intézze, de csak a szerződésben lefektetett kereteken belül. Amire a hatalom nem kapott jogot, azzal nem élhet.
A népből pedig senkit nem lehet kizárni.[1] Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy az ember politikai lény, és ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződést. Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem.
A legitim hatalom alapja a társadalmi szerződés.
Szent Pál, Szent Ágoston szerint az embernek szabad akarata van, de el kell számolnia a cselekedeteivel. Ez minden erkölcs alapja.
Az alkotmányhoz tehát két – egymástól jól megkülönböztethető – fél kell: a hatalom (imperium) és a nép (populis).
Magyarország
Magyarországon a nép fogalma nem jött létre, mert nemzetnek Verbőczi és a Szent István koronatan a nemességet érti, a nép többi része nem tartozik a nemzet testéhez. (Ez a nemzet mai megosztottságának alapja immár 1000 éve.) Egyedül az 1848-as forradalom próbált ezen – sikertelenül – változtatni.
Az I. világháború utáni nemesség magát hitte a nemzet testének, de az SZDSZ ?, és most éppen a fidesz is. Mindegyik nemzetmentő szerepet vállalt magára. Aki nem része e testnek, az nem is tartozik a nemzethez.
Az új alkotmányhoz ezt a testet kell létrehozni, mert ezzel kell szerződnie a hatalomnak. (A nyugati országok ezt már a középkorban megtették.) Ez a test társadalmi szerződés a bennünket összetartó minimumról.
Jegyzetek
- ↑ Minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). 1180 körül.
Forrás
- Róna Péter: Így lehet új alkotmányt írni. www.facebook.com (videó) Az alkotmányozás alapkérdései. Felhatalmazás..