„Jogállam” változatai közötti eltérés
Laci (vitalap | szerkesztései) |
Laci (vitalap | szerkesztései) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
* Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények. |
* Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények. |
||
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem. |
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem. |
||
| − | |||
| ⚫ | A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik. |
||
| − | |||
| ⚫ | |||
| − | |||
| ⚫ | A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt. |
||
== Jogállami mechanizmus == |
== Jogállami mechanizmus == |
||
| 21. sor: | 15. sor: | ||
== Magyarország == |
== Magyarország == |
||
A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/04/08/jogallami-mechanizmus-hogyan-mukodik/|tit=Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió|aut=Kerner Zsolt|date=2022-04-08}}</ref> A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni. |
A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.<ref>{{CitWeb|url=https://24.hu/kulfold/2022/04/08/jogallami-mechanizmus-hogyan-mukodik/|tit=Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió|aut=Kerner Zsolt|date=2022-04-08}}</ref> A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni. |
||
| + | |||
| ⚫ | A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik. |
||
| + | |||
| ⚫ | |||
| + | |||
| ⚫ | A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt. |
||
Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egy <ref>{{CitWeb|url=https://rtl.hu/belfold/2022/03/23/orban-viktor-valasz-europai-bizottsag-unio-hitel-helyreallitasi-alap-orosz-ukran-haboru|tit=Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt|date=2022-03-23|misc=5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg}}</ref> |
Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egy <ref>{{CitWeb|url=https://rtl.hu/belfold/2022/03/23/orban-viktor-valasz-europai-bizottsag-unio-hitel-helyreallitasi-alap-orosz-ukran-haboru|tit=Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt|date=2022-03-23|misc=5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg}}</ref> |
||
A lap 2022. június 8., 15:40-kori változata
Jogállam: az önkényes állami hatalomgyakorlást akadályozó alapvető elvárások összessége.
- Formális jogbiztonság: a szabályok érthetősége, stabilitása és a tényleges kikényszerítése.
- Materiális: alapjogvédelem, hatalommegosztás, sok országban (nálunk nem) a jogrend minimális igazságosságára vonatkozó követelmények.
A jogállamról vannak viták, de a legnagyobb részében egyetértés van. A leginkább vitatott/változó rész az alapjogvédelem.
Jogállami mechanizmus
Az Európai Unió működése szempontjából fontos, hogy az egyik tagállam bíróságának ítéletét a másik tagállam ne kérdőjelezhesse meg pl. elfogatóparancs, cég felszámolása vagy gyermekelhelyezés ügyében.
Ha pl. egy elfogatóparancsot olyan ország ad ki, ahol nem biztosítottak az alapvető emberi jogok a végrehajtás során, a másik ország nem fog kiadni. Ezzel ellehetetlenül a tagállamok bíróságai közötti együttműködés.
A jogállamiság fontos ismérve, hogy egy ügy eljuthat-e a bíróságra, nem áll-e le a nyomozás korábban, rendőrségi vagy ügyészségi döntés miatt. Ugyancsak fontos ismérv, hogy a hatalom ne tudja szankcionálni azokat a bírákat, akik „nem megfelelő” ítéleteket hoznak, ill. ne tudjon beleszólni abba sem, melyik bíró tárgyal egy ügyet.
A 2020 decemberében elfogadott jogállami döntés elsősorban az EU költségvetésének a védelmét szolgálja, de közvetett módon a fenti tágabb szempontok is szerepet játszhatnak egy ügyben. A magyar ügyészségek pl. sok, az OLAF által korruptnak talált szerződés/pályázat ügyében nem indított nyomozást.
Magyarország
A jogállami mechanizmus csak EU-pénzekkel kapcsolatos ügyekre vonatkozik, de a teljes költségvetésre, nemcsak a helyreállítási alapokra. Az arányosság elve miatt nem lehet minden pénzt elvonni Magyarországtól.[1] A mechanizmus alapján a 2021. január 1-je óta kapott pénzek elköltését lehet vizsgálni.
A magyar jogrend gyenge, azaz személyfüggő, informális személyes kapcsolatokon keresztül működik. A jogalkotásban elmaradnak a hatásvizsgálatok és a társadalmi egyeztetések, napi igények szerinti rögtönzés, a hatalom megerősítése, a hatalomtól független intézmények függetlenségének leépítése folyik.
Rendszerszintű korrupció: a hatalom foglyul ejti az államot, és a saját érdekében működteti (pl. a közpénz magánpénzzé alakítása) jogalkotás révén is.
A nemzetközi jogalkalmazásban a formális szabályok jelentősége csökken, az informálisoké nő (pl. a jogszabály célja, valós társadalmi hatása). Nálunk pont az ellenkező az irány: a szabályfixáció, ami még a szocializmusból ered, és a jogalkalmazó függetlenségének a csökkentését szolgálta. A háború előtt merőben más volt a helyzet. A szabályfixációban sem a környezetet, sem a narratívákat nem veszik figyelembe, csak a betű szerinti szabályt.
Az EU 2021–28-as költségvetés helyreállítási alapjából 5800 MFt járt volna Magyarországnak. Ennek 43%-a, közel 2500 MFt „ingyen”, a többi alacsony kamatozású hitelként. Az utóbbit az Orbán-kormány eredetileg nem is kérte, de a gazdaság rossz állapota miatt 2022 elején meggondolta magát. A korrupciós ügyek miatt ebből 2022. április végéig egy [2]
A támogatás megvonásában jelentős szerepe volt annak, hogy 2020 végén Orbán megvétózta az EU költségvetését, így azok az országok sem jutottak hozzá a helyreállítási alaphoz, amiknek nagy szükségük lett volna rá a járvány miatt. Ráadásul a vétó bosszú volt az EU-pénzek jogállami alapú ellenőrzése miatt, Orbán semmit nem tudott vele elérni, csak másoknak kárt okozni. Ezzel elszigetelte magát az EU-ban, ki kellett lépjen az Európai Néppártból, és képtelen szövetségesre találni.
Lengyelország
A 7. cikk szerinti eljárásban az EU fontos szabályainak megsértéséért ki lehet zárni egy országot az EU-ból, ehhez azonban egyhangú döntéshozatal kell (az érintett ország nem vehet részt a szavazáson). Az eljárás Magyaroszág és Lengyelország ellen indult meg, így a két ország védhette egymást.
Lengyelországban nincs korrupció; ellenük a bíróságokat megfélemlítő fegyelmi tanács létrehozása miatt indult eljárás. A 7. cikk mellett kötelezettségszegési eljárás is indult az ügyben, ami miatt Lengyelországnak napi 1 m€-t kell fizetnie. Végül a lengyelek meghátráltak, és megváltoztatták a szabályokat.[3] Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben is magára maradt.
Jegyzetek
- ↑ Kerner Zsolt: Így veheti el a pénzt Orbántól az Európai Unió. 24.hu (2022. ápr. 8.)
- ↑ Megjött a válasz Orbánnak: nem kapja meg soron kívül az Európai Bizottságtól kért hitelt. rtl.hu (2022. márc. 23.) 5800 MFt 43%-a vissza nem térítendő, 57%-a alacsony kamatú hitel. Egyiket sem kaptunk meg.
- ↑ A lengyelek megadták magukat Brüsszelnek: Helyreállítják a jogállamot, hogy kapjanak pénzt. nyugatifeny.hu (2022. máj. 27.)
Forrás
- „Ez nem a jogállamiságról szólt”. Interjú Vadász Viktorral a magyar kormány uniós pervesztésének hátteréről a jogállamiság ügyében www.valaszonline.hu (2022. feb. 22.)
- „Demokrácia és jogállam csak együtt tud működni”: Jakab András a NER jogrendjéről - Élet a NER-ben 6. rész. Kerényi György interjúja Jakab Andrással www.szabadeuropa.hu (2021. máj. 23.) (videó)
- Leminősítették a magyar ombudsmant a külföldi kollégái. www.facebook.com (2022. máj. 24.) Nem szavazhat, nem viselhet tisztséget a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségében, nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.