„Köztársasági elnök” változatai közötti eltérés

A lap 2023. augusztus 13., 10:30-kori változata

Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig a rendszerváltás utáni egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

Lásd a magyar Wikipédiában: Magyarország köztársasági elnöke#Köztársasági elnökök a rendszerváltástól

A tisztség története

Az Első Magyar Köztársaság 1918. november 16. – 1919. március 21. valamint 1919. augusztus 1. – 1920. február 29. között állt fenn. Az ideiglenes köztársasági elnök az 1919. január 11-én megválasztott Károlyi Mihály volt.

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította (Második Magyar Köztársaság), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.^[1] A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között Tildy Zoltán lett. A köztársasági elnöki tisztség 1949. augusztus 23-án, az Elnöki Tanács megválasztásával szűnt meg.

A Harmadik Magyar Köztársaságot Szűrös Mátyás, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.

Kegyelem

Az alábbiak elsődleges forrása: dr. Sándor Zsuzsa: Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin? 24.hu (2023. jan. 7.)

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség?

Háromféle kegyelem van:

eljárási
végrehajtási
kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

„	Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.^[2]	”
– Novák Katalin

Jegyzetek

↑ 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.
↑ Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

Forrás

Presinszky Judit: Orbán jó zsaruja, aki orvosoknak, tanároknak keresztbe tesz, de megkegyelmez egy terroristának. telex.hu (2023. máj. 10.) Novák Katalin egy éve.
Novák Katalinnak tizenhatan adnak tanácsot. civilhetes.net (2023. máj. 10.)
Kerner Zsolt: Novák Katalin a Honvédség csapatszállítójával ment magánaudienciára a pápához. 24.hu (2022. aug. 27.) Ő volt a csapat.
Nem az Országgyűlés hozza létre az alkotmányt, hanem az alkotmány hozza létre az Országgyűlést. Róna Péter köztársasági elnökjelöltként elmondott beszéde a parlamentben www.facebook.com (2022. márc. 10.) (videó) A beszéd szövege.
Harmat Árpád Péter: Magyarország eddigi államformái. Történelem cikkek (2015. dec. 2.)

Kapcsolódó lapok

Áder János

[1] 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról 1946. február 20.

[2] Mészáros Juli: Novák Katalin 2010-ben: Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből. 444.hu (2023. jan. 5.)

[1]

[2]

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Az 1946. évi I. törvény Magyarországot újra köztársasággá alakította ({{hulink|Magyar Köztársaság (1946–1949)|Második Magyar Köztársaság}}), és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.<ref>[https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?docid=94600001.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D42 1946. évi I. törvénycikk Magyarország államformájáról] 1946. február 20.</ref> A köztársasági elnök 1946. február 1. – 1948. augusztus 3. között {{hulink|Tildy Zoltán}} lett. A köztársasági elnöki tisztség 1949. augusztus 23-án, az {{hulink|Elnöki Tanács}} megválasztásával szűnt meg.
+A {{hulink|Magyar Köztársaság (1989–)|Harmadik Magyar Köztársaságot}} {{hulink|Szűrös Mátyás}}, a parlament akkori elnöke kiáltotta ki 1989. október 23-án, és ő lett az első (ideiglenes) köztársasági elnök.
 == Kegyelem ==