„Gazdaság” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
 
(214 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
  +
{{lásd még|Költségvetés}}
−
A 2020 elején kezdődő járvány, majd az [[orosz-ukrán háború]] az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés.
  
   
  +
Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.<ref>{{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/harom-perc-kiugro-egyenlotlenseg-magyarorszagon-a-felso-tiz-szazaleke-az-osszvagyon-fele/32408404.html|tit=Kiugró egyenlőtlenség: Magyarországon a felső tíz százaléké az összvagyon fele|date=2023-05-12}}</ref>Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.<ref>[https://www.nyomtassteis.hu/wp-content/uploads/2023/05/nyomtassteis-304szam.pdf Nyomtass te is!] 2023. május 16.</ref>
−
Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.
  
   
  +
A 2020 elején kezdődő járvány, majd az [[orosz-ukrán háború]] az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd [[#vál22|alább]]).
−
A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/klikktv/felcsuti-peter-a-kulonadokkal-a-magyar-gazdasag-megtanult-egyutt-elni-az-eltelt-evtizedben/1132|tit=A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben|date=2022-05-27|Németh Péter interjúja Felcsúti Péterrel}}</ref>
  
   
  +
Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.<ref>{{CitWeb|url=https://nyugatifeny.hu/2022/06/23/oruletes-tempoban-csuszunk-le-a-lejton-elfogytak-az-emberek-soha-nem-latott-krizissel-nez-szembe-magyarorszag|tit=Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország|date=2022-06-23}}</ref>
−
Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.
  
  +
  +
2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/12/09/a-kormany-mostantol-az-orszaggyules-jovahagyasa-nelkul-is-atirhatja-a-koltsegvetest|tit=A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést|aut=Bódog Bálint|date=2022-12-09}}</ref> {{vél|Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.}}
  +
  +
A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/inflacio-oroszorszag-haboru-interju-corvinus-energia.771593.html|aut=Takáts Előd|tit=Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba|ass=Riporter: Németh Tamás|date=2023-05-23}}</ref>
  +
  +
  +
[[Fájl:Külker egyenleg.png|bélyegkép|jobbra|713px|Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: [https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220801/megsem-olyan-szep-a-kulkereskedelmi-merleg-558927 Portfolió] ]]
  +
  +
== A magyar gazdaság válságának okai ==
  +
Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugatnak alkonyodik. {{vél|A szocializmus idején azt mondták, a kapitalizmus halódik. De szép halál! – így az akkori vicc.}} Ha ez így lesz is, vagy 200 évig fog tartani. Erre most nem lehet gazdaságpolitikát építeni.
  +
  +
{{forr1|{{youtube|fd9FJq3336Q|16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH adatai szerint|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Rónai Egon|date=2023-09-10}} {{jegyz}}}}
  +
  +
2023 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás – és ezzel a növekedés – legfőbb gátja a lakossági kereslet. Magyarul: az embereknek nincs pénzük, és ez a belföldre termelők beruházásaira is hat, a költségvetés hiánya nő a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) csökkenése miatt. Emiatt adókat kell emelni, ami növeli az inflációt, amitől még jobban csökken a kereslet… és kész az ördögi kör.
  +
  +
[[Róna Péter]] szerint a lakosság pénzhiányának az oka az, hogy a [[GDP]]-ben a munkajövedelem aránya alacsony a tőkejövedelemhez képest. Míg nálunk a GDP 40–42%-a jut a munkának és a fennmaradó 58–60% a tőkének, Németországban fordított az arány: 62:38% (pedig Németország egyáltalán nem tekinthető tőkehiányosnak).
  +
  +
A megoldás egy radikális adóreform. A vállalkozások adóját teljesen át kell alakítani, mert a multik olyan adókedvezményeket kapnak az államtól, hogy a befizetett adójukból még a működésüket lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztése és fenntartása sem jön ki. Mindez azért alakult így, mert az állam a jólét helyett a GDP-t akarja növelni.<ref>{{jegyz}} {{youtube|tsJAvGUnU98|Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal?|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Valet Vitéz|date=2023-09-30}}</ref>
  +
{{bővebben|GDP#GDP és jólét}}
  +
  +
A jövedelmeket progresszívan kell adóztatni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (áfa) csökkenteni kell az [[infláció]] csökkentése érdekében.
   
 
== Életszínvonal ==
  
== Életszínvonal ==
  +
[[Fájl:Infláció2208.jpg|bélyegkép|jobbra|400px|Élelmiszer-infláció egy év alatt]]
  +
 
Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.
  
Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.
   
 
Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.<ref>{{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2021/02/05/az-eurostat-leleplezte-orbant/|tit=az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben|date=2021-02-05|aut=Jabronka Richárd}}</ref>
  
Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.<ref>{{CitWeb|url=http://ellenszel.hu/2021/02/05/az-eurostat-leleplezte-orbant/|tit=az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben|date=2021-02-05|aut=Jabronka Richárd}}</ref>
  +
  +
=== Infláció ===
  +
{{bővebben|Infláció}}
  +
  +
[[Fájl:Infláció18-22.png|bélyegkép|none|700px|Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: [https://www.lakmusz.hu/csak-reszben-teheto-felelosse-a-haboru-a-gigantikus-merteku-inflacioert/ Lakmusz] ]]
  +
[[Fájl:Háborús infláció.jpg|bélyegkép|none|700px|A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → [https://www.lakmusz.hu/csak-reszben-teheto-felelosse-a-haboru-a-gigantikus-merteku-inflacioert/ Lakmusz] ]]
  +
  +
=== Bérek ===
  +
{{bővebben|Bérek}}
  +
  +
== Maastrichti kritériumok ==
  +
{{lásd huwiki|Konvergenciakritériumok (Európai Unió)}}
  +
  +
* a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
  +
* az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
  +
* az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.
  +
  +
A kritériumokat a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényesek.
  +
  +
== Adósság ==
  +
A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).
  +
  +
A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.
  +
  +
Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szeretné levinni.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/20230930_novekedes_inflacio_realkamat_Matolcsy_Gyorgy_Nagy_Marton_Varga_Mihaly_HVG|tit=Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot|aut=Farkas Zoltán|date=2023-09-30}}</ref>
  +
  +
== Befektetések ==
  +
2022-ben a tőkeberuházások 48%-a keletről, 42%-a nyugatról jött, a 42%-ból 30% Németországból.
  +
  +
Orbánék bizonyos szektorokat magyar kézbe akarnak venni. Eddig kifizették a távozó cégeket, most EU-pénzek híján adminisztratív előírásokkal üldözik el őket.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/07/nemet-befektetok-kiszoritasa-magyargyulolet-szijjarto-peter/|tit=Ezért kapnak egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból|aut=Vitéz F. Ibolya|aut2=D. Kovács Ildikó|date=2023-08-07}}</ref>
  +
  +
== {{anchor|FDI}} A költségvetés külső bevételei (FDI) ==
  +
[[Fájl:Fdi.png|jobbra]]
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/05/30/fdi-eu-penz-nagy-marton-multiceg-kulfoldi-toke-unios-tamogatas-beruhazas-epitoipar-gazdasagfejlesztes-allam-catl-ekd-akkugyar-akkumulatorgyar/|tit=Döntési hatalom esik ki a kormány kezéből – így üt vissza az EU-pénzek eltűnése|aut=K. Kiss Gergely|date=2023-05-30}} {{fontos}}}}
  +
Háromféle külső (nem itthon megtermelt) bevétel van:
  +
* EU-források
  +
* a külföldi cégek befektetései ({{enlink|FDI}})
  +
* hazautalt pénzek
  +
  +
EU-pénzek híján a költségvetés most az FDI-kre van utalva. Ennek több hátránya van:
  +
* a befektetés egyszeri hatás (ráadásul nem is mindig pénzben, hanem eszközökben jön), ami után a haszon kivonása következik, vagyis újabb FDI-vel kell pótolni. Az FDI nem okoz tartós GDP-növekedést.
  +
* a befektetések összege kiszámíthatatlan
  +
* az FDI-ket az államnak támogatnia kell adókedvezményekkel, infrastruktúrával
  +
* a kormány nem tudja befolyásolni, mire költsék az FDI-pénzeket
  +
  +
=== Hitelminősítők ===
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt; width: 350px"
  +
|+ Hitelminősítők Magyarországról
  +
! Dátum !! Fitch Ratings !! S&P Global Ratings !! Moody's Investors Service
  +
|-
  +
| 2023&nbsp;elején || style="text-align: center" | BBB&nbsp;+ || style="text-align: center" | BBB || style="text-align: center" | Baa2
  +
|-
  +
| 2023.&nbsp;jan.&nbsp;27. || || style="text-align: center" | BBB &minus;
  +
|-
  +
| 2023.&nbsp;jún. || style="text-align: center" | BBB&nbsp;&minus;
  +
|-
  +
| 2023.&nbsp;dec. || style="text-align: center" | BBB&nbsp;&minus;
  +
|}
  +
  +
2023. decemberben a Fitch 5,6%-os hiányt vár 2023-ra (a cél 5,2%), 4,2%-ot 2024-ra (a cél 2,9%), 3,2%-ot 2025-re. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 68%, a magas inflációnak köszönhetően csökkent a GDP növekedésének következtében. A gazdaság 0,6%-kal zsugorodik, 2024-re 3%-os növekedés várható a vásárlóerő növekedésének köszönhetően. A gazdaságpolitika hiteltelen, a kormányzás minősége egyre romlik.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20231215_Fitch_A_magyar_kormany_iden_es_jovore_is_tul_fog_koltekezni|tit=Fitch: A magyar kormány idén és jövőre is túl fog költekezni|aut=Kovács Gábor|date=2023-12-15}}</ref>
  +
  +
2023. januárban a Fitch hitelminősítő <code>BBB+</code>-ról <code>BBB-</code>-ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/01/21/negativra-modositotta-a-magyar-allamados-osztalyzat-kilatasat-a-fitch-ratings|tit=Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings|aut=Nagy Nikoletta|date=2023-01-21}}</ref>
  +
  +
Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2023/01/28/s-p-standard-and-poors-leminositette-magyarorszagot-befektetesre-ajanlott-bbb-minusz-hitelminosito|tit=Leminősítette Magyarországot az S&P|aut=Iván András|date=2023-01-28}}</ref>
  +
  +
A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.<ref>[https://www.facebook.com/BodnarZoltanAlternativaKor/posts/pfbid0Pvce4KmPxym37NfTz5aYLcEtdUBydtZLbg9GrN4pahTrK5PfVLXmNY7NnZhD5Wpul Facebook/Bodnár Zoltán] 2023. január 24.</ref>
   
 
== 2023 ==
  
== 2023 ==
  +
{| border="1" style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
−
A költségvetés fő összege 26.000 MFt.
  
  +
|+ Kilátások a Fitch szerint<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20231006_Veszjoslo_velemenyt_adott_ki_Magyarorszagrol_az_egyik_nagy_hitelminosito|tit=Vészjósló véleményt adott ki Magyarországról az egyik nagy hitelminősítő|date=2023-10-06}}</ref>
  +
! !! 2023 !! 2024 !! 2025
  +
|-
  +
| Hiány || style="text-align: right" | 5,2 || style="text-align: center" |3,7
  +
|-
  +
| Növekedés || style="text-align: right" | &minus;0,9 || style="text-align: center" |3,0 || style="text-align: center" |3,0
  +
|-
  +
| Infláció || style="text-align: right" | 17,9 || style="text-align: center" | 5,3 || style="text-align: center" | 3,1
  +
|}
  +
{{bővebben|Költségvetés#2023}}
   
  +
A 2022-es rekord hiány után rekord többletet mutat a külkereskedelmi mérleg. Ennek 41%-át az energia teszi ki (az árak és a fogyasztás együttes csökkenése), 44%-ot a fogyasztás csökkenése (aminek következtében az import is csökkent), 15%-át az export javulása (akkumulátorgyárak, jármű- és a villamosgép-gyártás). (''Portfolio'')
−
== 2022 – Orbán-csomag ==
  
−
Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.<ref>{{CitWeb|url=https://mfor.hu/cikkek/makro/teljes-fordulatot-kovetel-az-orban-kormanytol-matolcsy-gyorgy--.html|tit=Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György|date=2022-01-24}}</ref>
  
   
  +
Az {{enlink|https://en.wikipedia.org/wiki/European_Bank_for_Reconstruction_and_Development|EBRD}} 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/gazdasag/ebrd-prognozis-magyarorszag-gdp-novekedes.771295.html|tit=Jó jegyeket kapott a magyar gazdaság az EBRD-től|date=2023-05-16}}</ref>
−
2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.
  
−
{{bővebben|Orbán-csomag}}
  
   
  +
2023. augusztusban folytatódott a gazdaság csökkenése. A leginkább meglepő az üzemanyag-fogyasztás 18%-os visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal csökkent ′22. augusztusához képest. A ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15% volt a visszaesés, a gyógyszer- és illatszertermékeknél viszont 4,8%-kal nőtt.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/04/kiskereskedelmi-forgalom-2023-augusztus-zsugorodott/|tit=Augusztusban a boltok forgalma zsugorodott, a benzinkutaké beszakadt|aut=Vaskor Máté|date=2023-10-04}}</ref> {{vél|Ez lesz a következő, ahol a lakosság spórolni fog.}}
−
=== Surányi György véleménye ===
  
−
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/live/?ref=watch_permalink&v=3260682384206247|tit=Klasszis Klub Surányi Györggyel|date=2022-06-23}}}}
  
−
2010 és 2022 között 50%-kal esett a forint árfolyama. Az ukrán háború kitörése óta 13%-kal.
  
   
  +
A beruházások drámaian zuhantak a 2. negyedévben, mert a beruházók kiszámíthatatlannak találják a kormányt.
−
Az infláció 10.7%, az elfojtott inflációval (árstoppok) 15% körül van, aminek csak a fele külső hatás.
  
   
  +
[[Róna Péter]] szerint az év végére elérhető az egy számjegyű [[infláció]], de a gazdaság legalább a jövő év 3. negyedévéig recesszióban marad.<ref>{{jegyz}} {{youtube|JK_XUQxQv0M|Aki 1956 mellett nem áll ki, az aljas gazember!|aut=Róna Péter|ass=Riporter: Gulyás Balázs|date=2023-08-31}}</ref>
−
Az egyik hitelminősítő az 5 legsérülékenyebb országok közé sorolta. A következő országértékeléskor ilyenkor a kilátások romlása szokott következni. A kockázati felár már most 2,5%.
  
   
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://444.hu/2023/04/15/nem-veletlen-hogy-magyarorszagon-lett-kiugroan-magas-az-inflacio|tit=Nem véletlen, hogy Magyarországon lett kiugróan magas az infláció|aut=Czinkóczi Sándor|ass=Surányi György előadásának összefoglalója|date=2023-04-15}}}}
−
A makromutatók 2017 eleje óta romlanak. Akkor a folyó fizetési mérleg többlete 5–6%, a külföldi finanszírozás a GDP 7–8%-a volt. 10 M€ volt a kereskedelmi többlet.
  
   
  +
2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.
−
Folyamatos csökkenés után 2020 óta a kereskedelmi mérleg negatív, 2022 első negyedében már -2,5 M€ volt, amit a beáramló tőke már nem tud lefedni, azaz a külső adósság is növekedni kezdett.
  
   
  +
A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.
−
Az infláció 2017-től kezdett nőni. A pandémia okozta nyersanyagár-csökkenés deflációt okozott 2020-ban, de utána folytatódott a növekedés. 2020. januárban 4,7% volt a fogyasztói árak emelkedése, míg az EU-ban 0,5%. Ez csökkentette az inflációt, viszont a GDP 3–4%-ával túlfűtött gazdaságpolitika újra növelte.
  
   
  +
A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.
−
A gazdaság növekedése nem csökkentette a 2%-os hiányt (anticiklikus működés). Az EU-ból 3–3,5% GDP-arányos támogatásban részesültünk, ami olyan többletkeresletet okozott, ami mögött nem volt belföldi jövedelem, ezért inflációs hatása volt. 2019-re elfogyott a tőke- és munkaerőtartalék.
  
   
  +
A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.
−
2021-ben a 7%-kal növekvő gazdaság ellenére 8%-os volt az államháztartási hiány. Ez a rossz gazdaságpolitika eredménye. A 2022 eleji választási pénzözön mind az infláció, mind a külső egyensúly szempontjából igen kedvezőtlen, ráadásul egyetlen strukturális feszültséget sem oldott fel (pedagógusok, egészségügyi szakdolgozók, szociális munkások, fegyveres testületek bére, a kutatás-fejlesztés és egészségügy helyzete), vagyis sem a bérfeszültségeket, sem a gazdaság versenyképességét nem javította. A GDP-arányos háztartási hiány meghaladja a 10%-ot.
  
   
  +
A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.
−
== 2021 ==
  
−
Az értelmetlen beruházások egy része:
  
−
* a kínai elitegyetem kampuszának felépítése kínai hitelből 540 milliárd
  
   
  +
Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.
−
== 2020. ==
  
−
{{bővebben|2020#Gazdaság}}
  
   
  +
Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.
−
A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.<ref>[https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0004.html 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson] KSH</ref>
  
   
  +
2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.
−
Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/hollai.gabor.momentum/posts/1217995925286003|tit=történelmi csúcson a magyar államadósság!|aut=Hollai Gábor|date=2021-04-06}}</ref>
  
−
* lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd
  
−
* kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  
−
* a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd
  
−
* atlétikai VB 192 milliárd
  
−
* győri víziélménypark 7,5 milliárd
  
−
* Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  
−
* a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd
  
   
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://www.valaszonline.hu/2023/01/06/kozgazdasz-kibeszelo-2023-valsag-inflacio-realberek-visszaeses-bod-peter-akos-madar-istvan/|tit=„Ez gazdaságpolitikai abszurd” – közgazdász kibeszélő 2023 magyar kilátásairól|aut=Laky Zoltán|date=2023-01-06}}}}
−
A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mellar-magyar-gazdasag-orban-kormany-gazdasagmento-akcio-valsag.721344.html|tit=Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról|aut=Szabó Zsuzsanna|date=2021-01-13}}</ref>
  
   
  +
2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az [[energiaárak]]on múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.
−
== 2019. november vége ==
  
−
Ismét rekord összegű a költségvetés hiánya. Az első 10 hónapban 664,7 MFt-vel emelkedett, most 29 252 MFt. A GDP-arányos államadósság az első fél évben 2%-kal csökkent, a félév végén 68,2% volt. Ebből
  
−
* a példátlanul gyenge Ft/€ árfolyam 136,3 MFt
  
−
* a $/€ keresztárfolyam 39,3 MFt
  
−
A lakosság 1051 MFt összegű államkötvényt vett. A devizaadósság törlesztésére 661,9 MFt ment el. {{vél|Nyilván forintadósság lett belőle.}}
  
   
  +
Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.
−
Az adósságon belül a devizaadósság folyamatosan csökken, most 17,8%. A kormány célja, hogy forintban legyen az adósság minél nagyobb része, a devizáktól való függőség csökkentésére. {{vél|Ez azt jelenti, hogy folyamatosan romlani fog a forint átváltási aránya.}}
  
   
  +
{{vonal}}
−
A költségvetési adósság teszi ki az államadósság 97%-át.
  
   
  +
Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:
−
Forrás: {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3058396_szazmilliardot-bukik-az-allam-a-forintgyengulesen|tit=Százmilliárdot bukik az állam a forintgyengülésen|date=2019-11-26}}
  
  +
* az ellátási láncok akadozása
  +
* többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
  +
* az energiaárak okozta költségsokk.
   
  +
Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.
−
A Portfólió szerint 325 MFt-t utalt át a Bizottság azon az áron, hogy 400–420 MFt pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány a 2014–2020-as fejlesztési ciklusbeli támogatás felhasználási szabálytalanságok miatt.
  
   
  +
A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.
−
== Korábbi adatok ==
  
−
{| style="float: right; clear: right; margin-left: 10pt"
  
−
| [[Fájl:Gazdaság 2019-21.jpg|bélyegkép|none|500px|Előrejelzés 2020. november. Forrás: [https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/policy-agenda-kilabalas-valsag-koronavirus.718413.html napi.hu] ]]
  
−
| rowspan="2" | [[Fájl:Államadósság 2020.jpg|bélyegkép|center|500px|Forrás: [https://www.facebook.com/hollai.gabor.momentum/photos/a.405893489829588/1218601345225461/ Hollai Gábor] (Facebook) ]]
  
−
|-
  
−
| [[Fájl:Árak 2010 2022.jpg|bélyegkép|center|500px|Forrás: [https://www.facebook.com/nyomtassteis/photos/a.365959280494052/1377858355970801/ Facebook/Nyomtassteis] ]]
  
−
|}
  
−
[[Fájl:Hiány 2019.png|bélyegkép|jobbra|Magyarország a felső piros. Forrás: [https://infogram.com/31e7b10a-c817-43b1-b411-7f1030820db8 EuroStat] ]]
  
−
[[Fájl:A GDP növekedése az EU-ban.png|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://infogram.com/az-unios-orszagok-gdp-novekedese-2010-tol-2018-ra-1h17490nkjrq4zj Infogram] ]]
  
−
[[Fájl:Államadósság 1972 óta.jpg|bélyegkép|jobbra|Államadósság 1972 óta. Forrás: [https://www.facebook.com/photo/?fbid=467146157740678&set=gm.845507556045710 Facebook/Nagy Sándor] ]]
  
   
  +
Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.
−
2019. november 29-én az euró elérte a 337,24 Ft-t. A GDP növekedése az év 3. negyedében elérte az 5%-ot.<ref>{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20191129_Reszletezte_a_KSH_mitol_nott_ekkorat_a_magyar_GDP|tit=Részletezte a KSH, mitől nőtt ekkorát a magyar GDP|date=2019-11-29}}</ref>
  
−
Surányi György szerint 2020-ban 6%-os forintleértékelés várható, azaz a lakosság elveszíti a vagyonának 6%-át.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/suranyi-a-gyenge-forint-leertekeli-magyarorszagot/358399?fbclid=IwAR2J8mmx1uwWmx-4_-0R3AHrbed1KwSIe11x_Vcm0gy77l0ERRpXcRtJwfk|tit=Surányi: a gyenge forint leértékeli Magyarországot|aut=Kardos Ernő|date=2019-12-27}}</ref>
  
   
  +
Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.
−
A GDP 2017-ben 38,4 eMFt = 118 M€ volt, 2020-ban 46–47 eMFt lesz.
  
   
  +
A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.
−
Az EU-tól évente 3,5 milliárd €-t kapunk, és a nemzeti jövedelem valamivel több, mint 1%-át kell befizetni, azaz 1,18&nbsp;€-t.
  
   
  +
Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.
−
Magyarország adja az EU GDP-jének 0,86%-át.<ref>{{hulink|Európai országok GDP szerinti listája}} és némi százalékszámítás.</ref>
  
  +
{{lásd még|Kína}}
   
  +
== 2022 ==
−
2018-ban a magyar hiány 2,2% volt, míg az Uniós átlag -0,6%. Luxemburg, Bulgária és Málta államháztartása GDP-arányosan 2 százalékos vagy afölötti pluszban zárt, de Németország és Hollandia is 1,5 százalék fölötti többletet hoztak össze.
  
  +
[[Fájl:Forint 20220706.png|bélyegkép|jobbra|640px|2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: [https://www.atv.hu/videok/20220706/a-vilag-leggyengebb-valutaja-lett-a-forint Egyenes beszéd] ]]
  +
[[Fájl:Lakossági jövedelem EU21.png|bélyegkép|jobbra|640px|Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: [https://www.lakmusz.hu/a-rezsitamogatassal-dicsekedett-orban-de-kozben-azt-is-megmutatta-milyen-keveset-keresnek-a-magyarok/ Lakmusz] ]]
   
  +
A költségvetés fő összege 26.000 MFt.
−
A 2,2 százalékos GDP-arányos hiány és a 4,9 százalékos GDP-növekedés együtt arra volt elég, hogy a magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint, az Eurostat fenntartásának adott hangot az MSZKSZ be nem számítása miatt, ami 0,3%-kal magasabb, 71,1% lett volna.<ref name="államadósság">{{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20190424_A_Fideszkormanye_az_5_legnagyobb_hiany_az_EUban|tit=A Fidesz-kormányé az 5. legnagyobb hiány az EU-ban|aut=Kovács Gábor|date=2019-04-24|}}</ref> Mindezt úgy, hogy kapjuk az EU-támogatást. Varga Mihály 2022 végére 60% alá akarja csökkenteni a hiányt.<ref>{{CitWeb|url=https://infostart.hu/gazdasag/2019/12/25/erdekes-szamot-mondott-az-allamdossagrol-varga-mihaly?fbclid=IwAR3XKGKCz2VzecXlDYGtTE5zUCD04fioXT-gmaLse4aWqCsjLpdiNpxc_cU|tit=Érdekes számot mondott az államdósságról Varga Mihály|date=2019-12-25}}</ref>
  
   
  +
Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.<ref>{{CitWeb|url=https://mfor.hu/cikkek/makro/teljes-fordulatot-kovetel-az-orban-kormanytol-matolcsy-gyorgy--.html|tit=Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György|date=2022-01-24}}</ref>
−
Az alaptörvény 50%-ban írja elő a biztonságos államháztartási hiányt.
  
   
  +
2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.
−
Az exportunk több mint 80%-a az EU-ba irányul (nagyobbik felét a három autógyár teszi ki), 5% Ázsiába. 2018-ban csökkent az export többek között Oroszországba és Kínába. o1g 2012-ben azt tűzte célul, hogy a kivitel ⅓-a keletre menjen.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3033851_akkorat-nyitottunk-delre-es-keletre-hogy-46-orszagban-csokkent-a-magyar-export-szintje?fbclid=IwAR1BYP5wnP_J-txKt4O6haFksfniBlHa_ucPJ_iUTONU4qdm1fNoSuwqmwY|tit=Akkorát nyitottunk délre és keletre, hogy 46 országban csökkent a magyar export szintje|aut=Koncz Tamás|date=2019-04-26|misc=A teljes magyar export mindössze 18,2 százaléka ment unión kívüli országokba, Ázsiába 5,09 százalék. Kínában 14 százalékkal csökkent a magyar export szintje, Oroszországban pedig 7%-kal.}}</ref>
  
  +
{{bővebben|Orbán-csomag}}
  +
Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára
  +
* a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  +
* az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én
  +
vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.
  +
{{bővebben|Politika:Szankciók}}
   
  +
Orbán – elképesztő [[korrupció]] árán – létrehozta a [[NER]]-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.<ref>{{CitWeb|url=https://merce.hu/2022/09/10/az-egyuttmukodes-rendszere-van-a-nemzetert-vagy-a-nemzet-az-egyuttmukodes-rendszereert/|tit=Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért?|aut=Kőszeghy Ferenc|date=2022-09-10}}</ref> {{vél|Nem működik elég jól a hűbérrendszer.}}
−
Az exportunk 75–80%-át a külföldi többségű vállalkozások adják.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/klikktv/mellar-az-esetleges-megallapodas-eseten-is-ugy-gondolom-orban-az-uniobol-kifele-tart/396|tit=Mellár: az esetleges megállapodás esetén is úgy gondolom, Orbán az unióból kifelé tart|work=KlikkTv|date=2020-12-10|form=videó|misc=14:30}}</ref>
  
  +
{{lásd még|Magyar Nemzeti Bank#Forint árfolyam}}
   
  +
=== Előrejelzések ===
−
Az átlagkereset jóval kevesebb, mint amit a KSH kommunikál.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2019/06/26/atlagkereset-kevesebb-mint-amennyit-a-ksh-jelentett/|tit=Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett|aut=Tamásné Szabó Zsuzsanna|date=2019-06-26}}</ref> Pl. 2022. februárban a KSH 546 eFt bruttó átlagkeresetet kommunikált, miközben az egyszeri bérek levonásával és az 5 főnél kisebb cégeket is beleszámítva a nettó átlagkereset ennek kb. a fele Mellár Tamás számításai szerint. Egyébként sem reális, hogy miközben 2010 óta a GDP 22%-kal nőtt reálrétékben, ám a keresetek ugyanezen idő alatt 58%-kal.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/a-torzitas-eredmenye-a-ksh-altal-kimutatott-havi-atlagkeresetnek-csak-a-fele-volt-a-netto-kereset/398357|tit=A torzítás eredménye: a KSH által kimutatott havi átlagkeresetnek csak a fele volt a nettó kereset|date=2022-05-20}}</ref>
  
  +
Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/08/10/inflacio-osz-mnb-alelnok-virag-barnabas-rezsicsokkentes/|tit=Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint|date=2022-08-10}}</ref>
   
  +
2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a <dfn>technikai recesszió</dfn>.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/22/technikai-recesszio-koltsegvetes/|tit=Technikai recesszió felé tart a magyar gazdaság|date=2022-09-22|misc=2 egymás utáni negyedévben recesszió várható. A 2022-es év egészében még növekedés várható}}</ref> Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.
−
A magyar gazdaság versenyképessége a 24. helyen áll a 28 EU-országból.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kozelet/2019/10/09/versenykepesseg-magyarorszag/|tit=Magyarország az unió egyik legkevésbé versenyképes országa|date=2019-10-09|misc=28 országból a 24.}}</ref>
  
  +
{{bővebben|Magyar Nemzeti Bank#2022. szeptember vége}}
   
  +
Az IMF október közepén azt jósolja, hogy<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/10/11/magyarorszag-gazdasag-inflacio-imf/|tit=IMF: Tartósan magas marad az infláció Magyarországon|date=2022-10-11}}</ref>
−
A magyarországi multinacionális cégek 300 MFt adót fizetnek be, a dolgozóik 6%-kal többet, 2500 MFt-ot (mert a költségeket sem vonhatják le).<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/watch/?v=2878356582408605|tit=Szakács: Az ingyenpénzt elutasítja a kormány, de a kamatost nem|misc=Interjú Dr. Szakács Lászlóval|date=2020-12-10|form=videó}}</ref>
  
  +
* a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
  +
* az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
  +
* a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.
   
  +
2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.
−
Az egy főre jutó fogyasztás terén Magyarország a 3. legszegényebb ország az EU-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2020/12/15/magyarorszag|tit=Magyarország a harmadik legszegényebb uniós tagállam|aut=Előd Fruzsina|date=2020-12-15}}</ref>
  
   
  +
=== Olaj- és gázár ===
−
Hollandia ugyanakkora területen 2,5-ször annyi minőségi mezőgazdasági terméket állít elő, mint mi, pedig az éghajlata is rosszabb.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/rona-peter-nagy-a-baj-orban-miatt-hazank-kisodrodhat-az-uniobol/374406|tit=Róna Péter: nagy a baj, Orbán miatt hazánk kisodródhat az unióból|aut=Kardos Ernő|date=2020-12-22}}</ref>
  
  +
Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/09/21/gazdasag-gdp-rezsi-energia-forint-arfolyam-gazar-recesszio-rezsiszamla-concorde-eu-penzek/|tit=Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban|ass=Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint|date=2022-09-22}}</ref> Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.<ref>{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/09/28/nagyobbat-zuhant-most-a-forint-mint-amikor-az-ep-kimondta-hogy-magyarorszag-mar-nem-demokracia|tit=Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia|aut=Vég Márton|date=2022-09-28}}</ref>
   
  +
Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/belfold/2022/10/10/uzemanyagar-dragulas-45-forint-dizel-gazolaj-benzinkut/|tit=Folytatódik az üzemanyagár emelkedés: 45 forinttal drágul a dízel|aut=Papp Atilla|date=2022-10-10}}</ref>
−
[[Fájl:Rezsicsökkentés.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: Facebook/Hírek a színfalak mögül]]
  
  +
* a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
  +
* a gázolajé 821 forint/liter.
   
  +
Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.
−
== 1989 előtt ==
  
−
1938-ban a gazdaság Ausztria 74%-án állt, 1989-re 38%-ra ment le.
  
   
  +
=== Élelmiszerárak ===
−
Kádár 1956 után a szocialista országok által összeadott hitelből jelentős reálbéremelést csinált.
  
  +
[[Fájl:Infláció2211.jpg|bélyegkép|jobbra|Forrás: [https://www.facebook.com/photo/?fbid=5968185063213483&set=gm.2801292313336138&idorvanity=430146137117446 Facebook/Kiss Péter] ]]
   
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/11/11/elelmiszer-dragulas-magyarorszagi-inflacio-miert-a-legnagyobb-europaban-penzromlas-arstopok-gyenge-termelekenyseg|tit=Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért?|aut=Előd Fruzsina|aut2=Bakró-Nagy Ferenc|date=2022-11-11}}}}
−
1963–73 között volt jó időszak, de utána elkezdődött az eladósodás, és a termelékenység nem nőtt, sőt, még a szocialista országoktól is kezdtünk elmaradni. A 80-as évek elején még Lengyelországtól is elmaradtunk, nagyobb volt az adósságunk. Csak azért nem lettünk fizetésképtelenek, mert a nyugati országok bennünket favorizáltak. 1979-ben már nem volt növekedés, a reálbér 1978-ban volt a csúcson, aztán visszaesett az 1975-ösre. Ezután már Kádár volt a továbblépés akadálya, akinek a leváltását Grósz Károly szervezte meg, és ő akart államkapitalista berendezkedést. Az egypártrendszert viszont akár erővel is fenntartotta volna.
  
   
  +
Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:
−
Grósz eltávolította Kádárt, de mint mindig a szocializmusban, a fővezér távozása után megindult a hatalmi harc. Megjelent az ellenzék is, ami ellen nem lehetett fellépni az adósság miatt (lásd Lengyelország). Nálunk korábban indult az ellenzék, de jóval kisebb társadalmi részvétellel és nagyon megosztottan. És nem volt hőse.
  
  +
* a forint elértéktelenedése
  +
* a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
  +
* az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
  +
* az ársapkák áthárítása más termékekre
  +
* az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
  +
* az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
  +
* az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
  +
* a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
  +
* aszály
  +
* ukrán termelés-kiesés
  +
* készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)
   
  +
A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. {{vél|Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.}}
−
A Kádár-rendszerben fő szabállyá vált, hogy a siker titka a szabálykerülés.
  
   
  +
=== Forint árfolyam ===
−
Magyarországon nincs meg az a tudat, mekkora károkat okozott a szocializmus. (Csehországban pl. igen, ahol a háború előtt jobb volt a gazdaság, mint Ausztriáé. 1968 után újabb megszorító intézkedések jöttek. Az ország a Balkán szintjére süllyedt le. Lengyelországban hasonló volt a helyzet.) Nálunk csak a pártvezetők tudták, hogy a rendszer nem folytatható. Ezért nálunk jóval kevesebben vettek részt a rendszerváltás utáni első választáson, viszont nálunk a részvétel folyamatosan nő a növekvő gyűlölet miatt.
  
  +
{{bővebben|Magyar Nemzeti Bank}}
   
  +
=== Alapkamat ===
−
A rendszerváltás akkora gazdasági visszaesést okozott (20%), amekkorát még az 1932-es gazdasági válság sem. És ez még mindig kisebb volt, mint a többi volt szocialista országé, kivéve Lengyelországot, ami akkor más kezdett kilábalni a válságból. Náluk ugyanez korábban történt meg.
  
  +
{{bővebben|Magyar Nemzeti Bank}}
   
  +
=== {{anchor|vál22}} A választások előtt ===
−
Válságban van a nyugat, immár harmadszor a XX. században, és mindháromszor hátat akartunk neki fordítani, és most negyedszer is (I. világháború után, 1940. a nácizmus gazdasága, 1945 után a szocializmus és most Orbán). Mindháromszor úgy nézett ki, hogy az eddigi nyugati civilizációnak vége, de két dolog miatt mindig visszafordult:
  
  +
Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.
−
* a piaci kapitalizmus
  
  +
−
* a politikai váltógazdaság, amivel a hibákat javítani lehetett.
  
  +
A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.<ref>{{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/klikktv/felcsuti-peter-a-kulonadokkal-a-magyar-gazdasag-megtanult-egyutt-elni-az-eltelt-evtizedben/1132|tit=A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben|date=2022-05-27|Németh Péter interjúja Felcsúti Péterrel}}</ref>
  +
  +
Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.
  +
  +
[[Fájl:Külker21-22.png|balra|1200px]]
  +
[[Fájl:Euró22.png|balra|1200px]]
  +
[[Fájl:Euró14-22.png|balra|1200px]]
  +
{{clear}}
  +
  +
== 2021 ==
  +
{{bővebben|2021}}
  +
  +
== 2020. ==
  +
{{bővebben|2020#Gazdaság}}
  +
  +
A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.<ref>[https://www.ksh.hu/stadat_files/gdp/hu/gdp0004.html 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson] KSH</ref>
  +
  +
Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:<ref>{{CitWeb|url=https://www.facebook.com/hollai.gabor.momentum/posts/1217995925286003|tit=történelmi csúcson a magyar államadósság!|aut=Hollai Gábor|date=2021-04-06}}</ref>
  +
* lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.<ref>{{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/12/24/400-millio-forintba-kerult-eddig-a-sosem-hasznalt-lelegeztetogepek-raktarozasa|tit=400 millió forintba került eddig a sosem használt lélegeztetőgépek raktározása|aut=Hanula Zsolt|date=2022-12-24}}</ref>
  +
* kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  +
* a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
  +
* atlétikai VB 192 milliárd
  +
* győri víziélménypark 7,5 milliárd
  +
* Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  +
* a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd
  +
  +
A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.<ref>{{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/mellar-magyar-gazdasag-orban-kormany-gazdasagmento-akcio-valsag.721344.html|tit=Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról|aut=Szabó Zsuzsanna|date=2021-01-13}}</ref>
  +
  +
== Korábbi adatok ==
  +
{{bővebben|Gazdaság/Covid előtt}}
  +
  +
== Adók ==
  +
{{bővebben|Adó}}
  +
  +
== Energia ==
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/10/04/a-taroloi-uzlet-nem-egy-telrol-szol-az-egy-hosszu-tavu-tortenet|tit=Gáztárolók: a kapacitás bejelentett szűkítése még kiszolgáltatottabbá tesz minket Oroszországnak|date=2022-10-04|aut=Brückner Gergely}}}}
  +
  +
A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.
  +
  +
A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.
  +
  +
Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.<ref>{{CitWeb|url=https://hrweb.hu/gazdasag/52-aram-ara-2018-1-kwh-aram-ara-elmu-emasz-eon-demasz|tit=Nem lehet kimeszelni a cikk címét}}</ref>
  +
  +
{{forr1|{{CitWeb|url=https://444.hu/2022/10/15/martha-imre-szerint-egy-torvenymodositason-mulna-hogy-az-onkormanyzatok-olcson-kapjanak-aramot-a-paksi-atomeromubol|tit=Mártha Imre szerint egy törvénymódosításon múlna, hogy az önkormányzatok olcsón kapjanak áramot a Paksi Atomerőműből|aut=Horváth Bence|date=2022-10-15}}}}
   
  +
2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.
−
Ha a nyugat meg tudja oldani ezt az újabb válságot, akkor a hátat fordításból óriási baj lehet.
  
   
  +
A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.
−
Forrás: {{youtube|TyQQoQUFWZk|Beteljesületlen reménység: 1989 csodája, majd kudarcba fordulása|aut=Tölgyessy Péter|date=2019-02-20}}
  
   
−
== Stratégia ==
 +
== Fogalmak ==
  +
; Maginfláció: a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.
−
A Magyar Nemzeti Bank 2018-ban ismerete fel, hogy a magyar gazdaság olcsó munkaerőre építő gazdaságpolitikája kimerült, és versenyképességi csomagot dolgozott ki, amit a kormány hasonló csomagja követett, de a végrehajtást a [[koronavírus]] megakadályozta.
  
  +
; FDI ({{enlink|Foreign direct investment}}): külföldi működőtőke-beruházás.
   
  +
== Idézetek ==
−
Minden fejlődő gazdaság először alapvetően a külföldi tőkebefektetéseket részesítette előnyben, ám azok közül csak azok tudtak kitörni a közepes fejlettség csapdájából, amelyek jelentős összegeket fektettek az oktatásba, a kutatás-fejlesztésbe (K+F), illetve az innovációba. Ennek a legjobb példája Dél-Korea.<ref>{{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3101724_magyarorszag-most-jatssza-el-az-eselyet|tit=Magyarország most játssza el az esélyét|aut=Papp Zsolt|date=2020-12-05}}</ref>
  
  +
{{idézet|Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.<ref>[https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=pfbid0zUtStVaq7nXTHusWGTTmebnuTTL1MisGGhdQDtZXZbDhtjRzp6QT3ho9fJk1XXK8l&id=105303741598663 Facebook/Kipcsák Mémek original] 2022. július 10.</ref>}}
   
  +
{{idézet|A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.<ref>{{youtube|virrRkB57I8|Nincs államcsődközeli állapot|ass=Pogátsa Zoltán a Klubrádióban|date=2022-09-29}}</ref>|{{hulink|Pogátsa Zoltán}}}}
−
{{idézet|Nem azért költ egy ország sokat az egészségügyre, az oktatásra, az innovációra, mert gazdag, hanem azért gazdag, mert ezen területekre sokat költ.|Csath Magdolna}}
  
   
  +
{{idézet|Az Orbán-rendszer terv nélküli tervgazdaság.<ref>[https://www.facebook.com/gelencser.ferenc.momentum/posts/pfbid0dA5p5AZoaQarpCy6dp2goQcSB2incuV3gZ1VBqF5wXCWPcrjKVWx5ikXhxKmc8Pfl Facebook/Gelencsér Ferenc] 2023. november 4.</ref>|Gelencsér Ferenc}}
−
{{idézet|A multik nélkül a magyar gazdaság még a közepes fejlettség szintjét sem ütné meg.|Palócz Éva}}
  
   
 
== Jegyzetek ==
  
== Jegyzetek ==
151. sor: 303. sor:
   
 
== Források ==
  
== Források ==
  +
* [https://www.ksh.hu/heti-monitor/unios-osszehasonlitas.html KSH HETI MONITOR - UNIÓS ÖSSZEHASONLÍTÁS]
  +
* {{hulink|Magyarország államadóssága}} (magyar Wikipédia)
  +
  +
Hírek:
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2023/11/03/vucic-budapest-belgrad-vasutvonal-befejezes/|tit=Vucic váratlanul bemondta a Budapest–Belgrád vasútvonal befejezési dátumát|aut= Spirk József|date=2023-11-04}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/10/16/vagyon-megtakaritas-mnb-statisztika-haztartas-keszpenz-bankbetet-allamkotveny-penzugy-kolcson-lakossag/|tit=Az átlag magyar családnak 13 millió forint megtakarítása van, újabb mellbevágó adatok|date=2023-10-16}}
  +
* {{CitWeb|url=https://b1.hvgblog.hu/2023/08/24/mi-igy-erosodunk/|tit=Mi így erősödünk|date=2023-08-24}}
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/07/04/afa-afabevetel-ado-adobevetel-koltsegvetes-penzugyminiszterium-inflacio-fogyasztas-jovedelem-budzse-afafizetes-afa-visszaigenyles/|tit=Bajban a költségvetés, még a Pénzügyminisztériumnál is meglepődtek|aut=K. Kiss Gergely|date=2023-07-04}}
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/ujra-egyensulyhianyokat-lat-a-magyar-gazdasagban-az-europai-bizottsag/32425923.html?nocache=1|tit=Újra egyensúlyhiányt lát a magyar gazdaságban az Európai Bizottság|aut=Gyévai Zoltán|date=2023-05-24|misc=Összefoglaló a gazdaság állapotáról}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/eurologus/20230524_Megjottek_a_brusszeli_ajanlasok_Magyarorszag_gazdasagi_helyzete_a_legaggasztobbak_kozott_van|tit=Megjöttek a brüsszeli ajánlások: Magyarország gazdasági helyzete a legaggasztóbbak között van|aut=Arató László|date=2023-05-24}}
  +
* {{fontos}} {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/bod-peter-akos-2023-az-inflacio-eve-marad/415862/|tit=Bod Péter Ákos: 2023 az infláció éve marad|aut=Németh-Kállai Szilvia|date=2023-05-21|misc=Összefoglaló 2021-től kezdve}}
  +
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20230202_allamhaztartasi_hiany_2022|tit=Kiderült, hogyan hozott össze 1,6 ezer milliárddal nagyobb hiányt a kormány 2022-ben|aut=Kovács Gábor|date=2023-02-02}}
  +
* {{jegyz}} {{CitWeb|url=https://alfahir.hu/2022/12/27/suranyi_gyorgy_mnb_magyar_gazdasag_2023as_koltsegvetes|tit=A magyar gazdaság problémái nem a háborúval és a szankciókkal kezdődtek|ass=Rónai Egon interjúja Surányi Györggyel|aut=Verebes Károly|date=2022-12-27}}
  +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2022/10/17/inflacio-europa-rekorder-magyar-inflacio-szeptemberben/|tit=Európa-rekorder lett a magyar infláció szeptemberben|misc=Még a törököket is sikerült megelőzni a 4,5%-kal|date=2022-10-17}}
  +
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/gazdasag/2022/10/12/429-forintos-euro-arfolyam-kormany-okozta-felelossege|tit=A régiós valuták közül csak a forint állt bele a földbe, és ehhez a kormány döntései is kellettek|aut=Weiler Vilmos|aut2=Bakró-Nagy Ferenc|date=2022-10-12}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.szabadeuropa.hu/a/jaksity-gyorgy-interju-magyar-gazdasag-europa-valsag-inflacio/32047607.html|tit=Most nagyobb a probléma annál, mint hogy érkeznek-e az uniós pénzek|ass=Jaksity György|aut=Keller-Alánt Ákos|date=2022-09-26}}
  +
* {{CitWeb|url=https://ellenszel.hu/2022/09/16/romokban-az-orban-vezette-magyarorszag-186-szazalek-az-inflacio/|tit=Romokban az Orbán vezette Magyarország: 18,6 százalék az infláció|date=2022-09-16|aut=Jabronka Richárd|misc=Az EUROSTAT szerint 2022. augusztusban 18,6% volt az infláció. Ők a KSH-nál frissebb adatokat közölnek, bár a forrásuk a KSH}}
  +
* {{CitWeb|url=https://www.lakmusz.hu/csak-reszben-teheto-felelosse-a-haboru-a-gigantikus-merteku-inflacioert/|tit=Csak részben tehető felelőssé a háború a gigantikus mértékű inflációért|aut=Diószegi-Horváth Nóra|date=2022-07-01}}
  +
* {{CitWeb|url=https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2022-european-semester-country-report-hungary_hu.pdf|tit=A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2022. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben
  +
véleményezi Magyarország 2022. évi konvergenciaprogramját|date=2022-05-23}}
  +
** {{CitWeb|url=https://azonnali.hu/cikk/20220708_nem-eleg-brusszelnek-a-kormany-negy-engedmenye-a-kozoktatasban-is-nagy-valtozasokat-akar|tit=Nem elég Brüsszelnek a kormány négy engedménye, a közoktatásban is nagy változásokat akar|aut=Kósa András|date=2022-07-11}}
  +
* {{CitWeb|url=https://ellenszel.hu/2022/07/10/tobb-szazezren-lattak-ahogy-suranyi-szetszedi-a-forintpusztito-orban-sleppjet-friderikusz-musoraban/|tit=Több százezren látták, ahogy Surányi szétszedi a forintpusztító Orbán sleppjét Friderikusz műsorában|date=2022-07-10|aut=Jabronka Richárd}}
  +
** {{youtube|H-yn1IyTR4o|BRUTÁLIS VÁLSÁG KÖZELEG?|ass=Friderikusz interjúja Surányi György közgazdász, egyetemi tanárral|date=2022-07-01}}
  +
* {{youtube|e5rDv10xKVY|Bod Péter Ákos és Surányi György előadása|subtit=Megélhetési válság és infláció|ass=FUGA 214_online: a Stádium 28 Kör fóruma|date=2022-06-23}}
 
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/01/18/ezermilliardokat-pakolt-at-a-kormany-a-rendeletekkel-nyolcvanotszor-modositott-tavalyi-koltsegvetesben|tit=Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben|aut=Nyilas Gergely|date=2022-01-18}}
  
* {{CitWeb|url=https://telex.hu/belfold/2022/01/18/ezermilliardokat-pakolt-at-a-kormany-a-rendeletekkel-nyolcvanotszor-modositott-tavalyi-koltsegvetesben|tit=Ezermilliárdokat pakolt át a kormány a rendeletekkel nyolcvanötször módosított tavalyi költségvetésben|aut=Nyilas Gergely|date=2022-01-18}}
 
* {{CitWeb|url=https://magyarnarancs.hu/publicisztika/laszlo-csaba-csupa-rossz-hirem-van-245157|tit=Csupa rossz hírem van|aut=László Csaba|date=2022-01-14}}
  
* {{CitWeb|url=https://magyarnarancs.hu/publicisztika/laszlo-csaba-csupa-rossz-hirem-van-245157|tit=Csupa rossz hírem van|aut=László Csaba|date=2022-01-14}}
164. sor: 340. sor:
 
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3099118_az-imf-csomag-ota-nem-adosodott-el-ilyen-gyorsan-az-allam|tit=Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam|date=2020-11-13|misc=2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot.}}
  
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3099118_az-imf-csomag-ota-nem-adosodott-el-ilyen-gyorsan-az-allam|tit=Az IMF-csomag óta nem adósodott el ilyen gyorsan az állam|date=2020-11-13|misc=2300 milliárd forint hitelt vett fel az ország 2020-ban. Az államháztartás hiánya elérheti a az államháztartás hiánya elérheti 3600–3800 milliárd forintot.}}
   
  +
KSH
−
2019. és korábbi
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/bulgaria-gdp-novekedes.697336.html|tit=Viszlát leva! Itt a céldátum|date=2019-12-23|misc=2023-tól bevezetnék az eurót. Bulgária az EU leggyengébb gazdasága}}
 +
* {{CitWeb|url=https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0044.html|tit=Egyes termékek és szolgáltatások fogyasztói átlagára (nyers adatok), havonta|accd=2022-10-12|misc=Infláció 2018 óta}}
  +
−
* {{CitWeb|url=https://fuggetlenhirek.info/2019/11/18/hivatalos-a-magyarok-elnek-a-masodik-legrosszabbul-az-egesz-unioban-2/|tit=Hivatalos: A magyarok élnek a második legrosszabbul az egész Unióban|date=2019-11-18|misc=Az EuroStat adatai, vásárlóerő alapján}}
  
  +
Egyéb
−
* {{CitWeb|url=https://hirklikk.hu/kozelet/petschnig-maria-zita-a-novekedes-alatt-szemetdomb-van-2/357242?fbclid=IwAR3TUqNieS82KEiOOQuGLOE_MY8bpF_s3zZO8a06PSCtTOoeqdpOGp5Q3-I|tit=Petschnig Mária Zita: A növekedés alatt szemétdomb van (2.)|aut=Németh Péter|date=2019-11-24}}
  
  +
* {{CitWeb|url=https://qubit.hu/2023/05/01/mihalyi-peter-a-fidesz-gazdasagatalakitasa-mogott-az-elitcserere-tett-kiserlet-all-de-a-kiserlet-elbukott|tit=A Fidesz gazdaságátalakítása mögött az elitcserére tett kísérlet áll, de a kísérlet elbukott|aut=Mihályi Péter|ass=Szabó Attila összefoglalója a székfoglaló előadásról|date=2023-05-01}}
−
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20191105_EU_tagsag_elonyok_nyereseg|tit=Magyarország nyeri az összes tagállam közül a legtöbbet az EU-tagsággal|date=2019-11-05|misc=A GDP 4%-át}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://444.hu/2019/11/04/oriasi-azeri-olajmezobe-vasarolta-be-magat-a-mol|tit=Óriási azeri olajmezőbe vásárolta be magát a Mol|aut=Magyari Péter|date=2019-11-04}}
 +
* {{CitWeb|url=https://24.hu/fn/gazdasag/2023/08/24/inflacio-oka-eurozona-usa-egyesult-kiralysag/|tit=Az infláció visszatérése bebizonyította, többet tudunk a gazdaságpolitikáról, mint hittük volna|aut=Zsíros Egon|date=2023-08-24|misc=A mostani világgazdasági helyzet előzményei}}
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/erre_az_utra_vart_fel_magyarorszag.691299.html|tit=Erre az útra várt fél Magyarország|aut=Domokos László|date=2019-09-11|misc=Az M30-as befejezésére, a Miskolc–Tornyosnémeti szakaszra. Az EU 552 m€-val támogatja}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/magyar_gazdasag/kormany-eu-brusszel-unios-penz-koltsegvetes.691346.html|tit=Uniós pénzek: erről mélyen hallgat a kormány|aut=Komócsin Sándor|date=2019-09-12|misc=Ebben a ciklusban már 10 M€-t utaltak át}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://nepszava.hu/3046858_oriasi-bukta-a-keleti-nyitas|tit=Óriási bukta a keleti nyitás|aut=Papp Zsolt|date=2019-08-17|misc=Nyolc év alatt megduplázódott a külkereskedelmi hiányunk az ázsiai piacokon.}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/gazdasag/20190717_Nem_kikotot_hanem_elhagyott_ipartelepet_vett_a_kormany_Triesztben|tit=Nem kikötőt, hanem elhagyott ipartelepet vett a kormány Triesztben|aut=Kovács Gábor|date=2019-07-17|misc=Nem alkalmas nagy konténerhajók fogadására, márpedig a kereskedelem azt használja.}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://hirhugo.hu/2019/06/21/orbani-politika-csodje-hivatalosan-is-jobb-mar-romaniaban-az-eletszinvonal-mint-magyarorszagon/|tit=Orbáni-politika csődje: hivatalosan is jobb már Romániában az életszínvonal, mint Magyarországon|date=2019-06-21}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://perfekt.blog.hu/2019/04/15/uj_adatbazis_a_nav_honlapjan|tit=Új adatbázis a NAV honlapján|aut=Dr. Magyar Zsuzsanna|misc=Az egyéni vállalkozók bevételei és jövedelmi adatai}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/elelmiszergyartas-kereskedelem-minoseg-cimke.682626.html|tit=Itt a döntés - lejárt a trükköző élelmiszergyártók ideje!|misc=Mostantól nem lehet ugyanazon a márkanéven különböző minőséget forgalmazni, és nem lehet eltitkolni a minőségvizsgálatok eredményét.|date=2019-04-17|aut=Domokos Erika}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://www.napi.hu/allaspont/bank-szamla-tranzakcios-illetek-velemeny-keszpenz.681390.html|tit=Óriási öngólt lő a magyar állam? Érthetetlen a visszavonás|aut=Herman Bernadett|date=2019-03-31|misc=Marad a tranzakciós illeték}}
  
−
* {{CitWeb|url=https://index.hu/belfold/2019/02/20/nbb_orosz_kgst_bank_budapest_kozpont_kedvezmenyek/|tit=Putyinék bankja a világ összes kedvezményét megkapja Orbántól|aut=Biró Marianna|date=2019-02-20}}
  
   
 
== További információk ==
  
== További információk ==
  +
* {{hulink|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
  +
* {{CitWeb|url=https://elemzeskozpont.hu/forint-gyengules-7-oka-melyrol-erdemes-tudnod|tit=Forint gyengülés 7 oka, melyről érdemes tudnod|date=2022-11-17}}
 
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2019/02/05/europai_bizottsag_vizsgalat_elelmiszer_minoseg_kettos_multi/|tit=Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban|aut=Stubnya Bence|date=2019-02-05}}
  
* {{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2019/02/05/europai_bizottsag_vizsgalat_elelmiszer_minoseg_kettos_multi/|tit=Az EU szerint is eltér az élelmiszerek összetétele a tagállamokban|aut=Stubnya Bence|date=2019-02-05}}
 
* {{CitWeb|url=https://pestisracok.hu/ki-a-felelos-a-magyar-nemzeti-bank-aranytartalekeinak-eladasaert-suranyi-gyorgy-a-boomerlazadasban-video/|tit=Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban|misc=Az 1990-es évek elején|ass=Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal|date=2021-06-15}}
  
* {{CitWeb|url=https://pestisracok.hu/ki-a-felelos-a-magyar-nemzeti-bank-aranytartalekeinak-eladasaert-suranyi-gyorgy-a-boomerlazadasban-video/|tit=Ki a felelős a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékéinak eladásáért? – Surányi György a Boomerlázadásban|misc=Az 1990-es évek elején|ass=Göblyös Sára interjúja Surányi Györggyel és Stefka Istvánnal|date=2021-06-15}}
   
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
  
== Kapcsolódó szócikkek ==
  +
* [[költségvetés]]
  +
* [[Orbán-csomag]] (a 2022-es nagy megszorítások)
  +
* [[energiaárak]]
  +
* [[infláció]]
  +
* [[MNB]]
  +
* [[GDP]]
 
* [[sportra elherdált milliárdok]]
  
* [[sportra elherdált milliárdok]]
 
* [[külföldi magyarok támogatása]]
  
* [[külföldi magyarok támogatása]]
 
* [[külpolitika#Külföldi támogatások]]
  
* [[külpolitika#Külföldi támogatások]]
  +
* [[gazdaság/Covid előtt]]
   
 
[[Kategória:Gazdaság]]
  
[[Kategória:Gazdaság]]

A lap jelenlegi, 2024. január 17., 07:37-kori változata

Searchtool right.svgLásd még: Költségvetés

Magyarországon a leggazdagabb 1% birtokolja az ország vagyonának ⅓-át, a felső 10% pedig az összvagyon felét.[1]Ez világszinten is kirívó, Európában pedig egyáltalán nincs ilyen. Az arány 2014–17 között nőtt 25%-ról ekkorára.[2]

A 2020 elején kezdődő járvány, majd az orosz-ukrán háború az egész világon gazdasági bajokat okozott. Ezt különösen Magyarország szenvedte meg, részben a rossz gazdaságpolitika, részben a világpiaci kitettség miatt. Ehhez hozzájárult a 2022-es választás előtti elképesztő méretű kiköltekezés (lásd alább).

Miután az ország – és Európa – a vártnál gyorsabban lábalt ki a covid okozta válságból, újra előjöttek a korábbi problémák, elsősorban a munkaerőhiány. A gazdaságból 24 ezer munkavállaló hiányzik. Az állami szektorban még nagyobb a baj: az egészségügyben, az oktatásban és a rendvédelemben van munkaerőhiány.[3]

2022. december 9-én a kormány a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva felhatalmazta magát a parlament által hónapokon keresztül tárgyalt és elfogadott költségvetés módosítására.[4] Ettől kezdve a parlament hivatalosan sem tudja ellenőrizni a közpénzeket. A költségvetési törvény minden év legfontosabb törvénye.

A gazdasági és társadalmi problémákra létezik értéksemleges, úgynevezett szakmai vagy közgazdasági válasz. A fő kérdés az értékválasztás: mit tartunk fontosnak? Gazdasági növekedést, társadalmi békét vagy éppen a környezetvédelmet? Demokratikus társadalomban ezeket az értékválasztásokat a politikai segítségével tesszük meg.[5]


Külkereskedelmi egyenleg. Forrás: Portfolió

A magyar gazdaság válságának okai

Orbán úgy gondolja, hogy a Nyugatnak alkonyodik. A szocializmus idején azt mondták, a kapitalizmus halódik. De szép halál! – így az akkori vicc. Ha ez így lesz is, vagy 200 évig fog tartani. Erre most nem lehet gazdaságpolitikát építeni.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Róna Péter: 16,4 százalék volt az infláció augusztusban a KSH adatai szerint. Riporter: Rónai Egon YouTube (2023. szept. 10.) (videó) 📝

2023 második felében nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztás – és ezzel a növekedés – legfőbb gátja a lakossági kereslet. Magyarul: az embereknek nincs pénzük, és ez a belföldre termelők beruházásaira is hat, a költségvetés hiánya nő a fogyasztási adók (áfa, jövedéki adó) csökkenése miatt. Emiatt adókat kell emelni, ami növeli az inflációt, amitől még jobban csökken a kereslet… és kész az ördögi kör.

Róna Péter szerint a lakosság pénzhiányának az oka az, hogy a GDP-ben a munkajövedelem aránya alacsony a tőkejövedelemhez képest. Míg nálunk a GDP 40–42%-a jut a munkának és a fennmaradó 58–60% a tőkének, Németországban fordított az arány: 62:38% (pedig Németország egyáltalán nem tekinthető tőkehiányosnak).

A megoldás egy radikális adóreform. A vállalkozások adóját teljesen át kell alakítani, mert a multik olyan adókedvezményeket kapnak az államtól, hogy a befizetett adójukból még a működésüket lehetővé tevő infrastruktúra fejlesztése és fenntartása sem jön ki. Mindez azért alakult így, mert az állam a jólét helyett a GDP-t akarja növelni.[6]

Searchtool right.svgBővebben: GDP#GDP és jólét

A jövedelmeket progresszívan kell adóztatni, a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat (áfa) csökkenteni kell az infláció csökkentése érdekében.

Életszínvonal

Élelmiszer-infláció egy év alatt

Az Eurostat adatai szerint 2021 elején a nominálbér Magyarországon Bulgária után a legalacsonyabb az EU-ban. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

Az egy évvel korábbi állapothoz képest is sokat romlott a helyzet. Akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar. Ez ismét arra utal, hogy nem működik jól a kormány válságkezelése.[7]

Infláció

Searchtool right.svgBővebben: Infláció
Infláció 2018 eleje és 2022 májusa között. Forrás: Lakmusz
A gazdasági bajok egymásra épülő okai. Forrás: MNB → Lakmusz

Bérek

Searchtool right.svgBővebben: Bérek

Maastrichti kritériumok

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Konvergenciakritériumok (Európai Unió)
  • a tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát
  • az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál
  • az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60 százalékánál.

A kritériumokat a covid miatt felfüggesztették, de 2024-től újra érvényesek.

Adósság

A bruttó külső devizaadósság 2009–2010-ben nagyon magas szintet ért el (a GDP 90%-a), azután meredeken csökkent (2019-re 30%-ra), és azóta (a kormány intenzív eurókötvény-kibocsátása és a forint gyengülése miatt) újra emelkedik. 2022. harmadik negyedévében 47%-on állt (a második negyedévi 43,5%-ról és az egy évvel korábbi 40%-ról).

A nettó külső adósság hosszabb ideje a GDP 10%-a körül stagnál (a bruttó külső adósság növekedését a devizatartalékok növekedése kísérte). Ezen belül a rövid lejáratú külső adósság továbbra is gyorsan emelkedik. A harmadik negyedévben 3,8 milliárd euróval, 35 milliárd euróra nőtt.

Az államadósságot 2023 végére Varga Mihály 70% alá szeretné levinni.[8]

Befektetések

2022-ben a tőkeberuházások 48%-a keletről, 42%-a nyugatról jött, a 42%-ból 30% Németországból.

Orbánék bizonyos szektorokat magyar kézbe akarnak venni. Eddig kifizették a távozó cégeket, most EU-pénzek híján adminisztratív előírásokkal üldözik el őket.[9]

A költségvetés külső bevételei (FDI)

Fdi.png
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: K. Kiss Gergely: Döntési hatalom esik ki a kormány kezéből – így üt vissza az EU-pénzek eltűnése. 24.hu (2023. máj. 30.) ‼

Háromféle külső (nem itthon megtermelt) bevétel van:

  • EU-források
  • a külföldi cégek befektetései (FDI)
  • hazautalt pénzek

EU-pénzek híján a költségvetés most az FDI-kre van utalva. Ennek több hátránya van:

  • a befektetés egyszeri hatás (ráadásul nem is mindig pénzben, hanem eszközökben jön), ami után a haszon kivonása következik, vagyis újabb FDI-vel kell pótolni. Az FDI nem okoz tartós GDP-növekedést.
  • a befektetések összege kiszámíthatatlan
  • az FDI-ket az államnak támogatnia kell adókedvezményekkel, infrastruktúrával
  • a kormány nem tudja befolyásolni, mire költsék az FDI-pénzeket

Hitelminősítők

Hitelminősítők Magyarországról
Dátum Fitch Ratings S&P Global Ratings Moody's Investors Service
2023 elején BBB + BBB Baa2
2023. jan. 27. BBB −
2023. jún. BBB −
2023. dec. BBB −

2023. decemberben a Fitch 5,6%-os hiányt vár 2023-ra (a cél 5,2%), 4,2%-ot 2024-ra (a cél 2,9%), 3,2%-ot 2025-re. A GDP-arányos államadósság 2023-ban 68%, a magas inflációnak köszönhetően csökkent a GDP növekedésének következtében. A gazdaság 0,6%-kal zsugorodik, 2024-re 3%-os növekedés várható a vásárlóerő növekedésének köszönhetően. A gazdaságpolitika hiteltelen, a kormányzás minősége egyre romlik.[10]

2023. januárban a Fitch hitelminősítő BBB+-ról BBB--ra módosította az államadósság-besorolást, mert úgy ítélte meg, hogy az EU-pénzek a tárgyalási feltételek javulása ellenére késnek. Szerintük gyenge pozícióban van jelenleg a magyar gazdaság, aminek alapja a kiszolgáltatottság. A Fitch várakozásai szerint is nagy visszaesés, lényegében nullázódás lesz a 2023-as gazdasági növekedésben.[11]

Tíz év óta először az S&P is leminősítette Magyarországot.[12]

A Moody a Bokros–Surányi-csomag stabilizáló hatásának eredményeként 1996. december 19.-én adta meg Magyarországnak újra a befektetésre ajánlott minősítést, ami különböző fokozatokban megmaradt 2011-ig, és az IMF kirúgása és a nyugdíjpénztári pénzek elkobzása után került vissza a nem ajánlott („bóvli”) kategóriába.[13]

2023

Kilátások a Fitch szerint[14]
2023 2024 2025
Hiány 5,2 3,7
Növekedés −0,9 3,0 3,0
Infláció 17,9 5,3 3,1
Searchtool right.svgBővebben: Költségvetés#2023

A 2022-es rekord hiány után rekord többletet mutat a külkereskedelmi mérleg. Ennek 41%-át az energia teszi ki (az árak és a fogyasztás együttes csökkenése), 44%-ot a fogyasztás csökkenése (aminek következtében az import is csökkent), 15%-át az export javulása (akkumulátorgyárak, jármű- és a villamosgép-gyártás). (Portfolio)

Az EBRD 2023 egészére 0,4 százalékos, 2024-re 3,5 százalékos reálnövekedést valószínűsített Magyarországon.[15]

2023. augusztusban folytatódott a gazdaság csökkenése. A leginkább meglepő az üzemanyag-fogyasztás 18%-os visszaesése. A kiskereskedelmi forgalom 7%-kal csökkent ′22. augusztusához képest. A ruházati és lábbeliüzletekben 7,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15% volt a visszaesés, a gyógyszer- és illatszertermékeknél viszont 4,8%-kal nőtt.[16] Ez lesz a következő, ahol a lakosság spórolni fog.

A beruházások drámaian zuhantak a 2. negyedévben, mert a beruházók kiszámíthatatlannak találják a kormányt.

Róna Péter szerint az év végére elérhető az egy számjegyű infláció, de a gazdaság legalább a jövő év 3. negyedévéig recesszióban marad.[17]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Czinkóczi Sándor: Nem véletlen, hogy Magyarországon lett kiugróan magas az infláció. Surányi György előadásának összefoglalója 444.hu (2023. ápr. 15.)

2022. novemberben megállt a reáljövedelmek növekedése. A GDP ugyan 4,6%-kal nőtt, de a cserearány-romlás elvitte a növekményt. A fogyasztás aránya nálunk a GDP 48%-a, a környező országokban 55% körüli.

A GDP 2010 és 2022 között nagyjából 35%-kal emelkedett, addig a fogyasztás csak 26%-kal. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a beruházások hatékonysága folyamatosan romlott.

A termelékenység növekedése kiugróan gyenge, éves átlagban az 1%-ot sem érte el, ami még a 2010 előtti számoknál is gyengébb.

A költségvetésből és az uniós forrásokból a GDP 8–9%-ának megfelelő forrást csoportosítanak át a gazdasági szektorba, ami nagyjából a duplája az OECD-országok átlagának. Ezek az összegek csökkentik a versenyképességet, hiszen az állami pénz vagy nem versenyképes tevékenységet támogat, vagy a vállalkozó teszi zsebre az összeget.

A magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. Most ennek a magasnyomású gazdaságpolitikai következményeit látjuk a válságban.

Az infláció 2017 elején még 0 százalék körül volt, innen gyorsult évente 1–1,5%-kal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5% közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5%-nál járt.

Ha a beáramló uniós források mellett nincsenek a gazdaságban jelentős erőforrástartalékok (munkaerő, tőke), akkor túlkeresletet okoznak, és inflációt és kereskedelmimérleg-romlást idéznek elő.

2021 közepén az MNB megkezdte a kamatemelést, visszavonta a gazdaságélénkítő programjait, hogy letörje az inflációt, azaz rálépett a fékre, addig a kormány a gázra lépett rá.

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Laky Zoltán: „Ez gazdaságpolitikai abszurd” – közgazdász kibeszélő 2023 magyar kilátásairól. www.valaszonline.hu (2023. jan. 6.)

2023 a böjt éve lesz. A reáljövedelmek csökkenni fognak. Az év elején 25% körül fog tetőzni az infláció: a kereslet korlátot szab a további áremelkedéseknek. Minden az energiaárakon múlik: 2022 második felében a holland tőzsdén 70–350€ között volt, azaz borzasztóan változott.

Akkora az egyensúly megroppanása az államháztartásban és a külső mérlegekben, hogy komoly megszorítás nélkül nem lehet helyreállítani az egyensúlyt. 2019-ben nagyjából 1,7% volt a nettó kamatteher, erre az évre már 3,5% körülit vetítenek előre. Így pedig oktatásra, egészségügyre, szociálpolitikára lényegesen kevesebb marad, mint kellene.

Az infláció félévkor még 20% körül lesz. Az inflációnak három oka van:

  • az ellátási láncok akadozása
  • többletkereslet az államháztartási túlköltekezéssel és jövedelempolitikával
  • az energiaárak okozta költségsokk.

Elsősorban az ipar okozza az energiafüggőséget, pl. az autógumigyártás. Vagy a debreceni gigaméretű akkumulátorgyár felépítése bőséges állami támogatással. Ami ott a gyártáshoz kell: földgáz, áram, víz és vagy nyolcezer munkás. Debrecenben ezekből egyik sem áll rendelkezésre bőségesen.

A 2010-es évek közepéig munkaerőtöbblet volt, ezért válság esetén a vállalkozók leépítettek. Ezt most nem lehet, ezért nem várható munkanélküliség. Az agyelszívás viszont töretlenül folyik nyugat felé.

Az állami újraelosztás 40%-os. A költségvetés állapota katasztrofális (ez az EU-pénzeket is veszélyeztetheti), rögtönzés és váratlan különadók bevezetése folyik. A gazdaság állapotához képest már eddig is túl nagy volt a költségvetési hiány, a GDP-arányos államadósság alig csökken.

Matolcsy aláírta a nyári teljesen megalapozatlan költségvetést, a mostani megalapozottabbat viszont nem.

A forint nem fog jelentősen erősödni, mert az gátolná a növekedést.

Kína gazdasága drámaian lassul, de ez a nyersanyagok árát leviheti. Az USA-ban 10%-os az infláció. Jelentősen befolyásolja a világgazdaságot, sikerül-e megfékezni.

Searchtool right.svgLásd még: Kína

2022

2022 közepén a világ leggyengébb valutája lett a forint fél éves összehasonlításban. Forrás: Egyenes beszéd
Lakossági jövedelem az EU-ban. Forrás: Lakmusz

A költségvetés fő összege 26.000 MFt.

Már Matolcsi György is teljes gazdasági fordulatot akar.[18]

2022. június 5-én – pünkösd szombaton – jelent meg a Magyar Közlönyben a 3000 MFt-s megszorító csomag.

Searchtool right.svgBővebben: Orbán-csomag

Bár a kormány szívesen kenné az inflációt a háború és az azzal járó szankciók számlájára

  • a benzinárstoppot 2021. november 11-én
  • az élelmiszerár-stoppot 2022. január 14-én

vezette be. És a választás előtti őrült osztogatásról nem beszél.

Searchtool right.svgBővebben: Politika:Szankciók

Orbán – elképesztő korrupció árán – létrehozta a NER-t, hogy hozzá lojális gazdasági tartalékot hozzon létre. A dolog fordítva sült el: a NER foglyul ejtette Orbánt a kormányaival együtt, így 2022-ben, amikor tényleg nagy baj van a gazdaságban, nincs kitől elvenni. A megszorító intézkedések gondosan elkerülték a nemzeti tőkésosztályt.[19] Nem működik elég jól a hűbérrendszer.

Searchtool right.svgLásd még: Magyar Nemzeti Bank#Forint árfolyam

Előrejelzések

Augusztus közepén az MNB alelnöke közel 20%-os inflációt jósolt év végére. Szerinte ebből 3%-ot okozott a rezsiárak emelkedése.[20]

2022 utolsó negyedévére már recesszió várható, sőt, 2023 első negyedévére is. Két egymás utáni recessziós negyedév a technikai recesszió.[21] Ez azt is jelenti, hogy a kamatemeléses infláció-megállítás lehetősége megszűnik – szeptember végén az MNB be is jelentette a kamatemelések megszüntetését.

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Nemzeti Bank#2022. szeptember vége

Az IMF október közepén azt jósolja, hogy[22]

  • a gazdasági növekedés ′22-ben 5,7, ′23-ban csak 1,8%
  • az infláció ′22-ben 13,9, ′23-ban 13,3%
  • a fizetési mérleg GDP-arányos hiánya ′22-ben 6,7, ′23-ban 3% lesz.

2022 3. negyedévében a folyó fizetési mérleg GDP-arányosan 8,5% volt (-4,5 M€, a szezonális hatások nélkül -3,7 M€) az energiaárak miatt, pedig a nagy fogyasztók jó része drasztikusan csökkentette a fogyasztást, a belső kereslet csökkent, az ipar és az export nőtt. Az EU-pénzek 2%-ra csökkentek, mivel a 2014–2020-as költségvetésből már alig jönnek pénzek.

Olaj- és gázár

Augusztus közepén a gáz ára csökkenni kezdett, ráadásul a tél várható átlaghőmérséklete 1°C-kal magasabb lesz a szokásosnál, és a recesszió is csökkenti a gázfelhasználást. A kormány halasztott fizetést kér a gázra.[23] Aztán az Északi Áramlat felrobbantására újra zuhant.[24]

Októberben újra emelkedik a kőolaj ára. 10-én[25]

  • a 95-ös benzin piaci ára 695 forint/liter
  • a gázolajé 821 forint/liter.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a gazdaságra a gáz ára és az EU-val való megállapodás, kisebb mértékben az EU-beli gazdasági növekedés fog hatni.

Élelmiszerárak

Forrás: Facebook/Kiss Péter
Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Előd Fruzsina – Bakró-Nagy Ferenc: Árstopok ide vagy oda, az egész EU-t verjük az ételek drágulásában. De miért? telex.hu (2022. nov. 11.)

Az éves élelmiszer-infláció októberben elérte a 40%-ot a néhány termékre bevezetett ársapka ellenére is. Ez európai rekord: a második helyezett Litvániában is 30% alatti. Okai:

  • a forint elértéktelenedése
  • a külföldi drágulás, ami nálunk fokozottan jelentkezik
  • az év eleji osztogatás okozta pénzbőség, az ársapkák és a pénzbőség okozta felhalmozás (kereslet-növekedés)
  • az ársapkák áthárítása más termékekre
  • az alacsony energia- és munkaerő-hatékonyságú hazai élelmiszeripar
  • az élelmiszeripar számára túl magas banki kamatok
  • az energia magas ára miatti magas műtrágyaár
  • a 27%-os áfa minden áremelkedést felnagyít
  • aszály
  • ukrán termelés-kiesés
  • készletezés (a gabona jobban tartja az értékét, mint a forint)

A 2,8%-os tej ársapkája után sokan áttértek rá a 1,5%-os helyett. Ettől csökkent a tejzsír mennyisége, ami növelte a sajtok árát. Öngól. Ha a 1,5%-os tej lett volna ársapkás, nem lett volna sajtdrágulás.

Forint árfolyam

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Nemzeti Bank

Alapkamat

Searchtool right.svgBővebben: Magyar Nemzeti Bank

A választások előtt

Orbán úgy megrémült az ellenzéki összefogástól, hogy őrült osztogatásba kezdett. Miután a választást megnyerte, és az EU-pénzeket továbbra sem kapja, kénytelen volt különadókat bevezetni. Magyarul: megszorításokat. Ez pedig mindig csökkenti a növekedést. Érdekes módon a multinacionális multik (pl. az autógyárak) ezúttal is elkerülték a különadókat, pedig az extraprofit megadóztatása volt a hivatalos indok, miközben a kormány arra panaszkodik, hogy a multik kiviszik a hasznot Magyarországról. Ugyancsak elkerülték a különadók az építőipart.

A különadókkal a kormány eleve elismeri, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Minden adóemelés növekedésellenes. A vagyonadó nem merült fel, ellenben a rezsicsökkentés igen, pedig az a nagyfogyasztók számára a legelőnyösebb (medencefűtés). Az üzemanyagárak már csak magyar rendszámú autók számára lesznek kedvezményesek, bár az Európai Unió alapszabálya tiltja a nemzetek közötti bármely megkülönböztetést.[26]

Ráadásul a különadók két olyan alapba kerülnek (rezsicsökkentés és honvédelem), aminek köze nincs a gazdasági bajokhoz.

Külker21-22.png
Euró22.png
Euró14-22.png


2021

Searchtool right.svgBővebben: 2021

2020.

Searchtool right.svgBővebben: 2020#Gazdaság

A GDP 48 eMFt volt 2020-ban.[27]

Az értelmetlen beruházások egy része a járvány kellős közepén:[28]

  • lélegeztetőgép-biznisz 300 milliárd. A 16 ezer gépből 10 ezret 2022 végéig nem használtak, viszont 400 mFt-be került a tárolásuk.[29]
  • kínai vakcinabizniszre 105 milliárd
  • a titkosított kínai Budapest-Belgrád vasút 802 milliárd. ′22 végén úgy néz ki, hogy a kínaiak letettek róla.
  • atlétikai VB 192 milliárd
  • győri víziélménypark 7,5 milliárd
  • Semjén vadászkiállítása 67 milliárd
  • a férfi kézilabda-EB tatabányai és szegedi csarnoka 208 milliárd

A GDP-arányos hiány 9% lett. 2021. január közepén senki nem érti az okot. Egy hónappal korábban Surányi 6–7%-ra becsülte.[30]

Korábbi adatok

Searchtool right.svgBővebben: Gazdaság/Covid előtt

Adók

Searchtool right.svgBővebben: Adó

Energia

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Brückner Gergely: Gáztárolók: a kapacitás bejelentett szűkítése még kiszolgáltatottabbá tesz minket Oroszországnak. telex.hu (2022. okt. 4.)

A magyar gázfogyasztás évi 108 TWh, az uniós 3776 TWh. A legnagyobb európai fogyasztó Németország (905 TWh), Olaszország (725 TWh) és Franciaország (430 TWh). Már nem uniós tag, de amúgy az Egyesült Királyság még nagy fogyasztó volt, a maga 769 TWh-jával.

A magyar gáztározók kapacitása 49 TWh, ez 46%-a az éves fogyasztásnak.

Az ÉMÁSZ-nál 1 kWh lakossági ára 2022. augusztustól 36, a piaci 70,1 Ft.A 36,01 Ft-ból 14,39 az áram ára, 13,967 a rendszerhasználati díj, 7,66 Ft az ÁFA.[31]

Forr1.jpgAz alábbiak elsődleges forrása: Horváth Bence: Mártha Imre szerint egy törvénymódosításon múlna, hogy az önkormányzatok olcsón kapjanak áramot a Paksi Atomerőműből. 444.hu (2022. okt. 15.)

2021-ben Paks 12–13 Ft/kWh-ért termelte az áramot. Ennek egy részét hatósági áron adja a lakosságnak, a másik részét a piacon értékesíti, és nem adhatja a piaci árnál 10%-kal olcsóbban egy törvény szerint.

A legfontosabb kör leválogatásával (oktatás, közlekedés, stb.) elég lenne az olcsó paksi áram.

Fogalmak

Maginfláció
a külső hatásoktól megtisztított inflációs ráta, amiben nincs benne az energia és az élelmiszer.
FDI (Foreign direct investment)
külföldi működőtőke-beruházás.

Idézetek

„ Az ukrán hrivnya azért romlott kevesebbet a forintnál, mert az ő szomszédjukban nincs háború.[32] ”
„ A nyersanyagokban gazdag országok szinte mindig szegények, mert pár ember teszi rá a kezét a természeti kincsekre.[33] ”
– Pogátsa Zoltán
„ Az Orbán-rendszer terv nélküli tervgazdaság.[34] ”
– Gelencsér Ferenc

Jegyzetek

  1. ↑ Kiugró egyenlőtlenség: Magyarországon a felső tíz százaléké az összvagyon fele. www.szabadeuropa.hu (2023. máj. 12.)
  2. ↑ Nyomtass te is! 2023. május 16.
  3. ↑ Őrületes tempóban csúszunk le a lejtőn: Elfogytak az emberek, soha nem látott krízissel néz szembe Magyarország. nyugatifeny.hu (2022. jún. 23.)
  4. ↑ Bódog Bálint: A kormány mostantól az országgyűlés jóváhagyása nélkül is átírhatja a költségvetést. 444.hu (2022. dec. 9.)
  5. ↑ Takáts Előd: Ez nem átmenet, az infláció beleégett a világgazdaságba. Riporter: Németh Tamás www.napi.hu (2023. máj. 23.)
  6. ↑ 📝 Róna Péter: Közösen tette tönkre a magyar gazdaságot a bal és jobboldal? Riporter: Valet Vitéz YouTube (2023. szept. 30.) (videó)
  7. ↑ Jabronka Richárd: Az Eurostat leleplezte a kókler Orbán-kormány évtizedes kamuját, most főhet a fejük a Fideszben. ellenszel.hu (2021. feb. 5.)
  8. ↑ Farkas Zoltán: Szakmailag és emberileg összeférhetetlen trió irányítja a válságtól sújtott magyar gazdaságot. hvg.hu (2023. szept. 30.)
  9. ↑ Vitéz F. Ibolya – D. Kovács Ildikó: Ezért kapnak egyre karcosabb gazdaságkritikát Orbánék Németországból. 24.hu (2023. aug. 7.)
  10. ↑ Kovács Gábor: Fitch: A magyar kormány idén és jövőre is túl fog költekezni. hvg.hu (2023. dec. 15.)
  11. ↑ Nagy Nikoletta: Negatívra módosította a magyar államadós-osztályzat kilátását a Fitch Ratings. telex.hu (2023. jan. 21.)
  12. ↑ Iván András: Leminősítette Magyarországot az S&P. telex.hu (2023. jan. 28.)
  13. ↑ Facebook/Bodnár Zoltán 2023. január 24.
  14. ↑ Vészjósló véleményt adott ki Magyarországról az egyik nagy hitelminősítő. hvg.hu (2023. okt. 6.)
  15. ↑ Jó jegyeket kapott a magyar gazdaság az EBRD-től. www.napi.hu (2023. máj. 16.)
  16. ↑ Vaskor Máté: Augusztusban a boltok forgalma zsugorodott, a benzinkutaké beszakadt. 24.hu (2023. okt. 4.)
  17. ↑ 📝 Róna Péter: Aki 1956 mellett nem áll ki, az aljas gazember! Riporter: Gulyás Balázs YouTube (2023. aug. 31.) (videó)
  18. ↑ Teljes fordulatot követel az Orbán-kormánytól Matolcsy György. mfor.hu (2022. jan. 24.)
  19. ↑ Kőszeghy Ferenc: Az Együttműködés Rendszere van a Nemzetért, vagy a Nemzet az Együttműködés Rendszeréért? merce.hu (2022. szept. 10.)
  20. ↑ Őszre 20 százalékra nőhet az infláció az MNB alelnöke szerint. 24.hu (2022. aug. 10.)
  21. ↑ Technikai recesszió felé tart a magyar gazdaság. 24.hu (2022. szept. 22.) 2 egymás utáni negyedévben recesszió várható. A 2022-es év egészében még növekedés várható.
  22. ↑ IMF: Tartósan magas marad az infláció Magyarországon. 24.hu (2022. okt. 11.)
  23. ↑ Megússza a forint a vérfürdőt, de az életszínvonal nagyot romlik 2023-ban. Jobbágy Sándor és Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzői szerint 24.hu (2022. szept. 22.)
  24. ↑ Vég Márton: Nagyobbat zuhant most a forint, mint amikor az EP kimondta, hogy Magyarország már nem demokrácia. 444.hu (2022. szept. 28.)
  25. ↑ Papp Atilla: Folytatódik az üzemanyagár emelkedés: 45 forinttal drágul a dízel. 24.hu (2022. okt. 10.)
  26. ↑ A különadókkal a magyar gazdaság megtanult együtt élni az eltelt évtizedben. hirklikk.hu (2022. máj. 27.)
  27. ↑ 21.1.1.4. A bruttó hazai termék (GDP) értéke forintban, euróban, dollárban, vásárlóerő-paritáson KSH
  28. ↑ Hollai Gábor: Történelmi csúcson a magyar államadósság! www.facebook.com (2021. ápr. 6.)
  29. ↑ Hanula Zsolt: 400 millió forintba került eddig a sosem használt lélegeztetőgépek raktározása. telex.hu (2022. dec. 24.)
  30. ↑ Szabó Zsuzsanna: Mellár lerántotta a leplet az Orbán-kormány gazdaságmentő akciójáról. www.napi.hu (2021. jan. 13.)
  31. ↑ Nem lehet kimeszelni a cikk címét. hrweb.hu
  32. ↑ Facebook/Kipcsák Mémek original 2022. július 10.
  33. ↑ Nincs államcsődközeli állapot. Pogátsa Zoltán a Klubrádióban YouTube (2022. szept. 29.) (videó)
  34. ↑ Facebook/Gelencsér Ferenc 2023. november 4.

Források

Hírek:

KSH

Egyéb

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Gazdaság&oldid=33012”