„Letelepedési kötvény” változatai közötti eltérés

Innen: Politika
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
2. sor: 2. sor:
   
 
A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.
  
A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.
  +
  +
A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel.<ref>{{CitWeb|url=https://g7.hu/allam/20190110/peldatlanul-elnezo-volt-a-magyar-allam-a-letelepedesi-kotvenyesekkel/|tit=Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel|aut=Wiedemann Tamás|date=2019-01-10}}</ref>
  +
  +
== Jegyzetek ==
  +
<references/>
   
 
== Források ==
  
== Források ==

A lap 2019. január 20., 03:44-kori változata

145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez 2013 és 2017 között. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.

A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert.

A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ Wiedemann Tamás: Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel. g7.hu (2019. jan. 10.)

Források

A lap eredeti címe: „https://www.gyimesilaszlo.hu/politika/wiki/index.php?title=Letelepedési_kötvény&oldid=3723”