Börtönbiznisz
A fidesz-kormány 2010–11-ben szigorította a BTK-t, aminek következtében több embert ítéltek börtönbüntetésre. Ezt előre látva tervbe vette 8 új börtön építését 2019-ig, de ezek építését még el sem kezdték.
A fidesz-kormány vállalta a börtönviszonyok emberségesebbé tételét, és ennek elmaradása esetén a kártérítést a raboknak. A börtön ui. nem az embertelen körülményekkel büntet, hanem a bezártsággal, a másokkal való összezártsággal, a szigorú napirenddel, stb. A korábbi embertelen körülmények azt eredményezték, hogy még kevesebben tudtak visszailleszkedni a társadalomba, és ők is embertelenül bántak a többi emberrel a szabadulásuk után.
- A rabok kártalanításáról szóló törvényt 2016-ban az Orbán-kormány kezdeményezte, és a Fidesz szavazta meg, míg az ellenzék elutasította.
A kettő eredményeképp a börtönviszonyok nem javultak, és az elítéltek – a fidesztől kapott jogaikkal élve – benyújtották a kártérítési igényüket. A Strausbourgben sorozatosan elveszített kártérítési perek után egy új törvénnyel új eljárásrendet vezetett be a kormány a panaszok kezelésére: a rabok először a börtönük parancsnokához fordulhattak, aki jogos kifogások esetén megpróbálhatta áthelyezni őket kevésbé zsúfolt vagy különvécés helyre. Ha erre nem volt mód, akkor jöhetett a kártalanítás követelése a büntetés-végrehajtási bíróknál. 1200 és 1600 forint/nap kártalanítást határozott meg a jogos kifogások után a törvény.
A sajtó szerint a kormány nem akar fizetni, bár az erről megjelent kormányrendeletben nem a kifizetés befagyasztása, hanem a végső határidőig való kitolása van.[1]
Az Emberi Jogi Bíróság több esetben megítélte a kártérítést a raboknak. A bíróság ítéletét nem lehet kikényszeríteni, viszont ha a kormány nem hajtja végre, a más országokban elfogott körözött magyar bűnözőket nem fogják kiadni Magyarországnak, hiszen a saját szabályaik tiltják, hogy embertelen viszonyok közé adják ki őket. 2015-ben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy olyan rossz körülmények közt tartják a magyar elítélteket, ami„már embertelen vagy megalázó bánásmódnak minősül”,[2] így ezt külföldön nem vitatják.
- 2015 közepén a fegyintézetek férőhely-kihasználtsága meghaladja a 140%-ot: 13 ezer férőhelyen több mint 18 ezer elítéltet tartottak fogva.
A rabok már 12 ezer (!) pert indítottak, és az eddigi jogerős bírói ítéletek alapján az államnak 10 MFt-t kell fizetnie. Hack Péter szerint az ítéletek azért ilyen súlyosak, hogy az államnak olcsóbb legyen börtönt építeni és az általa vállalt emberi körülményeket megteremteni, mint kártérítést fizetni.
Jegyzetek
- ↑ Botos Tamás: Megjelent a kormányhatározat a börtönkártérítésekről. 444.hu (2020. jan. 21.)
- ↑ Botos Tamás: Magyarországon embertelen bánásmódnak minősül a börtönélet. 444.hu (2015. jún. 13.)
Forrás
- Interjú Hack Péterrel az ATV Egyenes beszéd c. műsorában. Riporter: Rónai Egon.
- Völner Pál: A „börtönbiznisz” tudatos visszaélés az EU-s és a magyar joggal is, a kormány felfüggeszti a kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. jan. 18.)
- Szurovecz Illés: Felfüggesztette az állam az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését. 444.hu (2020. feb. 15.)
- Magyari Péter: Előre szólt az ellenzék, hogy botrány lesz a rabok kompenzációjából. 444.hu (2020. jan. 23.)