Letelepedési kötvény

Innen: Politika
A lap korábbi változatát látod, amilyen Laci (vitalap | szerkesztései) 2021. január 22., 03:57-kor történt szerkesztése után volt. (→‎Források)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A letelepedési kötvény egy magyar állampapír, értéke 2013–2014-ben 250, 2015-től 300 ezer €. Ezért cserébe előbb tartózkodási, majd letelepedési engedélyt kaptak a kötvény vásárlói.[1] Az ötéves futamidő után a befektetett összeget visszakapták, de a letelepedési engedély életük végéig megmaradt.

A kötvényprogramot Rogán Antal kezdeményezte még 2012 őszén, a parlament Gazdasági bizottságának vezetőjeként. A program 2013-ban indult; 2017. június 30-án felfüggesztették.[2] Dömötör Csaba egy írásbeli kérdésre adott válaszában[3] így indokolta a felfüggesztést: „Mivel a gazdaság azóta már stabilabb lábakon áll, ezért a kormány arról döntött, hogy ki lehet vezetni a letelepedési kötvényprogramot.” Feltehető azonban, hogy a felfüggesztésben az alacsony hitelkamatok játszottak szerepet: a letelepedési kötvény fix 2%-os kamata túl drágává vált (lásd alább).

Letelepedési kötvényhez hasonlót más országok is árulnak, ezekben az országokban azonban a kötvény vásárlója nem kapja vissza a pénzét. A magyar megoldással ellentétben viszont ezek a pénzek az adott állam kasszájába folynak be, nem átláthatatlan hátterű offshore cégekhez. Ez a hitelmegoldás óriási üzleti lehetőség fidesz-közeli cégeknek (lásd alább). Minden jel arra mutat, hogy a letelepedési kötvény a legnagyobb, az állam által elkövetett korrupciós ügyek egyike. Az ügyben számos feljelentés érkezett, Polt Péter legfőbb ügyész azonban nem tartotta indokoltnak büntetőeljárás megindítását.[4]

A kínai és orosz állampolgárok nélkül. Forrás: Facebook (videó, -9:11)

2013 és 2017 között 145 fő híján húszezer külföldi jutott magyarországi tartózkodási vagy letelepedési engedélyhez Magyarországon, következésképp az EU-ban is. 81%-uk kínai, 6%-uk orosz volt, de számos közel-keleti ország állampolgára is szerepel közöttük. Kötvényt 6585-en vettek, a többiek családegyesítés címén kapták meg azt.

2019-ben a magyar államnak 445,5 m€-t kellett visszafizetnie, 2020-ban 336,1 m€-t (110 MFt-ot), 2022-ben 551,7 m€-t kell majd.[5]

E szócikk elsősorban Wiedemann Tamás, a G7 újságírójának cikkei alapján készült.

Gazdasági háttér

A kötvényüzlettel a magyar adófizetők mintegy 17,5 milliárd forintot buktak, miközben a parlament gazdasági bizottsága által kijelölt cégek a program négy éve alatt 162 milliárd forintos bevételre tettek szert. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek, és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.

A kötvény kiadását lehetővé tevő törvényt (2012. évi CCXX. törvény) azzal indokolták 2012-ben, hogy Magyarország nem jut elég nemzetközi hitelhez.

A letelepedési papír öt éves futamidejű, euróban kibocsátott magyar államkötvény volt. A jogszabály szerint az ilyen típusú magyar papírok hozamánál 1,5%-kal alacsonyabb hozamot biztosít a letelepedési kötvény. A törvény szövegébe bekerült az is, hogy legalább 2%-os hozamot garantál a kötvény.[tv 1] Vagyis, ha az ötéves euróalapú magyar állampapírok másodpiaci hozama 2% alá csökken, a letelepedési kötvény hozama ezt már nem követi, a 2%-ot mindenképpen kifizeti, és a magyar költségvetés ráfizet.

A másfél százalékos szabály miatt az első két sorozatban nyert a magyar költségvetés, a piaci finanszírozáshoz képest 10,7 milliárd forintot. De mivel 2015 után óriásit zuhantak a magyar kötvényhozamok, életbe lépett a kétszázalékos szabály. Innentől kezdve a fennmaradó kilenc sorozatban csak a veszteséget termelte. A program végéig összesen 28,2 milliárd forintot buktak a magyar adófizetők a túl drága hozamok miatt. Akkora volt a bukás, hogy az első két év nyereségét is elvitte, így a letelepedési kötvényprogram összességében 17,5 milliárd forintos veszteséget okozott a magyar költségvetésnek, és ezen felül be kellett fogadni sokezer embert.

2016-ban például ugyanilyen papírt a másodpiacokon 0,5%-os kamattal lehetett értékesíteni, tisztán piaci körülmények között, vagyis a magyar állam négyszer akkora kamatot fizetett a kötvények után, mintha ugyanazt a hitelt a piacról vette volna fel.[6]

A letelepedési kötvények felfutásával azonos időben visszaszorult az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelek állománya, pedig ezek köztudottan a piacon elérhető legolcsóbb források egyikének számítanak, vagyis kamatozás szempontjából a legkedvezőbb megoldások közé tartoznak. Az EIB-től felvett hitelek hátránya, hogy kizárólag meghatározott beruházási célokra lehet fordítani.

Valószínűleg a kormány mindenekelőtt azért bocsátotta ki a letelepedési kötvényeket, hogy az EIB helyett olyan befektetői kört vonjon be a finanszírozásba, amely nem támaszt semmilyen elvárást a pénz felhasználásával kapcsolatban, Magyarország azonban 30 milliárd forintot bukott azon, hogy a kormány tetszőleges célokra, tetszőleges kedvezményezetteket gazdagítva, és közbeszerzési eljárás mellőzésével elkölthető pénzhez jutott.[TI 1]

Az államháztartás hiánya a vizsgált években nagyságrendileg 4–6 ezer milliárd forintot tett ki. Ehhez képest a letelepedési államkötvények kereskedelméből származó bevétel egyik évben sem haladta meg a 150 milliárd forintot, ami nagyjából 2%-os részesedésnek felel meg.

Kötvény hitelre

A Hungary State Special Debt Fund nevű, a Kajmán-szigeteken bejegyzett és a Gazdasági bizottság által elfogadott cég „hitelre” árulta a kötvényeket. Az üzlet lényege, hogy a kötvény vásárlója féláron veszi a kötvényt, de az árat nem kapja vissza. Az ár másik felét a lebonyolító cég (egy bankon keresztül) hitelezi a magyar állam felé, a futamidő lejárta után pedig zsebreteszi az államtól visszakapott pénzt. Ez lényegében azt jelenti, hogy a 93 millió forintos kötvény eladásából 54–60 millió forintos haszonra tesz szert a cég, ami 58–64%-os profitnak felel meg. Az állampapírpiacokon a kötvényforgalmazás átlagos jutaléka bőven 1% alatt mozog.[6]

A cég a kínai nyelvű honlapján propagálta a lehetőséget; az angol nyelvűn nem.

A kötvényt forgalmazó cégek

Letelepedési államkötvényeket forgalmazó vállalkozások[TI 2]
A közvetítő vállalkozás neve A közvetítő vállalkozás székhelye A közvetítő vállalkozás működési területe
Hungary State Special Debt Fund Kajmán-szigetek Kína, Vietnám
Discus Holding Limited (engedélye visszavonva)j Málta Dél-Afrika, Kenya, Nigéria, Indonézia
Innozone Holding Limited Ciprus Ciprus, India
Arton Capital Hungary Pénzügyi Tanácsadó Kft. Magyarország Egyesült Arab Emirátusok, Indonézia, Szingapúr, Nigéria
VolDan Investments Limited Liechtenstein Oroszország, szovjet utódállamok
S&Z Program Limited (engedélye visszavonva) Liechtenstein Észak-Afrika és Közel-kelet
Euro-Asia Investment Management Pte. Lemeted (engedélye visszavonva) Szingapúr Szingapúr
Migrat Immigration Asia Limited Ciprus Malajzia, Dél-Korea, Mongólia

A forgalmazó cégeket a parlament Rogán Antal, majd Bánki Erik vezette Gazdasági bizottsága pályáztatás nélkül választotta ki. Ezek jellemzően offshore hátterű, átláthatatlan tulajdonosi struktúrájú cégek.[2]

Az engedélyezés hatósági feladat, a Gazdasági bizottság pedig nem hatóság, hanem a hatóságot (a kormányt) ellenőrző szervezet része. Meglehetősen furcsa, hogy egy parlamenti bizottság parlamenten kívüli ügyekben döntési jogkört kapjon, ui. a parlamenti képviselő – a hatósággal ellentétben – nem vonható felelősségre (nem perelhető) a döntéseiért (szavazataiért).

2016 szeptemberében öt cég volt jogosult a kötvények forgalmazására. Ezek egyikét jegyezték csak be Magyarországon, a másik négyet a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán és Cipruson. Az egyetlen magyar cég, az Arton Capital Kft. pedig az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett cégén keresztül szerződik az ügyfelekkel,[6] vagyis ebben az esetben is ismeretlen a vállalkozás valódi tulajdonosi köre. Az alaptörvény szerint tilos közpénzt átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű szervezetre bízni.

A forgalmazó cégek kapják a kötvények után járó kamatot is, 29 ezer eurót, amit a magyar állam utal át nekik. Ezen felül 45–60 ezer euró szolgáltatási díjat is szednek. Ez azt jelenti, hogy 74–89 ezer eurót nyernek egy ügyfélen, ami 2016-os árfolyam mellett 23–27,6 millió forint jutalék kötvényenként.[7]

Minden országban csak egy cég forgalmazhatott letelepedési kötvényeket,[tv 2] de egy forgalmazó cég több országra is jelentkezhetett.

A legnagyobb hasznot a kínai ügyfelekkel foglalkozó Hungary State Special Debt Management (HSDDM) fölözte le. A Hongkongban bejegyzett cégnél landolt a teljes kötvénybiznisz profitjának közel 85 százaléka, legalább 80–90 milliárd forint. A vállalkozás a forgalmazási jogot a fent már említett, hasonló nevű (Hungary State Special Debt Fund) offshore cégtől vette át, melynek egyik, tulajdonosa, Jonathan Chan hongkongi bankár, Rogán Antal jó barátja.[8]

A Magyar Nemzet című újság, a Transparency Internationallel és a Karsai ügyvédi iroda pert indított az országgyűlés Gazdasági bizottsága ellen a kötvényeket forgalmazó 8 magáncég adatainak megszerzéséért. A pert 2017. október 5-én jogerősen megnyerték. A Gazdasági bizottság által kiadott dokumentumok hiányosak voltak, és valamennyi cég esetén szabálytalanságokra derült fény.[9] A testületi ügyintézést igénylő kérvények egy részéről a testület elnöke vagy valamelyik ügyintéző – a bizottságot kizárva – önkényesen dönthetett, illetve elhallgatta az ügyet a testület ellenzéki tagjai elől.[10]

Lebonyolítás

A külföldiek nem vehették meg közvetlenül a kötvényt, azt csak olyan közvetítő vállalkozások jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés fideszes többségű Gazdasági bizottságától.[tv 3] A letelepedési engedély kérelmezési folyamata viszont már a magyar nagykövetségeken, konzulátusokon zajlott.

A kötvényt az adósságkezelő központ (ÁKK) bocsátotta ki, a menekülteket a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) ellenőrizte a rendőrség és a titkosszolgálatok (az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ) segítségével. Erre eredetileg 8, később 30 napjuk volt. Egy „normál” letelepedési engedély megszerzése ugyanakkor évekbe telik.

A letelepedési kötvény nélkül 22-szer annyi tartózkodási vagy letelepedési engedélykérelmet utasítottak el, mint kötvénnyel:[11] mindössze húsz kérelmezőt és 44 családtagot.[12] A húsz kérelmezőből csak hárman jöttek volna a kelet-ázsiai térségből,[8] ami meglepő, hiszen a kötvények 81%-át kínaiak vették meg.

A kormány ugyan fogadkozott, hogy szigorú a szűrés, mégsem akadt fenn rajta több nemzetközi bűnöző.

  • Salmo Bazkka szír állampolgár is letelepedési kötvényhez jutott, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítottak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja.
  • Egy adócsalásért jogerősen elítél orosz állampolgár a karib-tengeri Saint Kitts és Nevis szigetállam hatóságaitól szerzett erkölcsi bizonyítványt. (Nyilván ide menekült a büntetés elől.) A letelepedési kötvény szabályai szerint ui. a tartózkodási hely hatósága által kiállított bizonyítványt követelik meg, nem az állampolgárság szerintit.[7] Mirkóczki Ádám, a Nemzetbiztonsági bizottság jobbikos tagja szerint vannak olyan harmadik országok, ahol állami szinten működik a dokumentumok hamisítása, ezeket pedig nagyon nehéz kiszűrni.
  • Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt. December 19-én igényelt először magyar tartózkodási engedélyt, amit feltűnően gyorsan, már 29-én meg is kapott.[13] 2016. szeptember 23-án letelepedési engedélyt is kért, amit fél év múlva meg is kapott a magyar államtól, annak ellenére, hogy 2016 nyara óta szerepelt az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának szankciós listáján, [14] Demeter Márta LMP-s képviselő emiatt feljelentést tett az ügyészségen, de azt bűncselekmény hiányában megszüntették. A törvény szerint ui. a Nemzeti Nyomozó Iroda mérlegelheti ugyan az engedély visszavonását, ha utólag olyan körülmény merülne fel, ami miatt nem kapná azt meg, de nem köteles rá. A hatóság azért döntött így, mert Khoury más tiltólistán (például az EU vagy az ENSZ tiltólistáján) nem szerepelt.[15]
  • Több magas rangú orosz politikus és/vagy családtagjuk vett kötvényt. Róluk a Bevándorlási hivatal nem árult el részleteket még képviselői megkeresésre sem, csak annyit, hogy ilyen nevű személyek ügyfeleik voltak.[2]

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint a letelepedési államkötvények forgalmazása az egyik legnagyobb biztonsági fenyegetés, amelyet a kormány önként és szándékosan szabadított rá Magyarországra.

Politikai vita

Kész Zoltán független képviselő írásbeli kérdést tett fel a letelepedési kötvényről. A válaszból idézünk:[3]

A letelepedési kötvények ügye nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés
– Dömötör Csaba
Ami pedig a bevándorlás kérdését illeti, bevándorlókat egyedül a baloldal akar Magyarországra telepíteni. Ezért nem támogatták a kvótaellenes alkotmánymódosítást, ezért támogatták Brüsszelben a betelepítési kvótákat szorgalmazó állásfoglalásokat, és ezért tagadják következetesen az illegális bevándorlás rendkívül súlyos kockázatait.
– Dömötör Csaba

Ezzel az a baj, hogy akár migráció, akár befektetés, mégiscsak betelepült az országba 6585 külföldi állampolgár, miközben a nemzeti konzultáció 1294 menekült státusának elbírálása ellen szólt, akiknek egy része feltehetően nem kapta volna meg a letelepedési engedélyt. (A 6585-ös szám már elbírált kérelem; ezen felül húszat elutasítottak.)

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a migráció ellen az Alaptörvény módosításával is küzdő kormány közel húszezer főnyi idegen népességet telepített be Magyarországra és egyszersmind Európába.[TI 3]

Jegyzetek

  1. Letelepedési kötvény: négyszeres biztonsági szűrés. magyaridok.hu (2016. nov. 9.)
  2. 2,0 2,1 2,2 Zöldi Blanka – Roman Slejnov: Putyin gépezetének tagjai kaptak magyar papírokat Orbánék kötvényprogramjában. tldr.444.hu (2018. szept. 10.)
  3. 3,0 3,1 Dömötör Csaba: 18845/1. www.parlament.hu Válasz Kész Zoltán írásbeli kérdésére..
  4. Kötvénybiznisz: Polt Péter úgy véli, hogy nincs itt semmi látnivaló. mno.hu (2017. dec. 31.)
  5. Horváth Bence: Idén 110 milliárd forint körül kell fizetnie a magyar államnak a letelepedési kötvények után. 444.hu (2020. jan. 21.)
  6. 6,0 6,1 6,2 Wiedemann Tamás: Letelepedési kötvény fél áron. mno.hu (2016. okt. 1.)
  7. 7,0 7,1 Wiedemann Tamás: Orosz csalóval is üzletelt a kormány. mno.hu (2006. szept. 6.)
  8. 8,0 8,1 Molnár Richárd: Bevándorlás szűrő nélkül. mno.hu (2018. márc. 7.)
  9. Wiedemann Tamás: Hiányos a letelepedési kötvényes cégek dokumentációja. mno.hu (2018. jan. 3.)
  10. Wiedemann Tamás: A letelepedésikötvény-program a magyarországi korrupció mércéjével mérve is durva bűnügy. mno.hu (2017. dec. 14.)
  11. Wiedemann Tamás: Példátlanul elnéző a magyar állam a letelepedési kötvényesekkel. g7.hu (2019. jan. 10.)
  12. Molnár Richárd: Átjáróház a letelepedési kötvényprogram? Csak húszan buktak el a sok ezerből. mno.hu (2018. márc. 21.)
  13. 2014. december 19. péntek, amikor a hivatalok rövidebb ideig tartanak nyitva. Az ünnepek miatt 29-éig három munkanap volt csak: december 22., 23. és 24.
  14. A szankciós lista azt jelenti, hogy amerikai vagyonát befagyasztották, és amerikai cégek vagy állampolgárok nem üzletelhetnek vele. Az USA szerint a szír rendszer támogatására mozgatott készpénzt Oroszország, Libanon és Szíria között, és emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terhelheti.
  15. Zöldi Blanka: Csak tíz nap kellett a szíriai diktátor pénzemberének, hogy magyar papírokat szerezzen. 444.hu (2018. aug. 21.)

Források

  1. 3. oldal
  2. 4. oldal
  3. 4. oldal
  1. 1. § (4) a) aa)
  2. 1. § (6)
  3. 1. § (5)

További információk

Kapcsolódó szócikkek