„Börtönbiznisz” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
4. sor: 4. sor:
   
 
A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.
 
A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.
  +
: A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.
   
 
A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket, összesen kb. 100 mFt-t.
 
A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket, összesen kb. 100 mFt-t.

A lap 2020. február 12., 22:23-kori változata

Forrás: atv.hu

A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre. Ezt előre látva tervbe vette 8 új börtön építését 2019-ig, de ezek építését még el sem kezdték.

A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.

A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.

A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket, összesen kb. 100 mFt-t.

A kormány nem akar fizetni. Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”,[1] így ezt külföldön nem vitatják.

2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladja a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva.

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Jegyzetek

Forrás