Köztársasági elnök

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2023. augusztus 13., 09:12-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Kegyelem)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Göncz Árpád. Forrás: Wikimedia Commons.

Göncz Árpád volt eddig az egyetlen magyar köztársasági elnök, akinek hatalom nélkül is volt tekintélye, és emberségéért tisztelték az emberek. Személyre szabott törvényhozással választották meg, és ez utóbb megbosszulta magát: a későbbi köztársasági elnökök politikai kinevezettek lettek.

A tisztség története

Az 1946. évi I. törvény Magyarországot köztársasággá alakította, és létrehozta a köztársasági elnöki tisztséget. A köztársasági elnököt a Nemzetgyűlés választotta meg.[1]

Kegyelem

Az igazságügy-miniszter terjeszti a köztársasági elnökhöz a kérelmet. Jóváhagyás esetén az igazságügy-miniszternek vétójoga van. Ez micsoda hülyeség?

Háromféle kegyelem van:

  • eljárási
  • végrehajtási
  • kegyelmi mentesítés (pl. erkölcsi bizonyítványt kaphat)

A köztársasági elnök nem köteles indokolni, és nem köteles nyilvánosságra hozni sem a döntését.

Idézetek

Hálás vagyok a sorsnak, hogy nem kórházi ápolónőként vagy pedagógusként élünk röhejes jövedelemből.[2]
– Novák Katalin

Jegyzetek

Forrás

Kapcsolódó lapok