„Európai Unió” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
6. sor: 6. sor:
 
{{lásd még|külpolitika}}
  
{{lásd még|külpolitika}}
   
−
A 2014–20-as költségvetésben 39 M€-t kapott Magyarország az EU-tól. Az eredeti tervek szerint a 2021–27-es költségvetésben 52. M€-t kapna, ha nem vétózna. Ez az első eset az EU történetében, hogy valaki azért vétózik, hogy <em>kevesebb</em> pénzt kapjon.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/verhofstadt_kihagyna_az_orban-kormanyt_a_penzosztasbol.718411.html|tit=Verhofstadt kihagyná az Orbán-kormányt a pénzosztásból|date=2020-11-26}}</ref>
 +
A 2014–20-as költségvetésben 39 M€-t kapott Magyarország az EU-tól. Az eredeti tervek szerint a 2021–27-es költségvetésben 52 M€-t kapna, ha nem vétózna. Ez az első eset az EU történetében, hogy valaki azért vétózik, hogy <em>kevesebb</em> pénzt kapjon.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/verhofstadt_kihagyna_az_orban-kormanyt_a_penzosztasbol.718411.html|tit=Verhofstadt kihagyná az Orbán-kormányt a pénzosztásból|date=2020-11-26}}</ref>
   
 
2020. november 27-én Szájer József magyar EP-képviselőt a belga rendőrség elfogta, amint egy kijárási tilalom alatt tartott szexpartiról az ereszcsatornán próbált elmenekülni, hátizsákjában kábítószerekkel.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3101274_brusszeli-ugyeszseg-szajer-veres-kezzel-menekult-hatizsakjaban-kabitoszereket-talaltak|tit=Brüsszeli ügyészség: Szájer véres kézzel menekült, „hátizsákjában kábítószereket találtak”|aut=Halmai Katalin|date=2020-12-01}} {{utalás|Európai Unió}}</ref> Ő volt a fidesz EP-frakcióvezetője. Azonnal lemondott a mandátumáról.
  
2020. november 27-én Szájer József magyar EP-képviselőt a belga rendőrség elfogta, amint egy kijárási tilalom alatt tartott szexpartiról az ereszcsatornán próbált elmenekülni, hátizsákjában kábítószerekkel.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3101274_brusszeli-ugyeszseg-szajer-veres-kezzel-menekult-hatizsakjaban-kabitoszereket-talaltak|tit=Brüsszeli ügyészség: Szájer véres kézzel menekült, „hátizsákjában kábítószereket találtak”|aut=Halmai Katalin|date=2020-12-01}} {{utalás|Európai Unió}}</ref> Ő volt a fidesz EP-frakcióvezetője. Azonnal lemondott a mandátumáról.

A lap 2021. január 18., 18:38-kori változata

2019. november 27-én az Európai Parlament hosszú huzavona után megválasztotta az Európai Bizottságot.[1]

Ha egyetlen egy nemzeti érdeket akarunk megfogalmazni, az István király óta ugyanaz: a nyugathoz tartozás, az, hogy keletnek vetjük a hátunkat, és a nyugatra tekintünk.

2010-ben a magyar állampolgárok 38, 2020-ban 90%-a értett egyet az EU-hoz tartozással.[2] Az emberek ⅔-a szerint az Unió a legfontosabb állam Magyarország számára.

Searchtool right.svgLásd még: külpolitika

A 2014–20-as költségvetésben 39 M€-t kapott Magyarország az EU-tól. Az eredeti tervek szerint a 2021–27-es költségvetésben 52 M€-t kapna, ha nem vétózna. Ez az első eset az EU történetében, hogy valaki azért vétózik, hogy kevesebb pénzt kapjon.[3]

2020. november 27-én Szájer József magyar EP-képviselőt a belga rendőrség elfogta, amint egy kijárási tilalom alatt tartott szexpartiról az ereszcsatornán próbált elmenekülni, hátizsákjában kábítószerekkel.[4] Ő volt a fidesz EP-frakcióvezetője. Azonnal lemondott a mandátumáról.

2021–27-es költségvetés

Orbán inkább blokkolja a költségvetés elfogadását, beleértve 2800 MFt vissza nem térítendő támogatást, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.[5] Bár eddig mindig engedtek neki, minden jel arra mutat, hogy ezúttal rosszul mérte fel a helyzetet:[6]

  1. Trump veszített, új szelek fújnak Amerikából
  2. a britek kilépésével megcsappant az EU költségvetése
  3. a német elnökség alatt a vétót Merkel személyes támadásnak veszi
  4. megnőtt az Európai Parlament szerepe a költségvetésben, és ott régóta kritikusak a hangok
  5. Németországnak és Ausztriának elege van a magyar kormány ügyeskedéseiből.

Az EU vírus elleni válságkezelésének első lépése volt az Európai Szolidaritási Alap kibővítése. Bár Orbán szerint az országnak nincs rá szüksége, – vétó ide vagy oda – megpályázott és el is nyert az alapból 10 MFt-t.[7]

Az Uniótól kapott hitel gyakorlatilag 0%-os, míg Magyarország a pénzpiacról évi 0,5–1,5 százalékon képes euróhitelt felvenni 2020 novemberében. A Paks-2 építésére kapott orosz hitel kamatozása évi 4,5-4,9 százalék. Ezek különösen a hosszú lejáratú hitelek esetén jelentenek nagy kamatterhet.[8]

Vétó

A költségvetési vitában Orbánt a lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki támogatja, de ez koalíciós válságot idézhet elő akkor, amikor az abortusz-ügy és a vírus kezelése miatt a kormány támogatottsága rendkívül alacsony.[9] Ezért aztán az előrehozott választásokat sem engedheti meg magának. A vétóba Orbánon kívül a Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a Szolidáris Lengyelország párt vezetője zsarolta bele. Lengyelországban nincs korrupció, így nem sokat nyernek a vétóval.

Már jobboldali közgazdászok is megszólaltak a vétó ellen.[10] Karácsony Gergely és Varsó polgármestere az EU-hoz fordul, hogy az önkormányzati szövetségek a kormány megkerülésével kaphassanak támogatást.[11] Amikor az EU felszólította Orbánt, hogy nyilatkozzék, fog-e vétózni, ő belengette, hogy kívülről támogatná a Néppártot az EP-ben. Magyarul: ki akar lépni, mert tudja, hogy úgyis kizárnák.[12]

Végül az Unió több dologban is engedett Orbánnak. Soros György és nyugat-európai szakértők ezt nagyon rossznak tartják. Bár a jogállami feltétel januártól életbe lép, előbb az Európai Bíróságnak jóvá kell hagynia, és minden egyes ügyet külön meg kell majd vitatni az Európa Tanácsban.[13][14] Ezzel az EU értékközösségből érdekközösséggé vált.[15]

Az Európai Bíróság elnöke egy-két hét alatt szokott dönteni a sürgősségről. Ez esetben 9 hónap, ellenkezőleg 2 év körüli lehet az ítélethozatal ideje.[16]

Soros György és Róna Péter Orbán győzelméről beszél. A magyar kormány szerint Orbán megmentette Európát már megint.

Az Európai Parlament megfenyegette a Bizottságot, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt elő ellene, és nem fogadja el a zárszámadását, ha nem hajtja végre betű szerint a jogállami döntéseket.[17]

Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Tanács által Orbánnak adott kedvezményeket. Kimondta, hogy a Tanácsnak nincs sem jogalkotói, sem -értelmezési joga. A döntés 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65 tartózkodás mellett született. Az EP egyúttal azt is kimondta, hogy az egyhangú döntéshozatal elavult, és megújítandó.[18][19] Annyi maradt a határozatban, hogy ha bármely tagállam normakontrollt kérne az Európai Bíróságon, hogy a jogállamisági feltételrendszerről szóló rendelet összhangban van-e az uniós szerződésekkel, akkor addig a Bizottság tartózkodni fog a mechanizmus alkalmazásától.[20]

Himnusz

Az EU himnusza az Örömóda Beethoven IX. szimfóniájából. Friedrich Schiller versének két magyar fordítása van, mindkettő jogvédett, ezért magyarul nem énekelhető jogdíjfizetés nélkül (kivéve az oktatást és a politikai rendezvényeket). Emiatt a magyar Wikipédia sem közli a szövegeket.

A kotta és a szöveg itt található.

Ellentétek Magyarország és az EU között

Forrás: Facebook. Feltöltő: Gabor Breyer

Az első konfliktus az alaptörvény volt 2011-ben. Egy új alkotmány új országot jelent, új jogrendszerrel. Elvileg újra kellett volna tárgyalni Magyarország csatlakozását. Az EU azt kérte Magyarországtól, hogy az alaptörvény életbe léptetése előtt várja meg a Velencei Bizottság véleményét, de Orbán Viktor erre nem volt hajlandó. A Bizottság aztán súlyos kifogásokat talált az alaptörvényben.

Ezután kötelezettszegési eljárás indult Magyarország ellen a jogállami normák be nem tartása miatt. Az első Sargentini-jelentés fogalmazta meg a jogállamisággal kapcsolatos kifogásait, amit 2017. május 17-én fogadott el az EP. Miután Magyarország nem válaszolt megfelelően, ezért a jelentés második változata részleteiben sorolja fel a kifogásokat. A jelentés azt javasolja, hogy induljon meg Magyarország ellen a 7. cikk szerinti eljárás az EU-ból való kizárásra. A jelentést 2018. szeptember 12-én ⅔-os szavazattöbbséggel fogadta el az EP, ami automatikusan megindította Magyarország ellen a kizárási eljárást.

Az eljárást a 2019-es EP-választás után, a szeptembertől az EU elnöki tisztségét adó Finnország gyorsította fel. Antti Rinne finn miniszterelnök úgy látja, hogy három szinten kell elérni a jogállam betartását

  1. tárgyalni kell az érintett állammal
  2. szükség van a 7-es paragrafus alapján zajló eljárásra
  3. a szubvenciók megvonásának kilátásba helyezése.

Úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor is jelezte, hogy kész belemenni olyan megoldásba, amelynek értelmében a közös normák betartásától teszik függővé az uniós támogatások folyósítását.[21] Ismerjük Orbán Viktor: mást mond zárt ajtók mögött, és mást csinál itthon.

A 7. cikkely szerinti első meghallgatás 2019 szeptemberében volt, ahol általános, a Sargentini-jelentésben kifogásolt kérdések kerültek elő.

A 7. cikkely szerinti második meghallgatás 2019. december 7-én lesz, és kiemelt témák kerülnek elő: a bíróságok és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai, a szólásszabadság és az akadémiai szabadság.[22]

EU-s támogatások Magyarországnak

Magyarországon az emberek 36+36%-a támogatja az uniós pénzek jogállamisághoz kötését

A 2014–2020-as költségvetési ciklusban Magyarország 9000 MFt támogatást kaphat az EU-tól, ha le tudja hívni ezeket a pénzeket. 2019 közepén 6000 MFt-nél tartott az átutalt támogatások összege.[23]

Az éves támogatás átlagosan 9000/7 MFt, a költségvetés összege 37000 MFt. Az EU-s támogatás tehát 9000/7/370 = 3,5%-a lesz a költségvetésnek, ha az összes pénzt le tudjuk hívni.

A nettó támogatás évente átlagosan kb. 1200 MFt.[24]

A 2021-2027-es költségvetési ciklusban a támogatásokat jogállami feltételekhez kötötték, mert az EU megelégelte a támogatások megdézsmálását, elsősorban Magyarországon, a kormány által támogatottan. Egy közvéleménykutatás szerint Magyarországon az emberek 36%-a támogatja, másik 36%-a inkább a támogatásra hajlik, mint az elutasításra, és mindössze 5% utasítja el kategorikusan a támogatások jogállami feltételekhez kötését. Az uniós átlag 36+41-3%.[25]

Searchtool right.svgLásd még: Jog#Az Európai Unió és a jogállamiság


Jogi viták

A kormány az Európai Bíróság előtt pereket vesztett az alábbi ügyekben:[26]

  • 1294 menedékkérő kötelező áthelyezése Magyarországra görög és olasz táborokból, és a menekültügyi eljárás lefolytatása. Mire a bíróság az ítéletet kimondta, az ügy okafogyottá vált.[27]
  • a civil szervezetek külföldi finanszírozásának korlátozására vonatkozó jogszabály[28]
  • a felsőoktatási törvény módosítása (lex CEU)[29]
  • a tranzitzónában jogellenesen fogva tartottak ügye[30]
  • a biztonságos tranzitország kreált jogintézménye (a Szerbiából érkező menekültek kérelmének indoklás nélküli elutasítása).[31]
  • a Sargentini-jelentés szavazásakor a tartózkodott szavazatok nem-nek számítanak-e. Ebben még csak főtanácsosi vélemény van, bírósági döntés nincs.

Kilépés

Felmerült a lehetősége, hogy Orbán kilépteti az országot az EU-ból. Ezt népszavazással úgy lehet megakadályozni, hogy az Országgyűlés ne döntsön ilyen kérdésben. Ez ui. nem érint nemzetközi kötelezettséget.[32]

A felmérések szerint a lakosság EU-párti, még a fidesz-szavazók is. Az Euronews telefonos felmérése szerint a magyarok 77 százaléka úgy gondolja, a jogállamisági mechanizmus összekötése az EU-s pénzek kifizetésével jó döntés. A vétót összesen 15 százalék támogatja.[33]

A Medián ugyanebben az időben – 2020. december eleje – 85%-os tagságtámogatást mért. Ebből a fidesz 77%, az ellenzék 94%, a párt nélküliek 86%-ban támogatják az EU-tagságot.

Searchtool right.svgLásd még: Külpolitika

Szabó Tímea az alaptörvény módosítását javasolja, hogy csak népszavazással lehessen kilépni az Unióból.[34]

Jegyzetek

  1. ↑ Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
  2. ↑ Migránsozással nem lehet elfedni a mindenkit károsító vétót. hirklikk.hu (2020. nov. 23.)
  3. ↑ Verhofstadt kihagyná az Orbán-kormányt a pénzosztásból. www.napi.hu (2020. nov. 26.)
  4. ↑ Halmai Katalin: Brüsszeli ügyészség: Szájer véres kézzel menekült, „hátizsákjában kábítószereket találtak”. nepszava.hu (2020. dec. 1.) → Európai Unió
  5. ↑ Tóth Gergely: Az Európai Parlament semmilyen engedményt nem hajlandó tenni a jogállamiság ügyében. telex.hu (2020. nov. 18.) Orbán inkább lemond 2800 MFt-ről, de nem enged beleszólást a magyar jogrendbe.
  6. ↑ Rónay Tamás: Öngyilkos hazárdjáték. nepszava.hu (2020. nov. 23.)
  7. ↑ Ujhelyi István: Orbán vétózik, de azért 9 milliárdot még elkér a Szolidaritási Alapból. hirklikk.hu (2020. nov. 24.)
  8. ↑ Magyar vétó: több ezer milliárd forint lehet a tét. nepszava.hu (2020. dec. 5.)
  9. ↑ Halmai Katalin – Rónay Tamás: Koalíciós válság a vétó miatt: puhulhat a lengyel ellenállás. nepszava.hu (2020. dec. 4.)
  10. ↑ Elég volt: már jobboldali közgazdászok is tiltakoznak Orbán eszelős vétója ellen. nyugatifeny.hu (2020. dec. 6.)
  11. ↑ Letter of Polish and Hungarian Municipalities to the European Institutions. budapest.hu (magyarul) (2020. dec. 7.)
  12. ↑ Jabronka Richárd: Orbán elvesztette a fejét: újabb levelet írt, amiben jelzi, menekülne a Néppártból. ellenszel.hu (2020. dec. 7.)
  13. ↑ Soros: Orbán az EU-kilépésre készült, mert nem engedheti meg magának, hogy lelepleződjön a korrupt rendszere. roviden.hu (2020. dec. 11.)
  14. ↑ Komócsin Sándor: Az EU eladta a lelkét az ördögnek - külföldi vélemény a magyar-lengyel ügyről. www.napi.hu (2020. dec. 11.)
  15. ↑ Róna Péter: Amit Orbán elért, az megelőzhette volna a brexitet. index.hu (2020. dec. 12.)
  16. ↑ Halmai Katalin: Vétókompromisszum: Sajtpapír vagy szentírás? nepszava.hu (2020. dec. 12.)
  17. ↑ Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti von der LeyenéketHalmai Katalin: Az EP bizalmatlansági indítvánnyal fenyegeti von der Leyenéket. www.szemtolszembe.eu (2020. dec. 15.)
  18. ↑ Hatalmas pofon a Fidesznek: nem fogadta el az EU parlament az Orbán-Merkel paktumot. hirhugo.hu (2020. dec. 17.)
  19. ↑ Az Európai Parlament mondhatni megsemmisítette az Orbánnak tetsző megállapodást: nem érvényes a jogállamisági mechanizmus felfüggesztése. fuggetlenhirek.info (2020. dec. 20.)
  20. ↑ Windisch Judit: Leszámolhatunk Orbán Viktor tévedhetetlenségének mítoszával". hvg.hu (2020. dec. 14.) Előfizetéssel olvasható.
  21. ↑ Szelestey Lajos: Szabad szemmel: a finn miniszterelnök szerint három szinten kell elérni a jogállam betartását Magyarországon. nepszava.hu (2019. okt. 7.)
  22. ↑ Halmai Katalin: 7-es cikkely: ezekről a témákról tartanak meghallgatást az Európa-ügyi miniszterek decemberi ülésükön. nepszava.hu (2019. nov. 27.)
  23. ↑ Portfólió, 2019. július 11. Linket nem teszek rá, mert archívumba kerül, és utána csak előfizetéssel olvasható.
  24. ↑ Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete: Az EU és az Ön pénze. ec.europa.eu (Hozzáférés: 2019. júl. 11.)
  25. ↑ A magyarok több mint kétharmados többséggel támogatják a jogállami feltételeket. hvg.hu (2020. okt. 20.)
  26. ↑ Arató László: Sorra dőlnek meg a kormány jogi érvei európai szinten. hvg.hu (2020. dec. 3.)
  27. ↑ Serdült Viktória: Magyarország elveszítette a második kvótapert is az Európai Bíróságon. hvg.hu (2020. ápr. 2.)
  28. ↑ Serdült Viktória: Európai Bíróság: jogellenes a magyar civiltörvény. hvg.hu (2020. jún. 18.)
  29. ↑ Az Európai Bíróság elkaszálta a lex CEU-t. hvg.hu (2020. okt. 6.)
  30. ↑ Kimondta az Európai Bíróság: a magyar állam jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket Röszkénél. hvg.hu (2020. máj. 14.)
  31. ↑ Európai Bíróság: Nem lehet csípőből elutasítani a Szerbián át érkező menedékkérőket. hvg.hu (2020. márc. 19.)
  32. ↑ Lattmann Tamás: Néhány gondolat az EU-ból való esetleges kilépésről. lattmanntamas.hu (2020. dec. 7.)
  33. ↑ Euronews: csak a magyarok 15 százaléka helyesli Orbán vétóját. 168ora.hu (2020. dec. 8.)
  34. ↑ A Párbeszéd alaptörvénybe foglaltatná, hogy csak népszavazás után lehessen kilépni az EU-ból. nepszava.hu (2020. dec. 8.)

Források

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Európai_Unió&oldid=16582”