„Kína” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
11. sor: 11. sor:
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==
 
* {{hulink|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
 
* {{hulink|Országok GDP szerinti listája (nominális)}} (magyar Wikipédia)
  +
* {{CitWeb|url=https://g7.hu/vilag/20230217/sorra-fordulnak-el-a-kelet-europai-orszagok-kinatol/|tit=Sorra fordulnak el a közép-európai országok Kínától|aut=Fabók Bálint|date=2023-02-17}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól|aut=Dezső András|date=2023-01-13}}
 
* {{CitWeb|url=https://hvg.hu/360/202302__salat_gergely__akinai_utrol_mint_alternativarol__akinai_penz_olyan_mint_anyugati|tit=Az USA üzeni, ha nem álltok mellénk Kína ellen, nem védünk meg az oroszoktól|aut=Dezső András|date=2023-01-13}}
   

A lap 2023. február 19., 10:36-kori változata

Orbán koszorúz a Tienanmen téren

A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.

A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.

A Fudan Egyetem nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

Forrás