„Kína” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
8. sor: 8. sor:
   
 
A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.
 
A [[Fudan Egyetem]] nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.
  +
  +
== Történelem ==
  +
A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. [[Oroszország]] ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.
  +
  +
Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő {{hulink|Balkas-tó}} és a {{hulink|Bajkál-tó}} is. <!--1858, ajguni szerződés, amit--> Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.
   
 
== Forrás ==
 
== Forrás ==

A lap 2023. május 14., 07:11-kori változata

Orbán koszorúz a Tienanmen téren

A Kínába irányuló magyar export nagy részét az itteni multik, például a német autógyárak kivitele teszi ki. Európában leginkább Németország függ a kínai piactól.

A debreceni kínai akkumulátorgyár a magyar történelem egyik legnagyobb befektetése lesz. Még európai mércével is számottevő projektről van szó. Politikai gesztusokért cserébe nem segítene nekünk Kína (pl. hitellel), de ha befektetése van itt, akkor igen.

A Budapest–Belgrád vasútvonal magyar kezdeményezés volt. Pireuszban van egy kínai tulajdonú kikötő, innen szeretnék Belgrádon keresztül Nyugat-Európába küldeni az áruikat.

A Fudan Egyetem nem a kormány, hanem Matolcsy kezdeményezése volt.

Történelem

A SZU széthullásakor (1991 végén) a SZU és Kína GDP-je nagyjából azonos volt. Oroszország ennek a felét örökölte meg. Ma 1:10 a viszony: a kínai GDP 17 eM$, az orosz 1700 M$.

Kína 1,5 mk㎡ területet magáénak gondol Oroszországból: Mongólia, Kirgízia, és a Kazahsztán déli részén levő Balkas-tó és a Bajkál-tó is. Kína szerint egyenlőtlen szerződés következtében került el tőle.

Forrás