Koronavírus (2. hullám)
A parlament 2020. november 10-én szavazott a koronavírus elleni védekezésről. Ez a cikk azzal foglalkozik, miről is szólt ez a szavazás. Elég sok tévedés forog közszájon, beleértve az ellenzéket és az ellenzéki sajtót is.
A vírus 2. hulláma nem a márciusi első hullám folytatása, hanem egy kívülről behurcolt új vírus, ami nyilván az utazási korlátozások és nyaralások következménye.[1]
A veszélyhelyzet kihirdetése
A veszélyhelyzet kihirdetése nem a parlament, hanem a kormány feladata,[2] amit a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-ában tett meg. Ezzel a kormány felhatalmazta saját magát olyan rendeletek alkotására, melyek törvényekkel, vagy akár az alaptörvény bizonyos részeivel is ellentétesek lehetnek, de legfeljebb 15 napig vannak hatályban. A 15 nap elteltével vagy a veszélyhelyzet megszűntével a rendeletek hatályukat vesztik.
A veszélyhelyzet addig tart, amíg azt a kormány meg nem szünteti. A parlamentnek e kérdésben nincs hatásköre.
A 90 nap
November 10-én a parlament 180 igen és 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a T/13571-es törvényjavaslatot a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről, melyet 2020. évi CIX. törvényként hirdettek ki. Székely Sándor független képviselő szavazott ellene. A törvényjavaslat szövege.
A törvény 2. §-a kissé kacifántos jogi megfogalmazásban azt mondja, hogy a kormány rendeletei nem 15, hanem 90 napig érvényesek, de a parlament visszavonhatja a meghosszabbítást. A 90 nap tehát nem az egész vészhelyzetre vonatkozik, hanem a közben hozott rendeletekre. Új rendeleteket a 90 nap elteltével is hozhat a kormány legalább 15, legfeljebb 90 napra.
A törvény további részei a népszavazással és az időközi választásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyalja.
Fegyveres katonák az utcákon
A honvédségről szóló 2011. évi CXIII. törvény 36. § (1) k) szerint rendkívüli jogrendben (pl. egészségügyi válsághelyzetben) a honvédség fegyveresen közreműködik a válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.
Árvíz esetén ennek akár lehetne is értelme: a fosztogatások megakadályozása az elhagyott házakban. Vagy terrorcselekmények, fegyveres zavargások esetén.
A 484/2020. (XI. 10.) kormányrendelet 20. § (2) c) szerint a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzetben is járőrözhetnek az utcán. A politikai nyilatkozatok szerint a kijárási tilalmat ellenőrzik, csak az nem világos, milyen fegyveres ellenállásra számítanak.
Karanténszoftver
Akit karanténra köteleznek, köteles a karanténszoftvert a telekommunikációs eszközére telepíteni, azt a hatósági házi karantén ideje alatt használni.[CIV 1]
- Mi az, hogy „a” telekommunikációs eszközére? És ha több van neki?
- Szerintem ez alkotmányellenes. Milyen alapon írják elő, hogy nem kapcsolhatom ki a telefonomat, vagy hogy telepítsek rá egy szoftvert, amiben nem bízom? Mi a garancia rá, hogy az tényleg törlődik, amikor akarom? Ráadásul ellenőrzésre sem jó: ha meg akarom szegni a karantént, otthon hagyom a telefont.
Jegyzetek
- ↑ Mészáros Juli: Magyar kutatók készítettek elemzést a járvány hazai történetéről és folyamatairól. 444.hu (2020. dec. 4.)
- ↑ Alaptörvény, 53. cikk.
Forrás
- 2020. évi CIV. törvény általában a határátlépéssel kapcsolatos karanténszabályokról van szó, de bizonyos paragrafusok máskor is érvényesek. Lásd 9. §.
- ↑ 3. § (3) és 9. §.