„Koronavírus elleni oltás” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
121. sor: 121. sor:
 
Az Európai Bizottság szerint vészhelyzetben ideiglenesen engedély nélküli oltás is forgalmazható lesz az EU-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2020/11/07/biztos_hogy_a_kinai_es_orosz_vakcinara_kell_rastartolnunk/|tit=Biztos, hogy a kínai és orosz vakcinára kell rástartolnunk?|aut=Gabay Balázs|date=2020-11-07}}</ref>
  
Az Európai Bizottság szerint vészhelyzetben ideiglenesen engedély nélküli oltás is forgalmazható lesz az EU-ban.<ref>{{CitWeb|url=https://index.hu/gazdasag/2020/11/07/biztos_hogy_a_kinai_es_orosz_vakcinara_kell_rastartolnunk/|tit=Biztos, hogy a kínai és orosz vakcinára kell rástartolnunk?|aut=Gabay Balázs|date=2020-11-07}}</ref>
   
−
Európában az EMA (Európai Gyógyszer Ügynökség, {{enwiki|European Medicines Agency}}), az USA-ban az FDA írja elő a gyógyszerbevizsgálás követelményeit.
 +
Európában az EMA (Európai Gyógyszer Ügynökség, {{enwiki|European Medicines Agency}}), az USA-ban az {{enwiki|FDA|Food and Drug Administration}} írja elő a gyógyszerbevizsgálás követelményeit.
   
 
== Oltási rend ==
  
== Oltási rend ==

A lap 2021. január 18., 16:45-kori változata

Az oltások ára[1][2]
Oxford / AstraZeneca 1,78 €
Johnson & Johnson 8,50 $
Sanofi / GSK 7,56 €
Pfizer / BioNTech 12 €
CureVac 10 €
Moderna 18 $

Az Európai Bizottság 2020. december 26-án indította útjára az első szállítmányt Pfizer-vakcinát valamennyi tagországba. Magyarországon még aznap megkezdték az oltást.

4850 oltóanyag érkezett két külön csomagolásban, aminek a felét 5 helyszínen adják be: László Kórház (=Dél-Pesti Kórház, 2×1950 adag), Korányi Intézet, Nyíregyháza, Debrecen és a Semmelweis Egyetem. Az első nap a Semelweis Egyetemen 131 adagot adtak be minden probléma nélkül.[3] Az érkezett adag másik felét három hét múlva kapják ugyanazok.[4]

A nyájimmunitáshoz az Egészségügyi Világszervezet szerint 65–70%-os, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ, az ECDC 67-os beoltottság kell.[5]

Az oltásról általában

Az oltás előkészíti a szervezetet a későbbi fertőzés leküzdésére. Az immunrendszer aktivizálja azáltal, hogy ártalmatlan formában „megmutatja” a szervezetnek a kórokozót.[6] Az immunrendszer rövidebb-hosszabb ideig „emlékszik” a kórokozóra, így valódi fertőzés esetén gyorsan mozgósítható.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Védőoltás és Immunrendszer

Aggasztó, hogy a gyógyulás után viszonylag kevés emberben lehet kimutatni az ellenanyagot.[7]

Úgy tűnik, hogy a szervezet immunitása néhány hónapig tart. Ez azt jelenti, hogy ha egyáltalán lesz majd oltás, azt néhány havonta be kell adni.[8]

Az immunrendszer fehérjéket ismer fel, ezért az oltás egy, csak az adott kórokozóban megtalálható fehérjét tartalmaz.

A vírus egy vagy néhány gént tartalmaz RNS formában, valamint a beépülést segítő fehérjéket (enzimeket). A vírus lényege az RNS, de az immunrendszer a fehérjéket ismeri fel.

Vírus elleni oltáskor gyakori, hogy az eredeti vírust egy másik, szaporodni képtelen vírusra (pl. adenovírusra) cserélik ki az oltóanyagban. Így az nem fertőz, viszont az immunrendszer reagál rá. A másik lehetőség valamilyen módon legyengíteni a kórokozót, bár ezt inkább baktérium elleni oltásokban alkalmazzák.

Érdemes tudni, hogy az immunrendszer sokkal hatékonyabban működik alvás közben, mint ébren, mert az ébrenléti hormonok (epinefrin, norepinefrin, izoprotenerol) gátolják a vírust elpusztító CD8-sejtek működését, viszont elősegítik az immunrendszer számára fontos interleukin-12 (IL-12) termelését.

Jelenleg[9] több oltóanyagot is fejlesztenek, és könnyen lehet, hogy az időseket mással kell majd oltani, mint a fiatalokat. Az oltások gyakorisága sem világos még.

Oltástípusok

Hagyományos:

  • vírusalapú:
    • aktív oltás: inaktivált (szaporodásképtelen) vagy gyengített (szaporodó) vírus, esetleg csak a vírusnak csak a fehérjéiből álló oltás. Inaktiválni pl. β-propiolaktonos kezeléssel lehet.[10]
    • passzív: antitest. A gyenge immunrendszerűeknek (néha más okból is) adják a kész ellenanyagot.
  • vírusvektor: a vektor olyan technológia, amivel idegen DNS-t lehet a szervezetbe juttatni. A vírusvektor az ilyen célra átalakított vírus. A vektorral bejuttatják a szervezetbe a (rendszerint szaporodásképtelen) vírust, ami megfertőzi a sejteket, ezáltal aktiválja az immunrendszert. Pl. adenovírus-szekvencia egy részét a vírus szekvenciájával cserélik ki, hogy immunválaszt idézzen elő. Lehet szaporodóképes, ilyenkor megfertőzi az antigént előállító sejteket. Vagyis a szervezet képzi az antigént és az ellenanyagot is. B- és T-sejtes immunitást is okoznak.
  • nuklein alapú: többszöri beadás kell.
    • DNS: az antigént kódolják. Bejut a sejtmagba, majd RNS másolat készül belőle, majd onnan kikerülve jut a riboszómába.
    • mRNS: a sejtplazmába jut be, a sejtmagba nem, így a saját DNS-ünket nem tudja befolyásolni. Egyszerűbb a DNS-típusnál: kevesebb lépésből áll, és nem jár a sejtmagban, ahol esetleg bajt okozhat. Ráadásul a szervezetben is lebomlik kb. 3 nap alatt.
  • rekombináns (=mesterségesen előállított) fehérje alapú.

Az utóbbi három az újabb típusú: nincs szükség a vírus tenyésztésére. Ennek az az előnye, hogy viszonylag gyorsan lehet új mutáció ellen módosítani az oltást. A Pfizer pl. 6 hét alatt tud ilyet kifejleszteni.[11]

RNS-oltás

A szervezet fehérjéinek leírása a DNS-ben van, a sejtmagban. Az új fehérjét a sejtben több helyen megtalálható riboszómák állítják elő, a DNS-ből kapott másolat alapján. A másolat hírvivő RNS (mRNS) formájában kerül a sejtgyártás színhelyére. A vírus úgy fertőz, hogy a szervezet mRNS-ét a sajátjára cseréli ki. Ezáltal a szervezet a nem a saját, hanem a vírusban leírt fehérjét állítja elő, amit aztán az immunrendszer felismer és megtámad.

Ugyanezt a módszert lehet használni oltásra is. Az ilyen oltás egy mesterséges vírus, ami a covid valamelyik, csak rá jellemző fehérjéjét gyártatja le a szervezettel, viszont szaporodásra képtelen. Így csak elhanyagolható mennyiségű fehérje keletkezik, de arra elég, hogy az immunrendszert aktivizálja, ami előállítja a vírus elpusztításához szükséges ellenanyagot, a különböző típusú T-sejteket.

Searchtool right.svgLásd a magyar Wikipédiában: Immunrendszer#T-limfocita
Searchtool right.svgLásd az angol Wikipédiában: RNA vaccineen

Így működnek az új típusú oltóanyagok, köztük a covid ellen fejlesztés alatt állók egy része is.

Koronavírus elleni oltások

Pfizer & BioNTech vakcina

Amerikai/német mRNS vakcina. Az elsődleges kísérleti eredmények alapján úgy tűnik, 95%-os a hatékonysága a koronavírus ellen a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett vakcinának még az idősek között is. Nem tudni, mennyi időnként kell ismételni, de egy Facebook-hozzászólás szerint 6–8 havonta.

Az oltás két komponensű, három hét (pontosabban: 19–42 nap) különbséggel kell beadni a kettőt. Nem tudni, meddig tart az immunitás. A cég az FDA-engedély kiadása után 2020-ben 50 millió, 2021-ben 1,3 milliárd vakcinát tud gyártani. Nagy hátrány, hogy −80°C-n kell tárolni, így a szállítás és tárolás probléma.[12] A szállításra a Pfizer egy speciális dobozt tervezett, amiben szárazjég tartja hidegen az oltóanyagot.[13]

A vakcina dokumentációja letölthető az internetről.[14]

Szijjártó 4,5 millió adagot rendelt, ez kb. 2,2 millió embernek elég. Az USA-ban 2020. december 11-én, az Európai Bizottság 21-én engedélyezte az oltás használatát. Az Egészségügyi Világszervezet 2021. január elsején engedélyezte a vészhelyzeti alkalmazást.[15]

Az oltás mellékhatásait a szlovák egészségügyminisztérium tette közzé.[16]

Moderna

Amerikai mRNS vakcina. −20°C-on fél évig, 2–8°C-on egy hónapig tartható el. 90% feletti hatékonyságot ígér.

AstraZeneca

„Oxfordi vakcina”. Brit vektorvakcina (vírusfehérje, adenovírussal beadva; ezek okozzák a legtöbb mellékhatást). Eredetileg az ebola ellen fejlesztették ki.

70%-os eredményt ígér. Kétszer kell beadni, elsőre fele akkora adagot. Ez a kísérlet során egy gyártási hiba miatt derült ki, és ezt nem jelentették be. Ez megrengette az oltás hitelét.[17] Egy adag 10$-nál kevesebbe kerül. 1 milliárd adagot akarnak előállítani 2021-ben Indiában, Dél-Koreában, Kínában és Brazíliában.

Angliában már 2020. december végén engedélyezték az oltást,[18] nemsokára Argentínába, Indiában és Mexikóban.[19]

Várhatóan 2021. január 4-étől lesz elérhető. Időközben megoldották, hogy ugyanolyan, 95% körüli hatékonyságú legyen, mint a Pfizer.[20] A kormány 6,5 millió adagot kötött le, ez feleannyi embernek elég.

Sinovac

Kínai hagyományos oltás inaktivált vírust tartalmazó oltás, más neve Coronavac vagy BBIBP. A 40 év alattiakra más hatást vált ki, mint az idősekre, ennek ellenére a 3. bevizsgálási fázis kihagyásával forgalmazzák. Egyszer kell beadni. 18–19 éveseknél citokin vihart okozhat, időseknél túl kevés immunválaszt válthat ki. Normál hűtőben tárolható.

Törökországban 7371 véletlenszerűen kiválasztott önkéntesen tesztelték. Egyetlen páciensen találtak túlzott immunreakciót. 91%-os hatékonyságúnak találták.[21] Brazíliában viszont alig több mint 50%-os hatékonyságot mértek.[22]

Szijjártó ½–1 millió adagot rendelt belőle.

Sinopharm

Kínai hagyományos (legyengített kórokozót tartalmazó) oltás. A hatékonysága 80–86%. 3. fázisú bevizsgálás alatt van, de Bahreinben már november elején, az Emírségekben és Kínában pedig november végén (tehát hetekkel az első részeredmények nyilvánosságra hozatala előtt) soron kívüli eljárásban engedélyezték, így ezekben az országokban már korlátozottan használható. December legvégén Magyarországra is érkezett belőle, amit az OGYÉI tanulmányoz.

Az oltásnak sem az amerikai, sem az európai uniós engedélyeztetési eljárását (egyelőre) nem indították el. Magyarország így legfeljebb szintén csak saját hatáskörben adhatná meg neki az engedélyt.[10]

A cég két vakcinát is fejleszt („pekingi” és „vuhani”), és nem világos, mikor melyikről van szó. 2021. január közepén lemondott a cég két vezetője, mindketten személyes okra hivatkoztak.[23]

Tao Lina sanghaji infektológus-influencer egy héttel ezelőtti arról posztolt 4,8 millió követőjének a Twitter-szerű kínai Weibón, hogy a Sinopharm oltásának 73 mellékhatása van, így ez a világ legveszélyesebb oltóanyaga. Orbán ugyanakkor ezzel szeretné lerendezni a víruskérdést,[24] ami nagyon kellemetlen számára, és teljesen eltér az általa eltervezett választási menetrendtől.

Janssen Pharmaceutica

Belga-amerikai (Johnson & Johnson) vektorvakcina. A 3. fázisban van, a hatásossága nem ismert. Egyszer kell beadni.

Szijjártó 4,3 millió adagot rendelt belőle.

Szputnyik V

Orosz DNS vektorvakcina, gyártója a Gamaleja Nemzeti Epidemiológiai és Mikrobiológiai Központ. A 3. fázis lezárta előtt kezdtek tömegesen oltani. A nyugati tudósoknak gyanús, hogy 40 ezer önkéntesből csak huszan fertőződtek meg. Csak a placebót kapók közül többnek kellett volna. Nem alkalmazható ízületi gyulladás, porckopás, szénanátha, élelmiszerallergia fennállása esetén. Egyszer kell beadni.

A kormány még nem döntötte el, rendel-e belőle. 10 kísérleti adag már megérkezett, december 28-án pedig 6000 adag, amit önkénteseken próbálnak majd ki.[25]

Bevizsgálás

Az oltás veszélyes dolog, ezért igen szigorúak a bevizsgálás követelményei.

A 0. fázisban laboratóriumi és állatkísérleteken vizsgálják, hatásos-e az anyag, ill. találnak-e elfogadhatatlan mellékhatást.

Az 1. fázisban néhányszor tíz emberen kísérletezik ki a legkisebb hatásos mennyiséget (hogy a mellékhatásokat minimalizálják).

A 2. fázisban százas, a 3-adikban ezres populáción próbálják ki. Ha minden rendben, kiadják a forgalmazási engedélyt, és százezres populáción vizsgálják meg a hatást.

Az Európai Bizottság szerint vészhelyzetben ideiglenesen engedély nélküli oltás is forgalmazható lesz az EU-ban.[26]

Európában az EMA (Európai Gyógyszer Ügynökség, European Medicines Agencyen), az USA-ban az FDAen írja elő a gyógyszerbevizsgálás követelményeit.

Oltási rend

A Pfizer-vakcina szállítása Magyarországra
Adag[27] Dátum
4850 2020.12.26.
70000 2020.12.29.
78000 2021.01.05.
112847 2021.01.16.
Beoltottság lakosságarányosan 2021. január 11–13. között. Forrás: Qubit[5]

Első szállítmány (2020. december 26.)[4]

Az oltás utáni megfigyelés ideje alatt megkapják az oltási lapot és a következő időpontot.

A második szállítmány december 29-én érkezett, 35000 adag. A beadási sorrend még mindig nem nyilvános. Január 5-én újabb 39000 adag érkezett.[28]

Az első 5000 adagot egy hét alatt adták be. Január 5-ig 15000 egészségügyist (és nem csak őket) oltottak be a 120000-ből, pedig akkor már 40000 vakcina volt. Január 6-án délután 21000 beoltottról és 1 millió regisztráltról szólt a Klubrádió híradója.

Szilveszterkor végre megjelent az – egyelőre 21 – oltási pont listája.[29] Január 4-től már 25 oltópont van, de az oltópontokból kórházaknak is szállítanak ottani beadásra.[30]

2021. január 2-án Ujhelyi István az Európai Bizottsághoz fordult, hogy onnan tudja meg az oltási tervet.[31] Végül 2-án titokban nyilvánosságra hozták.[32] Titokban nyilvánosságra hozni: ez nagy magyar találmány, de a kormányrendeletekkel is így tesznek. Kincses Gyula, az Orvosi Kamara elnöke szerint ez nem oltási rend, csak prioritási sorrend. Nem lehet oltóhelyet találni, a telefont nem veszik fel, az online felületek nem működnek, a prioritási sorrendet nem tartják be.[33]

  1. Egészségügyi dolgozók
  2. Szociális ellátásban dolgozók és szociális ellátásban részesülő személyek
  3. A COVID-19 fertőzés szempontjából kockázati csoportba tartozó 60 évesnél idősebbek
  4. A rendvédelmi szervek azon dolgozói, akik munkájuk során közvetlen kapcsolatba kerülnek a lakossággal
  5. 18-59 évesek, akiknél fennállnak a fokozott kockázatot jelentő alap/társbetegségek
  6. Kritikus infrastruktúrában dolgozó
  7. Valamennyi 18-59 éves, akik a fenti kockázati csoportokba nem tartoznak.

A pedagógusok kimaradtak a tervből. És a 60 év felettiek, akik nem tartoznak kockázati csoportba?

Novák Hunor gyerekorvos január 5-én sikertelenül próbált meg regisztrálni Budapesten.[34]

Ujhelyi István az alábbi kérdésekre vár választ a kormánytól:[35]

  • pontosan hány embert és mennyi idő alatt képes a magyar ellátórendszer beoltani
  • milyen fizikai és technikai, illetve humánerőforrás-határa van a jelenlegi oltási kapacitásnak
  • milyen alap- és társbetegségek jelentenek fokozott kockázatot a 18–59 év közöttieknél
  • ezt ki és mi alapján dönti el
  • mi lesz az utazni kénytelen munkavállalókkal.

Oltási sorrend

Bár december 29-én már 600 ezren regisztráltak, az oltási tervről semmit nem tudni. Regisztrációt más országban sehol nem alkalmaznak.[36] A regisztráció mögött nem áll jogszabály, az oltási sorrendet a nem nyilvános oltási terv kellene tartalmazza, és e két dologról a kormányszervek is ellentmondásosan nyilatkoznak. Nem lehet tudni, hogy a regisztráció befolyásolja-e egyáltalán az oltáshoz jutás esélyeit vagy időpontját.

A regisztrációkor a kockázatok nem derülnek ki. Az sincs a kérdések között, milyen vakcinát kér az illető. TAJ-számot viszont kérdeznek, rejtély, miért, ui. azok is kell majd kapjanak oltást, akiknek nincs TAJ-számuk.

December 26-án, az első szállítmány beérkezésekor Kásler elárulta az oltási terv első két pontját:[4]

  1. az oltást beadó kórház dolgozói
  2. a környező kórházak intenzív osztályain dolgozók (orvosok, nővérek, asszisztensek) és a sürgősségi ellátásban dolgozó orvosok.

Vakcinaválasztás, hajlandóság

2021. január közepén a kínai vakcinát az emberek 4, az oroszt az emberek 7%-a lenne hajlandó beadatni magának.

2020. augusztusban a lakosság 50–60%-a akarta beoltatni magát. Ez 2021. januárra a KSH adatai szerint 15+30%.

A kormány szemmel láthatóan nem akar konszenzust az oltással kapcsolatban, pedig valamennyi ellenzéki párt támogatja a minél szélesebb körű oltást. Ebből nemzeti ügy lehetne, és a vírus elleni összefogás. Épp ellenkezőleg van, pedig a ′22-es választáson fontos kampánytéma lesz. De akkor legalább az ellenzéki összefogás csinálhatna nemzeti ügyet belőle.

Mintha a kormánynak nem is az lenne a célja, hogy véget vessen a járványnak. Krekó Péter inkább azt feltételezi, hogy a kormány túlságosan elkötelezte magát az orosz és újabban a kínai vakcina mellett. Ugyanakkor Grúzia példájából is látható, hogy egyetlen ország igen nehéz helyzetben van, amikor vakcinát próbál szerezni. Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a kormánykommunikációba vetett bizalomnak nagy szerepe van az oltási hajlandóságban.

Az orosz vakcináról azt hallottuk, hogy jön, és akár gyárthatjuk is. Fel is épült egy vakcinaelőállításra tervezett üzem. Gulyás Gergely szilveszterkor kijelentette, hogy mégsem lesz tömeges oltás orosz vakcinával. Nyilván belátták, hogy az oroszok még kevesebbet tudnak gyártani, ráadásul jóval nagyobb országok állnak előttünk, pl. Brazília és India. Na meg elkezdtek a kínai iránt érdeklődni. Egy hét múlva a miniszterelnök megint orosz és kínai vakcináról beszélt.

A kormány úgy próbál kijönni a saját kommunikációs csapdájából, hogy a Pfizer-vakcinát magyarnak próbálja beállítani, amiben van is egy pici igazság. Krekó Péter szerint azzal is lehetne növelni a bizalmat, ha a közvélemény által hitelesnek tekintett színészek, zenészek, sportolók nyilvánosan adatnák be.[Partizán 1] Az interjú óta a sportolókat kizárták a közbizalomból azzal, hogy őket előbb oltják, mint a köznépet. Az sem használ a közbizalomnak, hogy a regisztráció szükségességéről egymásnak ellentmondó kormányzati információkat hallani.

Jogi kérdések

Jogilag elképzelhető, hogy akik oltást kapnak, mentesülhetnek bizonyos korlátozások alól (pl. utazás). Ehhez azonban szabályozni kell az oltáshoz jutás feltételeit.

Az oltatlanság miatt korlátozásokat csak akkor lehet bevezetni, amikor már bárki hozzáfér az oltáshoz, aki akar.

A kormánynak rengeteg tennivalója lenne a szabályozás és a kommunikáció terén. A TASZ-t a vírus kapcsán beteg- és munkajogi kérdésekben is sokan keresik.

Külföld

Külföldön az egészségügyi dolgozókon kívül idősotthonok lakóit kezdték el beoltani.[37][38]

Az USA-ban az orvosok, ápolók és az idősotthonokban élők után a húsfeldolgozók alkalmazottai és a tanárok kerülnek sorra, bár nem a hús, hanem a párás környezet és a dolgozók közelsége miatt veszélyesek a húsfeldolgozók.[39]

Izrael

A betegbiztosítók hívják be a betegeket, ha jól értem, az általuk eldöntött sorrendben. Persze lehet, hogy van felsőbb utasítás. Az oltást autóból adják be nővérek: a paciens az adatfelvétel után kidugja a karját, szúrás, és már megy tovább. A kormány feladata a vakcina beszerzése, amit azonnal továbbit is az egészségbiztosítóknak.

Január 11-től a második oltást kezdik beadni. Márciusig a 9 milliós országban 5,5 millió embert akarnak beoltani.[Partizán 2]

Korábbi események

Forrás: Népszava
Forrás: Népszava

2020. december elején még semmi nyoma az oltás előkészületeinek. December 18-án reggel Orbán a Kossuth-rádióban azt mondta, 27-én kezdik az oltást a Dél-pesti Centrumkórházban, 35 ezer adaggal.[40] Utóbb kiderült, hogy a László csak egy helyszín az ötből.[41]

Nyunyóka azt nyilatkozta, hogy nem lehet majd választani, melyik oltást kapja az ember. Szerinte a magyarok bíznak az oltásokban.[42] A statisztikai felmérések az ellenkezőjét mutatják.

A Koronavírus Központ néhány óra múlva cáfolta nyunyókát,[43] majd Nyunyóka pár nap múlva eltűnt a képernyőről.

Amikor az ember jelentkezik, még nem tudja, milyen oltások lesznek, mire sorra kerül. Egy második menetben kell megmondania? Vagy elég ott, az orvosnál? Esetleg javíthatja a regisztrációját, amint egy új oltást engedélyeztek? Ezeket előre végig kellett volna gondolni! Ennyire nem tudnak szervezni!

Az oltáshoz lehet regisztrálni, de ettől nem kerül előbbre az ember a várakozási sorban, viszont elkérik az adatait, vagyis az oltásregisztrációs lap megintcsak propaganda a tényleges intézkedés helyett. December 29-én a Pfizer vakcinája várhatóan megkapja az EU jóváhagyását: ez lesz az első oltás egy jó darabig.[44]

Az ellenzéki szavazók 7%-a adatná be magának az oroszt, a kormánypártiak 29%-a. A kormány kommunikációs bakija (hogy nem lesz választható) sem tett jót az oltás egyébként is alacsony népszerűségének.

Egy 2020. szeptemberi felmérés szerint a magyarok 56%-a adatná be magának az oltást, 45% nem.[45] A vonakodók legnagyobb része, 59% a potenciális mellékhatásoktól tart, de 35%-uk nem hisz a majdani vakcina hatásosságában, 16% pedig kifejezetten az oltásellenessége miatt nem kérne belőle.[46]

Jegyzetek

  1. ↑ Megfizet az EU a koronavírus elleni vakcinákért. nepszava.hu (2020. dec. 19.)
  2. ↑ A cikk megjelenésekor 1 € = 357,57 Ft, 1 $ = 291,89
  3. ↑ Csurgó Dénes: Merkely: Eddig még bőrpírt sem okoztak a Pfizer/BioNtech oltások. 444.hu (2020. dec. 27.)
  4. ↑ 4,0 4,1 4,2 A Pfizer-vakcina érkezése Magyarországra. www.facebook.com (2020. dec. 26.) (videó)
  5. ↑ 5,0 5,1 A beoltottak arányát tekintve Izrael vezet, Magyarország az európai középmezőny élén. qubit.hu (2021. jan. 13.)
  6. ↑ Az oltásnak passzív formája is van, amikor más szervezet által előállított ellenanyagot juttatnak az általában csökkent immunrendszerű betegnek.
  7. ↑ Szily László: Az OSC-Újbuda pólósa elmesélte, hogy halt meg majdnem a koronavírustól és töltött másfél hetet légeztetőgépen. 444.hu (2020. okt. 14.)
  8. ↑ Néhány hónap alatt elmúlik a koronavírussal szembeni immunitás. 444.hu (2020. okt. 27.)
  9. ↑ A cikk 2020. október közepén íródott.
  10. ↑ 10,0 10,1 Torontáli Zoltán: Két generációval ezelőtti a kínai vakcina, amit vizsgálni kezdtünk. g7.hu (2020. dec. 12.)
  11. ↑ Koronavírus: csak zárt elosztási rendszeren kereszetül, az államilag kijelölt oltópontokon lesz elérhető a Pfizer-vakcina. www.napi.hu (2020. dec. 28.)
  12. ↑ A Pfizer állítja: 90%-os védelmet nyújt a védőoltása a koronavírus ellen. hvg.hu (2020. nov. 9.)
  13. ↑ Így tartják -70 fokon a vakcinát. www.szabadeuropa.hu (2020. dec. 4.)
  14. ↑ Letöltés PDF-ben
  15. ↑ Fődi Kitti: A Pfizer/BioNTech vakcinája elsőként kapta meg a WHO jóváhagyását. 444.hu (2021. jan. 1.)
  16. ↑ Milyen mellékhatásai lehetnek a koronavírus elleni oltásnak? Mutatjuk! ma7.sk (2020. dec. 29.)
  17. ↑ Szász Zsófi: Az AstraZeneca hibája lerombolhatja az oxfordi vakcina hitelét. 444.hu (2020. nov. 26.)
  18. ↑ A britek már engedélyezték is az AstraZeneca gyógyszergyár vakcináját. ma7.sk (2020. dec. 30.)
  19. ↑ Fődi Kitti: Mexikóban is engedélyezték az Oxford/AstraZeneca-vakcinát. 444.hu (2021. jan. 5.)
  20. ↑ Horváth Bence: Az AstraZeneca vezetője szerint a vakcinájuk hatékony lesz a koronavírus új variánsa ellen is. 444.hu (2020. dec. 27.)
  21. ↑ Hanula Zsolt: Török kutatók: 91 százalékos hatékonyságú a kínai CoronaVac védőoltás. telex.hu (2020. dec. 24.)
  22. ↑ Neuberger Eszter: Brazíliában alig lépte át az 50 százalékot a kínai vakcina hatékonysága. 444.hu (2021. jan. 13.)
  23. ↑ Szily László: Váratlanul lemondott annak a kínai gyógyszercégnek az elnöke, amelyiktől Orbánék rengeteg vakcinát vennének. 444.hu (2021. jan. 15.)
  24. ↑ Orbán óriási nyomást helyezett a magyar hatóságra, hogy napokon belül engedélyezze a kínai vakcinát. 444.hu (2021. jan. 15.)
  25. ↑ Barna Zsuzsa: Kiderült: Őket oltják be először az orosz vakcinával. nyugatifeny.hu (2020. dec. 29.)
  26. ↑ Gabay Balázs: Biztos, hogy a kínai és orosz vakcinára kell rástartolnunk? index.hu (2020. nov. 7.)
  27. ↑ Egy személyt két adag vakcinával kell oltani.
  28. ↑ Mészáros Juli: Megérkezett a harmadik vakcinaszállítmány Magyarországra. 444.hu (2021. jan. 15.)
  29. ↑ Covid-19 oltópontok elérhetőségei az egészségügyi és egészségügyben dolgozók számára. www.nnk.gov.hu (2020. dec. 31.)
  30. ↑ Müller Cecília: már valamennyi egészségügyben dolgozónak, gyógyszerésznek elérhető a védőoltás. hirklikk.hu (2021. jan. 5.)
  31. ↑ Ujhelyi az Európai Bizottsághoz fordul, miután az Orbán-kormány titkolja az oltási stratégiáját. hirklikk.hu (2021. jan. 2.) → oltás
  32. ↑ Jabronka Richárd: Teljes titokban tették közzé a lakosság beoltásáról szóló tervet, szét is cincálta a szakértő. ellenszel.hu (2021. jan. 2.)
  33. ↑ Danó Anna: Akadálypályán jutnak el az egészségügyi dolgozók a vakcináig. nepszava.hu (2021. jan. 5.)
  34. ↑ Novák Hunor kipróbálta, hogyan megy a regisztráció az oltásra orvosként. telex.hu (2021. jan. 5.)
  35. ↑ Dr. Ujhelyi István: Orbán Viktornak nincs oltási stratégiája, csak oltási tervecskéje. olkt.net (2021. jan. 3.)
  36. ↑ Botos Tamás: Már 598 ezren regisztráltak, de az oltási tervről semmit sem tudni. 444.hu (2020. dec. 29.)
  37. ↑ Kórházi dolgozókkal és idősotthonok lakóival kezdődött meg az oltás az EU tagországaiban. nepszava.hu (2020. dec. 27.)
  38. ↑ Megkezdődött a nagy uniós oltókampány. hvg.hu (2020. dec. 28.)
  39. ↑ Balassa Tamás – Forgács Iván: A laborhús mindent megold. nepszava.hu (2020. dec. 25.)
  40. ↑ Mészáros Juli: Orbán Viktor: Ha egy hétvége alatt kellene mindenkit beoltani, arra képesek lennének. 444.hu (2020. dec. 18.)
  41. ↑ Mintha lassított volna a vírus Szenteste napján, a kormány vakcinaígérete pedig hat hónapos szórásról szól. nepszava.hu (2020. dec. 25.)
  42. ↑ Vaskor Máté: Müller Cecília: 17,5 millió adag vakcinát kötöttünk már le, nem választható az oltóanyag. 24.hu (2020. dec. 8.)
  43. ↑ Álhírezéssel vádaskodva magyarázza Müller Cecília szavait a Koronavírus Sajtóközpont. hvg.hu (2020. dec. 8.) Valószínű, hogy nyunyóka mondott igazat. Talán utólag gondolták meg magukat. Vagy későn vették észre, hogy ellentmondtak a Kedves Vezetőnek..
  44. ↑ Danó Anna: Érzékeny adatokat gyűjtenek a vakcinára váróktól. nepszava.hu (2020. dec. 9.)
  45. ↑ 3 in 4 adults around the world say they would get a COVID-19 vaccine. www.weforum.org (2020. szept. 1.)
  46. ↑ Bolcsó Dániel: Problémás a vakcinás kormányzati oldal adatkezelése. telex.hu (2020. dec. 8.)

Forrás

A Partizán interjúja: Hogy áll a kormány az oltási program teljesítésével? A Partizán interjúi vírus-ügyben. YouTube (videó) 26:10.

  1. ↑ Krekó Péter, 36:40 körül
  2. ↑ Judith Várnai-Shorer, Izrael egykori nagykövete. 26:10

Oltási rend

Kínai oltások

Regisztráció

Oltási hajlandóság

További információk

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Koronavírus_elleni_oltás&oldid=16569”