„Gyöngyöspata” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2. sor: 2. sor:
 
[[Fájl:Gyöngyöspata tüntetési terv.png|bélyegkép|jobbra|A tüntetés terve. Forrás: [https://idetartozunk.org/?fbclid=IwAR0QSR9gu_hDAP-Dzzvw4a5WXG-0FLG7AvqCl1pg0p2Hg9oBY7ePotbNok4 Az Ide tartozunk egyesület honlapja] ]]
 
[[Fájl:Gyöngyöspata tüntetési terv.png|bélyegkép|jobbra|A tüntetés terve. Forrás: [https://idetartozunk.org/?fbclid=IwAR0QSR9gu_hDAP-Dzzvw4a5WXG-0FLG7AvqCl1pg0p2Hg9oBY7ePotbNok4 Az Ide tartozunk egyesület honlapja] ]]
   
{{hulink|Gyöngyöspata}} a magyar–cigány ellenségeskedés szélsőséges példája.
+
{{hulink|Gyöngyöspata}} Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. A sajtóba magyar–cigány ellenségeskedés szélsőséges példájaként szerepel már kb. tíz éve.
 
* szélsőjobboldali akciók következtében többen életüket veszítették
 
* szélsőjobboldali akciók következtében többen életüket veszítették
 
* a rendőrség éveken keresztül zaklatta a cigányokat
 
* a rendőrség éveken keresztül zaklatta a cigányokat

A lap 2020. február 26., 15:54-kori változata

Setét Jenő, a tüntetés szervezője. Forrás: Setét Jenő Facebook-oldala
A tüntetés terve. Forrás: Az Ide tartozunk egyesület honlapja

Gyöngyöspata Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra fekszik. A sajtóba magyar–cigány ellenségeskedés szélsőséges példájaként szerepel már kb. tíz éve.

  • szélsőjobboldali akciók következtében többen életüket veszítették
  • a rendőrség éveken keresztül zaklatta a cigányokat
  • a cigányokat éveken át elkülönült iskolában, alacsonyabb színvonalon oktatták
  • a fentiek miatt megítélt kártérítések ellen a miniszterelnök indított alkotmánysértő gyűlöletkampányt.

Az utóbbi ellen tüntetett 3–4 ezer ember a Kossuth téren 2020. február 23-án. Ez a cikk (egyelőre) a tüntetésről szól.

Miniszterelnöki gyűlöletkampány

A kormány nem hajlandó kifizetni a kártérítéseket, amiket bíróság jogerősen megítélt. Ez ellen tüntetett 3–4 ezer ember 2020. február 23-án. A Nyugatitól a parlamenthez vonulók megálltak a Kúria épületet előtt is.

A bíróság a jogállam harmadik klasszikus hatalmi ága a törvényhozás (parlament) és végrehajtó hatalom (kormány) mellett. A bíróság ítéletét mindenki köteles végrehajtani: jogállamban a végrehajtó hatalom is alá van vetve a törvényeknek, és erre a parlamenti képviselők és a miniszterek fel is esküdnek. Az ítélet végre nem hajtása a jogállam alapjait támadja meg.

2010 óta nem a parlament ellenőrzi a kormányt, hanem a kormány a parlamentet. A kormány immár a bíróságokra is ki akarja terjeszteni a hatalmát. Ez kétségtelen bizonyíték az egyeduralomra törekvésre. Az alaptörvény nyílt megsértése, ami ellen az alaptörvény szerint mindenkinek fel kell lépnie.[1]

Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől[2]
Iványi Gábor

Nemzeti konzultáció

A kormány „nemzeti konzultáció”-nak nevezett kampányt indított a bírósági ítéletek ellen. A konzultáció tízszer annyiba kerül, mint a kifizetendő kártérítések összege (lásd a jobb oldali ábrát). Jogi értelemben pedig semmit nem jelent. A bírósági ítéleteket senki nem bírálhatja felül.[3] A miniszterelnök pláne nem: neki az a dolga, hogy végrehajtassa az ítéleteket.

A kormány azzal érvel, hogy „munka nélkül senki ne juthasson jövedelemhez”. Pedig a kártérítés soha nem munka után jár, hanem az elszenvedett sérelmeket orvosolja. Arról nem is beszélve, hogy a kártérítést tanköteles korúak kapták, akik még nem is dolgozhatnak.

A nemzeti konzultációra szánt milliárdokat az oktatásra költse inkább a kormány.

A tüntetés felszólalói

Iványi Gábor, az egyik felszólaló.
Forrás: Wikipédia

Kaltenbach Jenő beszéde

Barátaim!

Először is köszönöm, hogy eljöttetek.

Én nem voltam (érthetetlen).

Amint ez elhangzott, azért is jöttünk ma itt össze, hogy emlékezzünk a rasszista gyűlölködés, roma honfitársaink elleni merényletsorozat áldozatairól.

A bűnösöket, akik fegyverrel a kezükben gyilkoltak, utolérte az igazságszolgáltatás, a felbujtók, akiknek a szó a fegyverük, akik a gyűlölködés szításáért, a rasszista hangulatkeltésért felelősek, azonban büntetlenek maradtak, és ez bátorítja, ez bátoríthatja őket, hogy tettüket újra elkövessék.

Bűnük annál súlyosabb, minél magasabban állnak a ranglétrán, és annál aljasabb, minél rafináltabban teszik. Mint mondjuk éppen a miniszterek elnöke. Ő azt mondja, hogy a pénzért a gyöngyöspataiaknak is meg kell dolgozni, hogy az ingyen pénz bántja az emberek igazságérzetét. Ő jogot végzett – nem mondanám jogásznak, mert soha, egy percig nem dolgozott a szakmában –, de így is tudnia kell, hogy megdolgozni a munkabérért kell. A kártérítés annak jár, akinek a bíróság megállapítja, és ezt senki nem bírálhatja felül – a miniszterelnök sem.

De ha már a megdolgozásnál meg az igazságérzetnél tartunk, szerintetek Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök barátja, aki a semmiből néhány év alatt az ország leggazdagabb embere lett, vagy Tiborcz István, aki beházasodott a családba, és szintén többszörös milliárdossá vált - ők megdolgoztak ezért? A következő kérdést már föl sem teszem, mert azt akartam kérdezni, hogy ez nem zavarja az igazságérzeteteket?

Szerintetek a fidesz képviselői a folyamatos gombnyomogatásokkal megdolgoznak a milliós fizetésekért?

A német szociáldemokraták egykori elnöke az elszabadult egyenlőtlenséget bírálva egyszer azt mondta:

Én el tudom képzelni, hogy valaki tízszer jobb mint a másik. Azt is el tudom képzelni, hogy valaki százszor jobb, kivételesen talán még ennél is sokszor. De hogy egymilliószor jobb, azt nem tudom elképzelni.

Szerintetek Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz István, vagy a gombnyomogatók milliószor jobbak, mint ti?

A jogvégzett miniszterelnöknek a saját alaptörvényét is ismernie kellene. Annak C cikk első bekezdését hadd idézzem:

A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni.

– Alaptörvény,[5] C cikk, (1) és (2) bekezdés

Az már eddig is világos volt, hogy nem a parlament ellenőrzi a kormányt, hanem fordítva. A miniszterelnök most szembehelyezkedik a bíróság ítéletével: kell-e ennél nagyobb bizonyíték a hatalom kizárólagos birtoklására való törekvésre? Ez az alaptörvény nyílt megsértése, brutális támadás az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. No de ne csodálkozzunk, hogyha itt ideidézem Parti Nagy Lajosnak, a Kossuth-díjas költőnek egyszer elhangzott, leírt mondatát, amely a következőképpen hangzik:

A hazámat cégéres gazemberek és könyörtelen brigantik vezetik ki éppen Európából egy hibbant és életveszélyes nemzetvezetővel az élükön.
Parti Nagy Lajos

Itt az ideje, hogy a tisztességes demokraták hallassák a hangjukat, és megfogalmazzák a követeléseiket. Miután március 15-éhez közeledünk – alig három hét van hátra –, úgy gondoltam, mi lenne, ha ma megfogalmaznánk a 12 pontot, a mi 12 pontunkat? Amit leírtam, az az én 12 pontom, de ha egyetértetek vele, akkor mindnyájunk 12 pontja lesz.

  1. Követeljük a sajtószabadság visszaállítását! Propagandista lakájok helyett független újságírókat a közmédiába!
  2. Követeljük a törvény előtti egyenlőséget, az alapvető jogok garantálását!
  3. (Mindjárt elfújja a szél.) Határozottan fel kell lépni a korrupció minden formája ellen, haladéktalanul csatlakozni kell az Európai Ügyészséghez!
  4. Tisztességes, diszktriminációmentes oktatást akarunk, hogy a gyerekeink versenyképes tudást szerezzenek!
  5. Fel kell számolni a szükséghelyzetet az egészségügyben. Szégyenteljes, hogy tízezrek halnak bele évente az elégtelen orvosi ellátásba.
  6. Tisztességes közteherviselést, igazságosabb adórendszert akarunk! Fel kell számolni a mélyszegénységet, meg kell akadályozni a bérek és a nyugdíjak elértéktelenedését!
  7. Vissza kell állítani az önkormányzati autonómiát, abba kell hagyni az esztelen centralizációt!

    Itt álljunk meg egy pillanatra, mert valaki 2009 októberében – akkor polgármester volt az illető – megfogalmazott néhány passzust, ő is egy ilyen 12 pont félét. Ezeket gyorsan felolvasnám. Meg fognak lepődni, hogy ki volt az illető. Ő azt írja, hogy

    Minden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. A magyarok legfontosabb városa a főváros, Budapest. Minden településnek joga van az iskolához, minden településnek joga van a vagyonához, minden településnek joga van a jövedelméhez. Az önkormányzatnak joga van ellenállásra a törvény keretei között, ha az állam a létét, törvényességét vagy alkotmányosságát veszélyezteti.
    Kósa Lajos

    Mit gondolnak, ki volt ez? Kósa Lajos! Akkor éppen Debrecen polgármestere volt.

    Megyünk tovább.

  8. Követeljük az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék, a NAV és az Ügyészség pártatlan, befolyástól és részlehajlástól mentes működését és személyi összetételét!
  9. (Ez ma nagyon sokszor elhangzott, én inkább csak megismétlem.) Fel kell számolni a független igazságszolgáltatás kormányzati ellenőrzés alá vonásának kísérletét!
  10. Követeljük, hogy szűnjön meg a népképviselet – azaz az országgyűlési képviselők – a parlamenten belüli és azon kívüli jogainak önkényes csorbítása! Az ellenük elkövetett jogsértéseket ki kell vizsgálni, a felelősöket meg kell büntetni!
  11. Az esélyegyenlőség elvén alapuló tisztességes választási törvényt kell elfogadni, abba kell hagyni a közpénz kormányzati propagandára fordítását! Végül az utolsó, de nem kevésbé fontos pont.
  12. Európai Magyarországot akarunk! Barátaink a jogállami európai demokráciák, és nem Putyin, nem a türkök, nem Erdogan. Szűnjön meg a hazug Brüsszelezés, és az EU-támogatások elherdálása!

Jegyzetek

  1. Részlet Kaltenbach Jenőnek a tüntetésen elmondott beszédéből.
  2. Isten szabadítson meg minket az alkalmatlan és gonosz miniszterelnöktől. 168ora.hu (2020. feb. 23.)
  3. Kivéve, ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a bíróság által alkalmazott törvény alkotmányellenes.
  4. Horgas Péter: Viktor! civilhetes.net (2020. feb. 25.) A 23-i, Gyöngyöspatáról szóló tüntetésen elmondott beszéde.
  5. Magyarország Alaptörvénye. web.archive.org (2012. okt. 31.)

Forrás

További információk