A rabszolgatörvény elleni tüntetések

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2019. január 19., 17:53-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Tüntetések)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Sztrájkra hívó szórólap a 2019. január 5-i tüntetésről
Ironikus felhívás a 2019. január 5-i rabszolgatörvény elleni tüntetésre. Forrás: Facebook
Felhívás a 2019. január 19-i sztrájkra. Forrás: Facebook

Rabszolgatörvény: a 2019. január 1-től hatályba lépett 2018. évi CXVI. törvény a Munka törvénykönyvének módosításáról.[1]

Tüntetések

Az alábbi lista a budapesti tüntetéseket sorolja fel, de kb. két tucat vidéki, sőt, külföldi városban is voltak tüntetések.

  • December 8. Alkotmány utca (a Kossuth térre nem engedték be őket az engedély ellenére). Tüntetés a törvénytervezet ellen. Lásd alább.
  • December 12. Elfogadták a rabszolgatörvényt. Spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren. A tüntetők megrongálták az adománynak szánt szánkókat.
  • December 13. Tüntetés a Kossuth téren
  • December 14. Tüntetés a budapesti és pécsi Kossuth téren
  • December 16. Tüntetés a Városligetben, a Kossuth téren, majd a tévé székháza előtt (lásd alább).
  • December 17. Tüntetés a tévé székháza előtt.
  • December 18. Tüntetés vidéki városokban (Szombathely, Sopron, Kaposvár). A budapesti Kossuth téren ezúttal csak két tucat ember volt.
  • December 21. Tüntetés a rabszolgatörvény ellen és a sajtószabadságért. A tömeg a Kossuth térről a Várba vonult, Áder János hivatala elé. A tüntetés meghirdetésekor a cél még az aláírás megakadályozása volt, de a köztársasági elnök 20-án aláírta a törvényt. Így a tüntetés az aláírás elleni tiltakozássá változott.
  • Január 5. Szakszervezeti tüntetés, vonulás a Hősök teréről a Kossuth térre. Lásd alább. Az adománynak szánt szánkók még ott állnak a Kossuth téren.
  • Január 18. Metrófoglalás: a tüntetők oda-vissza utaznak a metrón reggel 8-tól a délutáni tüntetésig.
  • Január 18. Félpályás útlezárás a budapesti Váci úton, a Nyugati pályaudvarnál. Teljes kudarc: egyáltalán nem sikerült a forgalmat akadályozni.
  • Január 19. Szakszervezeti országos sztrájk (lásd alább)
  • Február 11.

Szakszervezeti tüntetés december 8-án

Az első rabszolgatörvény elleni tüntetésre a szervezők december 3-án a Kossuth térre kaptak engedélyt, de Kövér László 5-én lezáratta az előre kijelölt helyszínt olyan címen, hogy fogadja Marek Kuchcińskien lengyel politikust.[2] A tüntetést így a Jászai Mari téren tartották, onnan vonult az 5–10 ezer ember az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végébe. A beszédek elhangzása után Komjáthi Imre MSZP alelnök a Kossuth teret visszafoglalni akarván átrohant a rendőrsorfalon egy zászlóval. Senki nem követte. Őt visszazsuppolták. Ezután a tüntetők egy része átvonult a lezárt Kossuth térhez, ahol felsorakoztak a rendőrök. Nem sokkal később sikerült áttörni a sorfalat, a rendőrök hátrébb húzódtak a Parlament bejáratáig.

A délelőtt 10 és déli 1 óra közötti tüntetés alatt a közszolgálati tévé, az M1 végig a párizsi tüntetést mutatta. A déli híradó is Párizsról és az olaszországi tüntetésekről szólt, de a végén egy rövid helyszíni tudósításban beszámolt az eseményről. A képeken csak a riportert lehetett látni, a tüntetőket nem. A riporter tömören összefoglalta a lényeges követeléseket.

A december 16-i tüntetés

Szél Bernadettet és Hadházy Ákost erőszakkal távolítják el a tévé-székházból 2018. december 16-án

A tüntetés a Hősök terén indult, ahonnan a 10–15 ezer ember a Kossuth térre vonult, majd a tüntetés a tévé-székház előtt folytatódott 2500–3000 emberrel.

Az M1 este 9 órás híradója beszámolt a Kossuth téri tüntetésről azzal, hogy az 6 órakor véget ért, de egy szót sem szólt a székház előtti tömegről. Hadházy Ákos bement, hogy ezt elérje, ill. a tévé a korábban felvett Elios-ügyes riportot adja le. Senki nem állt szóba vele, holott egy folyamatosan üzemelő szervezetnek állandóan kell legyen felelős vezetője. Több ellenzéki képviselő csatlakozott hozzá, később összesen 13-an lettek. Egy sminkelőszobába terelték őket. Megállapodtak benne, hogy egy 5-pontos petíciót olvastatnak be. Ott töltötték az éjszakát Papp Dánielre, a tévé igazgatójára várva. A petíciót végül nem olvasták be. Az MTVA szerint az ellenzék csak sajtószemlében létezik.

17-én délelőtt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet a tévé biztonsági őrei erőszakkal kidobták az épületből a rendőrök szeme előtt. A többiek rendőrt hívtak, de a biztonságiak nem engedték be őket az épületbe. Varjú Lászlót megrugdosták, Kunhalmi Ágnes térdére rácsapták a csapóajtót.

Papp Dániel birtokvédelmet kért és kapott a III. kerületi önkormányzat jegyzőjétől. Ez azt jelenti, hogy a rendőrök erőszakkal kidobhatták volna a képviselőket. Ők ezt nem várták meg, hanem önként kijöttek az épületből a tüntetőkhöz.

A január 5-i tüntetés

A szakszervezetek bejelentették a sztrájkkészültséget, és megfogalmazták 4 pontos követelésüket.

A január 7-i hétre adtak időt a kormánynak a tárgyalódelegáció felállítására. A kormány nem tárgyal a tüntetőkkel.

A január 19-i tüntetés

Országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek[3] félpályás útlezárásokkal. Budapesten tüntetés több helyszínről indulva, hogy megnehezítsék a rendőrség dolgát. Vonulás a Kossuth térre. Vidéki városokban: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.[jan19 1]

Az országosnak szánt tüntetésből Budapesten párezer fős tüntetés lett a Várkert Bazárnál.[jan19 2]

A tüntetések hatásai

A törvényjavaslat benyújtása utáni első közvéleménykutatás szerint az emberek 73%-a úgy gondolja, hogy a törvény a munkáltatóknak jó, 12% szerint a munkáltatónak és munkavállalónak egyaránt, 9% szerint a munkavállalóknak jó. A fidesz-szavazókon belül a három szám 38, 35 ill. 18%. (A fennmaradó néhány % nem tudott válaszolni.) Közben a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a törvény jó a munkavállalóknak.[4] De miért akarja jobban tudni, mi a jó nekik, mint ők maguk?

Az emberek 66%-a ért egyet az utcai megmozdulásokkal. A fidesz-szavazókon belül ez az arány 38%.

Figyelemre méltó, hogy a megkérdezettek 92%-a hallott a törvényről.[5]

Ugyanez az intézet egy hónappal később azt mérte, hogy az utcai megmozdulásokkal már csak 17% ért egyet, a törvény valamilyen formában történő eltörlésével 34%; ők egyetértenek a tiltakozókkal. További 8% azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.[6]

Január közepén egy közvéleménykutatás azt mérte, hogy a fidesz ¼ millió szavazót veszített, a Jobbik és a Momentum járt jól.[7]

A tüntetések újdonságai a korábbiakéhoz képest

  • az ellenzék kilépett a boxzsák szerepéből, és kezdeményezni kezdett a parlamentben és az utcán is
  • 2006 óta nem láttunk ilyen heves tüntetéseket
  • a hatalom sem lépett fel ilyen keményen 2006 óta, sőt, az ellenzéki képviselők elleni erőszak azon is túlmutat

Jegyzetek

  1. Magyar Közlöny 207. szám, 2018. december 20.
  2. 2018. évi LV. törvény a gyülekezési jogról. net.jogtar.hu (2018. júl. 31.) 13. § (3) a). „A közrendet veszélyezteti az is, ha… a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező, Magyarországon tartózkodó személy vonatkozásában vállalt kötelezettség teljesítését akadályozza”
  3. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) jövő nevű lábjegyzeteknek
  4. Horváth Bence: Kósa Lajos szerint a munkavállalók érdeke, hogy a kormány 250-ről 400 órára növelje a kivethető túlórák számát. 444.hu (2018. nov. 24.)
  5. Bohus Péter: Publicus: A többség egyetért az utcai tüntetésekkel. index.hu (2018. dec. 21.)
  6. Az emberek fele ért csak egyet a rabszolgatörvény elleni tüntetésekkel. 168ora.hu (2018. jan. 18.)
  7. B. Ferenc Attila: A Jobbik profitált a legtöbbet a tüntetésekből. zsurpubi.hu (2019. jan. 17.)

Források

2019.

Tüntetés január 19-én

Tüntetés január 5-én

Tüntetés december 21-én

Tüntetés december 17-én

Tüntetés december 13-án

Tüntetés december 12-én

Tüntetés december 8-án

November 27.

Kapcsolódó szócikkek