„Börtönbiznisz” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
6. sor: 6. sor:
 
: A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.
 
: A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.
   
A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket, összesen kb. 100 mFt-t.
+
A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket. A Strausbourgben sorozatosan elveszített kártérítési perek után egy új törvénnyel új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.
   
 
A kormány nem akar fizetni. Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”,<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2015/06/13/magyarorszagon-embertelen-banasmodnak-minosul-a-bortonelet|tit=Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet|aut=Botos Tamás|date=2015-06-13}}</ref> így ezt külföldön nem vitatják.
 
A kormány nem akar fizetni. Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”,<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2015/06/13/magyarorszagon-embertelen-banasmodnak-minosul-a-bortonelet|tit=Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet|aut=Botos Tamás|date=2015-06-13}}</ref> így ezt külföldön nem vitatják.
20. sor: 20. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/01/18/volner-pal-a-bortonbiznisz-tudatos-visszaeles-az-eu-s-es-a-magyar-joggal-is-a-kormany-felfuggeszti-a-karteritesek-kifizeteset|tit=Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését|date=2020-01-18}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/01/18/volner-pal-a-bortonbiznisz-tudatos-visszaeles-az-eu-s-es-a-magyar-joggal-is-a-kormany-felfuggeszti-a-karteritesek-kifizeteset|tit=Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését|date=2020-01-18}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/01/15/felfuggesztette-az-allam-az-elitelteknek-megitelt-karteritesek-kifizeteset|tit=Felfüggesztette az állam az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését|aut=Szurovecz Illés|date=2020-02-15}}
 
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/01/15/felfuggesztette-az-allam-az-elitelteknek-megitelt-karteritesek-kifizeteset|tit=Felfüggesztette az állam az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését|aut=Szurovecz Illés|date=2020-02-15}}
  +
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2020/01/23/elore-szolt-az-ellenzek-hogy-botrany-lesz-a-rabok-kompenzaciojabol||tit=Előre szólt az ellenzék, hogy botrány lesz a rabok kompenzációjából|aut=Magyari Péter|date=2020-01-23}}
   
 
[[Kategória:Jog]]
 
[[Kategória:Jog]]

A lap 2020. február 12., 22:29-kori változata

Forrás: atv.hu

A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre. Ezt előre látva tervbe vette 8 új börtön építését 2019-ig, de ezek építését még el sem kezdték.

A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.

A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.

A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket. A Strausbourgben sorozatosan elveszített kártérítési perek után egy új törvénnyel új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.

A kormány nem akar fizetni. Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”,[1] így ezt külföldön nem vitatják.

2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladja a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva.

A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.

Jegyzetek

Forrás