Európai Parlament

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2022. november 25., 01:55-kor történt szerkesztése után volt. (→‎2022.)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Az EP frakciócsaládjai 2019.[1][2]
Pártcsalád Röv. Brexit
előtt után
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) EPP 182 187
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége S&D 154 148
Renew Europe RE 108 97
Zöldek/Európai Szabad Szövetség 74 67
Identitás és Demokrácia ID 73 76
Európai Konzervatívok és Reformerek ECR 62
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal GUE/NGL 41
Független 57
Összesen 751 705

Az Európai Parlamentnek 751 képviselője van, ebből 21 magyar. A többséghez 376 szavazatra van szükség. A képviselők frakciókhoz tartoznak, a frakciók csoportjai a frakciócsaládok (pártcsaládok). Az üléseket elsősorban Strasbourgban, másodsorban Brüsszelben tartja, míg a titkárság Luxembourgban van.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Európai Unió

2019. november 27-én az EP megválasztotta az Európai Bizottságot.[3]

2022.

Az EP elfogadta Cseh Katalin javaslatát, hogy az önkormányzatok a kormány megkerülésével, közvetlenül is pályázhassanak EU-támogatásért.[4] A támogatásokat az Ökotárs Alapítványon keresztül nyújtja.[5]

Searchtool right.svgLásd még: Soros-terv#Civil szervezetek

Szeptember 15-én az EP kimondta, hogy Magyarország nem teljes értékű demokrácia, és felszólította a bizottságot, hogy tartsa vissza a Magyarországnak járó pénzeket, ill. gondoskodjék róla, hogy azok közvetlenül az önkormányzatokhoz kerülhessenek.[6] November 24-én újra a magyar pénzek befagyasztását javasolta a Bizottságnak. A javaslatot 416:124:33 arányban fogadták el (73:22:6%).[7] A pénzről az Európai Tanács dönt. A befagyasztáshoz legalább 15 ország kell, aminek az összlakossága az EU 65%-os arányát eléri (közel ⅔ mindkét adatban).

2022. november 23-án az Európai Parlament terrorizmust támogató országnak nyilvánította Oroszországot a civilek bombázása miatt.[8]

2021.

A Parlament előtt álló javaslat a helyreállítási alapnál előírja, hogy a nemzeti hatóságoknak be kell vonniuk a regionális és helyi szerveket a közösségi pénzből megvalósuló reformok és befektetések tervezésébe, megvalósításába. Magyarul: nem lehet a helyi önkormányzatokat kihagyni. Az alapból Magyarország évi 1 M€ vissza nem térítendő forrást kaphat.[9]

Március 3-án a fidesz kilépett a Néppártból, miután az 80%-os többséggel fogadta el, hogy pártot is ki lehet zárni, a kizáráshoz pedig ⅔ kell.[10]

2020.

December elején a fidesznek rengeteg problémája van az EP-ben.[11]

  • a költségvetés vétójával Magyarország egyedül maradt. Lengyelország is elpártolt tőle. Utóbb Lengyelország visszakozott Orbán mellé, de ebből kis híján kormányválság lett.
  • Szájer József lemondása
  • a Deutsch Tamás kizárására tett néppárti indítvány. Deutschot végül nem zárták ki, de 133:6 arányban
    • megfosztották attól a jogtól, hogy a Néppárt nevében szólaljon fel
    • egyes ügyek előadójaként vagy árnyékelőadójaként dolgozzon
    • tisztséget töltsön be az EP-ben. Ez elsősorban a Költségvetési és Ellenőrzési Bizottság alelnöki mandátumát jelenti.[12]
  • Demeter Szilárd kormánybiztos náci kijelentései
  • Gottfried Péter Brüsszelből az MNB Monetáris Tanácsába került, és a másik két brüsszeli tanácsadó is eltávozott
  • egyre többen emlegetik a 7-es cikkely lezárását
  • egyre többen emlegetik a Néppártban, hogy a fidesz nem odavaló

2019.

2019. május 26-án választották meg az európai választók megválasztották az Európai Parlament (EP) jelenlegi képviselőit.

Searchtool right.svgBővebben: EP-választás 2019.

Az első három frakciónak 444 szavazata van. A Néppártnak a fidesz 12+1 mandátuma nélkül is megvan a többsége (169 mandátum).

Nagy-Britannia kilépésével egyes országok mandátumszámai változni fognak (következésképp a frakcióké és a pártcsaládoké is). A kilépés nyertese a Néppárt lesz: nekik nincs brit képviselőjük, viszont a mandátum-újraosztással 5 mandátumot nyernek.

Magyar vonatkozások

Forrás: Facebook/Demokrata híradó

Orbán Viktor szempontjából a tét az volt, sikerül-e az EP-ben többségiként elfogadtatnia a migrásellenességet és a nemzetállamok elsőbbségét az Európai Uniós tervekkel szemben. Orbán teljes vereséget szenvedett: az új EP-nek sokkal fontosabb a klímaváltozás, mint az egyébként is gyakorlatilag megszűnt migráció. Ráadásul a választási kampányban a Néppárt elleni támadásai miatt felfüggesztették, és egyelőre külső szemlélőként várhatja, hogyan döntenek a sorsáról 2020 februárjában.[13]

A Sargentini-jelentést Gwendoline Delbos-Corfield vette át.[14] Szerinte egyelőre nem kell új jelentés, de 2020. február–április között eljön Magyarországra.

2022-ben aztán mégiscsak új jelentést készített a bizottság.

Frakciók

Magyar EP-képviselők
Párt Szám EU-család Lista
KDNP 1 Néppárt 1
DK 4 S&D 5
MSZP 1
Momentum 2 RE 2
Jobbik 1 független 13
fidesz 12
Összesen 21 21

Az alábbi számok a 2020. január 26-i állapotot tükrözik.

Az Identitás és Demokráciának 73 képviselője van, ebből 28 olasz (Matteo Salvini), 22 francia (Marine Le Pen), 11 német. A fidesz kizárta, hogy ehhez a frakcióhoz csatlakozik.[15]

Az Európai Konzervatívok és Reformistáknak (ECR) 66 képviselője van, ebből 26 Lech Kaczyński pártjához, a Jog és Igazságosság-hoz tartozik, 8 a britekhez. A többi országnak legfeljebb 5 képviselője van a frakcióban. A fidesz ezt a pártcsoportot alakította át, amikor 2021. március 3-án kilépett a Néppárt frakciójából.[16]

Jegyzetek

  1. ↑ Hét képviselőcsoporttal indul az új Európai Parlament. www.europarl.europa.eu (2019. aug. 1.)
  2. ↑ Halmai Katalin: Megváltoznak az európai parlamenti erőviszonyok: erősödik a néppárt és a déli szárny. nepszava.hu (2020. jan. 29.)
  3. ↑ Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  4. ↑ Világi Máté: Elfogadta az Európai Parlament Cseh Katalin jelentését, az önkormányzatok közvetlenül is pályázhatnak uniós forrásokra. telex.hu (2022. feb. 15.)
  5. ↑ Kaufmann Balázs: Az Európai Bizottság milliárdos támogatását oszthatja ki az Ökotárs, és ebbe a magyar kormánynak semmi beleszólása nincs. 444.hu (2022. nov. 23.)
  6. ↑ Körömi Csongor: Megszavazta az Európai Parlament: nem tartják Magyarországot teljes értékű demokráciának. telex.hu (2022. szept. 15.) 433:123:28 arányban, azaz ¾-es többséggel.
  7. ↑ Kerner Zsolt: Megszavazta az Európai Parlament: ne adjanak pénzt Magyarországnak. 24.hu (2022. nov. 24.) 72,6%-os arányban.
  8. ↑ Christopher Pitchers: Terrorizmust támogató állammá nyilvánította Oroszországot az Európai Parlament. hu.euronews.com (2022. nov. 23.)
  9. ↑ Halmai Katalin: Nem lehet kihagyni az önkormányzatokat. nepszava.hu (2021. jan. 11.)
  10. ↑ Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)
  11. ↑ Szorult helyzetben a Fidesz az EU-ban, Szájeren kívül más botrányok is kipattantak. gojgo.eu (2020. dec. 4.)
  12. ↑ Deutsch Tamás jogfosztását elfogadta az Európai Néppárt. m.hvg.hu (2020. dec. 16.)
  13. ↑ Kárpáti János: Álomból ábránd – meghiúsultak Orbán Viktor legvérmesebb reményei. 168ora.hu (2019. dec. 21.)
  14. ↑ Kovács Tibor: Magyarországra jön vizsgálódni Judith Sargentini utóda. hirhatter.eu (2019. dec. 13.)
  15. ↑ Szabó Zsuzsanna: Újabb fejlemény a Fidesz EPP-ből való kizárása ügyében. www.napi.hu (2020. jan. 25.)
  16. ↑ Barna Zsuzsa: Iszonyatosan megszívatta magát a Fidesz a néppárti emberkedéssel, Cseh Katalin elárulta, miért. nyugatifeny.hu (2021. márc. 3.)

Forrás

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Európai_Parlament&oldid=27688”