Európai Bizottság
Az Európai Bizottság az Európai Unió „kormánya”. Egyedül neki van joga jogszabálytervezetet benyújtani az Európai Parlamentnek.
Vezetőjét az Európa Tanács jelöli, minden tagország (kormánya) jelöl egy-egy biztost. Az Európai Parlament szavaz a testületről (egyben, nem tagonként: vétójog). A parlamenti bizottságok viszont meghallgatják a jelölteket, és javasolhatnak változtatásokat. A bizottság összetételét végül az Európa Tanács hagyja jóvá minősített többséggel.[1]
2019-es EP-ciklus
Ursula von der Leyen a Bizottság vezetője, aki Jean-Claude Juncker utódja lett. Eredetileg Manfred Webert jelölték a tisztségre, de őt nem fogadta volna el az EP, ezért visszalépett. A bizottsági vezetők meghallgatása szeptember végén lesz, a Bizottságról októberben szavaz az Európai Parlament.
Az EP november 27-én 461:157:89 arányban megszavazta a bizottságot. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar igent nyomott.[2]
A Bizottság első legfontosabb feladata 100 napon belül klímavédelmi tervet készíteni.
A magyar EU-biztos
A magyar Trócsányi László biztosi jelölését az Európai Parlament elutasította. Ursula von der Leyen két nevet kért a magyar kormánytól: Várhelyi Olivér mellett egy nőét is.[3] Az utóbbit Orbán elutasította, és Ursula von der Leyen elfogadta Várhelyi Olivér jelölését.
November 15-én az EP Külügyi bizottsága elutasította Várhelyit. A 72 képviselő ⅔-ára, 48 szavazatre lett volna szüksége Várhelyinek, de csak 30-at kapott jobb-, szélsőjobb, illetve euroszkpetikus képviselőktől.[4]
Az elutasításban feltehetően komoly szerepet játszott Orbán elszólása a Türk Tanácsban:
| „ | Magyarország jelenleg azért harcol, hogy a hamarosan felálló új Európai Bizottságban a bővítés- és szomszédságpolitika portfólióját kapja. Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (...) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal. Ha sikerül megszerezni ezt a portfóliót, akkor örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit.[5] | ” |
| – Orbán Viktor | ||
Az EU-biztos nem fogadhat el utasításokat semmilyen kormánytól (a sajátjából sem), kizárólag az EU érdekében tevékenykedhetik. Ezt Várhelyi meg is ígérte a meghallgatáson.
Várhelyinek ezután írásban feltett kérdésekre kellett válaszolnia, ami után a külügyi bizottság átengedte.[6] Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy az EP a jövő héten szavazzon a Bizottságról.
Jegyzetek
- ↑ Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelöltek névsorát. nepszava.hu (2019. szept. 9.)
- ↑ Megszavazta az Európai Parlament, startra kész az új Bizottság. nepszava.hu (2019. nov. 27.) 461:157:89 arányban. Cseh Katalin és Donáth Anna tartózkodott, a többi magyar megszavazta..
- ↑ Egy női biztost is jelölniük kell Orbánéknak. 24.hu (2019. okt. 15.)
- ↑ Halmai Katalin: Meggyőzőnek tűnt, de elbukott Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottsága előtt. nepszava.hu (2019. nov. 15.)
- ↑ Rényi Pál Dániel: Dobrev: Orbán elszólta magát, Várhelyi Olivér nem lesz bővítési biztos. 444.hu (2019. nov. 2.)
- ↑ Átengedte a külügyi bizottság Várhelyit. magyarnarancs.hu (2019. nov. 19.)
Források
- Kárpáti János: Munkába áll az új Európai Bizottság, az öt legfontosabb tisztségből három baloldali kézben van. 168ora.hu (2019. dec. 1.) A biztosok feladatai.
- Kálmán Attila: Éppen csak, de megválasztották Ursula von der Leyent az EU csúcsvezetőjének. 24.hu (2019. júl. 16.)
- Kerner Zsolt: Trócsányi lehetséges bukásáról ír a Guardian. 24.hu (2019. szept. 8.) De miért szükségszerű, hogy Trócsányi biztos legyen? Ez valami természeti törvény? Az EP az egész bizottságról szavaz, az egyes tagokba nincs beleszólása.