Európai Unió

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2020. november 24., 13:53-kor történt szerkesztése után volt. (→‎EU-s támogatások Magyarországnak)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2019. november 27-én az Európai Parlament hosszú huzavona után megválasztotta az Európai Bizottságot.[1]

Himnusz

Az EU himnusza az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Friedrich Schiller versének két magyar fordítása van, mindkettő jogvédett, ezért magyarul nem énekelhető jogdíjfizetés nélkül (kivéve az oktatást és a politikai rendezvényeket). Emiatt a magyar Wikipédia sem közli a szövegeket.

A kotta és a szöveg itt található.

Ellentétek Magyarország és az EU között

Forrás: Facebook. Feltöltő: Gabor Breyer

Az első konfliktus az alaptörvény volt 2011-ben. Egy új alkotmány új országot jelent, új jogrendszerrel. Elvileg újra kellett volna tárgyalni Magyarország csatlakozását. Az EU azt kérte Magyarországtól, hogy az alaptörvény életbe léptetése előtt várja meg a Velencei Bizottság véleményét, de Orbán Viktor erre nem volt hajlandó. A Bizottság aztán súlyos kifogásokat talált az alaptörvényben.

Ezután kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogállami normák be nem tartása miatt. Az első Sargentini-jelentés fogalmazta meg a jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, amit 2017. május 17-én fogadott el az EP. Miután Magyarország nem válaszolt megfelelően, ezért a jelentés második változata részleteiben sorolja fel a kifogásokat. A jelentés azt javasolja, hogy induljon meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az EU-ból való kizárásra. A jelentést 2018. szeptember 12-én ⅔-os szavazattöbbséggel fogadta el az EP, ami automatikusan megindította Magyarország ellen a kizárási eljárást.

Az eljárást a 2019-es EP-választás után, a szeptembertől az EU elnöki tisztségét adó Finnország gyorsította fel. Antti Rinne finn miniszterelnök úgy látja, hogy három szinten kell elérni a jogállam betartását

  1. tárgyalni kell az érintett állammal
  2. szükség van a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásra
  3. a szubvenciók megvonásának kilátásba helyezése.

Úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor is jelezte, hogy kész belemenni olyan megoldásba, amelynek értelmében a közös normák betartásától teszik függővé az uniós támogatások folyósítását.[2] Ismerjük Orbán Viktor: mást mond zárt ajtók mögött, és mást csinál itthon.

A 7. cikkely szerinti első meghallgatás 2019 szeptemberében volt, ahol általános, a Sargentini-jelentésben kifogásolt kérdések kerültek elő.

A 7. cikkely szerinti második meghallgatás 2019. december 7-én lesz, és kiemelt témák kerülnek elő: a bíróságok és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai, a szólásszabadság és az akadémiai szabadság.[3]

EU-s támogatások Magyarországnak

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 9000 MFt támogatást kaphat az EU-tól, ha le tudja hívni ezeket a pénzeket. 2019 közepén 6000 MFt-nél tartott az átutalt támogatások összege.[4]

Az éves támogatás átlagosan 9000/7 MFt, a költségvetés összege 37000 MFt. Az EU-s támogatás tehát 9000/7/370 = 3,5%-a lesz a költségvetésnek, ha az összes pénzt le tudjuk hívni.

A nettó támogatás évente átlagosan kb. 1200 MFt.[5]

A 2021-2027-es költségvetési ciklusban a támogatásokat jogállami feltételekhez kötötték, mert az EU megelégelte a támogatások megdézsmálását, elsősorban Magyarországon, a kormány által támogatottan. Egy közvéleménykutatás szerint Magyarországon az emberek 36%-a támogatja, másik 36%-a inkább a támogatásra hajlik, mint az elutasításra, és mindössze 5% utasítja el kategorikusan a támogatások jogállami feltételekhez kötését. Az uniós átlag 36+41-3%.[6]

Orbán inkább blokkolja a költségvetés elfogadását, beleértve 2800 MFt vissza nem térítendő támogatást, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.[7] Bár eddig mindig engedtek neki, minden jel arra mutat, hogy ezúttal rosszul mérte fel a helyzetet:

  1. Trump veszített, új szelek fújnak Amerikából
  2. a britek kilépésével megcsappant az EU költségvetése
  3. a német elnökség alatt a vétót Merkel személyes támadásnak veszi
  4. megnőtt az Európai Parlament szerepe a költségvetésben, és ott régóta kritikusak a hangok
  5. Németországnak és Ausztriának elege van a magyar kormány ügyeskedéseiből.

Jegyzetek

  1. Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  2. Szelestey Lajos: Szabad szemmel: a finn miniszterelnök szerint három szinten kell elérni a jogállam betartását Magyarországon. nepszava.hu (2019. okt. 7.)
  3. Halmai Katalin: 7-es cikkely: ezekről a témákról tartanak meghallgatást az Európa-ügyi miniszterek decemberi ülésükön. nepszava.hu (2019. nov. 27.)
  4. Portfólió, 2019. július 11. Linket nem teszek rá, mert archívumba kerül, és utána csak előfizetéssel olvasható.
  5. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: Az EU és az Ön pénze. ec.europa.eu (Hozzáférés: 2019. júl. 11.)
  6. A magyarok több mint kétharmados többséggel támogatják a jogállami feltételeket. hvg.hu (2020. okt. 20.)
  7. Tóth Gergely: Az Európai Parlament semmilyen engedményt nem hajlandó tenni a jogállamiság ügyében. telex.hu (2020. nov. 18.) Orbán inkább lemond 2800 MFt-ről, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.

Források

Kapcsolódó szócikkek