Új alkotmány
Mivel az alaptörvény érvénytelen, az országnak nincs alkotmánya. Vagyis alkotmányozni kell, és az új alkotmány létrehozását nem érintik az (érvénytelen) alaptörvénybeli megkötések. Az új alkotmánnyal ellentétes törvények (pl. az alaptörvény) ezzel automatikusan érvényüket vesztik.
Az alkotmány fogalma
A nyugati országokban alkotmányon a nép és a hatalom (a király) közötti szerződést értenek. Ezt már egy 1080-beli értekezés tartalmazza, és azt is, hogy ha a hatalom ezt megszegi, a népnek joga van ellene lázadni.
A népből pedig senkit nem lehet kizárni.[1] Aquinói Szent Tamás azt mondja, hogy az ember politikai lény, és ez független a kereszténységétől. A politikai erények (hit, remény, szeretet) önmagukban (világi) közösségalkotók, ami megalapozza a társadalmi szerződést. Társadalmi szerződés nélkül nemhogy kizárólagos hatalmat birtokolni nem lehet, de még hatalomra jutni sem.
A legitim hatalom alapja a társadalmi szerződés.
Szent Pál, Szent Ágoston szerint az embernek szabad akarata van, de el kell számolnia a cselekedeteivel. Ez minden erkölcs alapja.
Az alkotmányhoz tehát két – egymástól jól megkülönböztethető – fél kell: a hatalom (imperium) és a nép (populis).
Jegyzetek
- ↑ Minden ember Isten gyermeke (corpus civilis). 1180 körül.
Forrás
- Róna Péter: Így lehet új alkotmányt írni. www.facebook.com (videó) Az alkotmányozás alapkérdései. Felhatalmazás..